Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-01 / 8. szám
címlapon hogy legyen. Ugyanakkor azoknak, akik úgy gondolják, hogy érezhetően bajban van az ország, és Esztergomra is kihat ez a folyamat, de ennek ellenére jól haladnak a helyi ügyek, azt üzenem, hogy jöjjenek el, szavazzanak igennel és védjenek meg minket!- Akkor is kockázatosnak tűnik a lépés...- Természetesen van rizikója. Alapvetően ez egy bátor kezdeményezés, mert ha csak manipulálni akartuk volna az embereket, akkor nem bizalmi szavazásról beszélnénk. Van kockázata, de ez természetes. Kell is, hogy legyen. Ez a dolgok normális menete egy demokráciában: a napi verseny napi kockázattal jár. Amit viszont mi magyarok szerintem rosszul csinálunk, az az, hogy mindezt rosszindulattal, vérre menően űzzük. Nem arról van szó, hogy valamiféle hamis, álszent békében kellene a városnak nyugodnia - az csak azt jelezné, hogy nincs közélet. Ha jól akarunk dolgozni, naponta kell kockáztatni, vitázni, vállalni a véleményeket, még akkor is, ha rövid távon esetleg kisebbségbe kerülhetünk. Én természetesen azt szeretném, ha ez a bizalmi szavazás minket erősítene meg, és folytathatnánk a Gyarapodás programját. Úgy lenne jó orvosolni a város bajait, ha még többet dolgozhatnánk, és előreléphetnénk. Ha viszont a nemek lesznek túlnyomó többségben, természetesen le fogjuk vonni a konzekvenciákat, és újra kell értelmeznünk dolgokat.- A városházi ellenzék - talán nem szerencsés egy kalap alá venni mindenkit - valószínűleg nem fog hurrázva igennel szavazni a negyedik kérdésre sem.- 2006-ban azt gondoltam, hogy Esztergom különb kell, hogy legyen az országos átlagnál. Mindent megtettünk azért, hogy a helyi ellenzékkel konstruktívan együtt dolgozhassunk, hogy ne csak a szavazati arány adta többséggel, hanem azon túlterjedő konszenzussal irányítsuk a várost. Nem így történt. Dacára annak, hogy az ellenzék bizottsági helyeket kapott, sőt többségében ők vannak jelen ezekben a testületekben. Olyan jogosítványokat, lehetőségeket adtunk át nekik, ami ma Magyarországon nem szokás, ha pedig végignézzük az előző évek döntéseit, kiderül, hogy sokszor működött is ez a többség. A for- galmirend-változást például majdnem mindenki megszavazta, ami azért történhetett így, mert egy megalapozott döntés volt, eltekintve néhány kisebb hibától. Később a testületen belül mégis többen megijedtek a „mozgolódástól", és utólag megváltoztatták a véleményüket. Magyarul a konszenzusos politika nem hozta meg a várt eredményt, de ettől függetlenül fent kell tartani. Nagy tanulsága azonban az elmúlt hónapoknak, hogy a civil szférát ennél sokkal erőteljesebben be kell vonni a döntésekbe. A népszavazási kezdeményezést is éppen ezért kellene egyre többet használni. Úgy gondolom, ahol lehet, ott közvetlen demokráciát kell alkalmazni. Emlékezzünk csak vissza az előző vezetés alatti teljes városi közönyre. A 90'- es évek végén fajsúlyos ügyekben sem emelte fel senki a hangját, most pedig jelentéktelen dolgok miatt is hatalmas felhördülések és csaták vannak.- Változni fog a döntési mechanizmus az önkormányzatnál? Akár a népszavazás hatására, akár másért?- Mindenképpen. Amellett, hogy természetesen nem dobjuk a lovak közé a gyeplőt, szeretném az embereket minél jobban bevonni a döntésekbe, hogy ne jussunk el a szélsőségekig.- Térjünk vissza a gyarapodáshoz. A gyorsításhoz pénz kell, a költségvetésről pedig, amely biztosítja a beruházások gazdasági hátterét, még a népszavazás előtt valószínűleg dönteni fog a testület.- Ha a helyi kérdés kapcsán a nemek elsöpörnék az igeneket, a Gyarapodás . programját lépésről lépésre újra fogjuk tárgyalni. Ha viszont az igenek lesznek többségben, akkor ahhoz meglesz a büdzsé is. A legutóbbi testületi ülésen, amikor a beruházásokról döntöttünk, a jelen lévő huszonkét képviselőből tizennyolcán megszavazták a költség- vetés beruházási részét. A két szocialista nem mellett - ahol valószínűleg a szigorú párt politikai logika győzött - két tartózkodás volt. Biztatónak tartom, hogy Varga Győző volt az egyik, ugyanakkor nem sokat számít Koditek Pál képviselő tartózkodó véleménye, aki - valószínűleg személyes sértettsége okán - beállt abba a hamis kórusba, amely a város túlzott eladósodását hangoztatta. A tizennyolc igen viszont azt jelenti, hogy jó megoldásokat találtunk, és ezért remélhetjük az esztergomiak támogatását is. Az itteni problémák alapja véleményem szerint az országos csalódottság, az hogy nem történik semmi, vagy hogy hamis reformokkal csapják be az embereket. Éppen ezért mindenkit arra kérek, március 9-én menjen el szavazni, és döntsön a szíve és az esze szerint. A három országos kérdésre adható válasz véleményem szerint elég egyértelmű, de a helyi kérdéssel kapcsolatban nem győzöm elégszer hangsúlyozni: akár nemmel, akár igennel szavaznak az esztergomiak, a lényeg, hogy véleményt nyilvánítsanak. Mi pedig annak tükrében tudunk változtatni, ha szükséges. 10 hídlap