Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-01 / 8. szám
címlapor Képviselők a Gyarapodás Programjáról , A szabad demokraták városi képviselője szerint "a Gyarapodás programja egy részletes, alapos f ™ munka. Egy városnak, városvezetésnek legyen terve közel és középtávra. Eddig rendben" - mondta Varga Győző, hozzátéve: „aprólékos elemzés nélkül az a véleményem, hogy az elképzelések többször idealisztikusak, nem a földön járnak, propagandaízűek, máskor túl merev keretek között mozognak. Az én meglátásom szerint sokszor túl direktek, szájbarágósak a tervek, nem hagynak teret a városlakók egyéni és szervezett önmozgásának, kezdeményezésének. Mintha a városvezetés csak önmagában bízna, és feladatának érezné a köznép nevelését. Én szellősebbre, rugalmasabbra venném a város jövőjét, azon az áron is, hogy alkalmazkodni kellene mások ötleteihez is" - vázolta elképzeléseit a képviselő, helyt adva kétségeinek is: „központi kérdés a programhoz szükséges pénz előteremtése. Szerintem erőltetett, esetenként kockázatos egy harmincezres város fejlesztésébe egyszerre ennyi hitelt bevonni. Mindezekre tekintettel magam is szívesen látom, ha Esztergom gyarapodik, de csak az ésszerű kockázat- vállalásokon belül, a városlakók érdekeinek és véleményének figyelembevételével, a jövőt veszélyeztető eladósodás nélkül. Vajon a program gyorsítása eleget tesz-e ezen feltételeknek?" - teszi fel kérdést az SZDSZ-es képviselő. Jónás László a kérdésre kérdésekkel válaszol: „Ki ne örülne, ha városa gyarapodik, szépül, épül? Ki ne támogatna egy ilyen programot? Ki ne örülne, ha az a lehető leggyorsabban megvalósulna? Lehet-e, és kell-e azonban egy jól kidolgozott, programot gyorsítani?" Az MDF-es városatya véleménye szerint „nem kell és nem lehetséges a gyorsítás, ha az a program valóban jól kidolgozott, megfontolt, és pontosan költségeit. A polgárokban jogosan merül fel a kérdés: idáig nem tett meg mindent a városvezetés, hogy a leghatékonyabban fejlesszük, szépítsük Esztergomot? Ha eddig nem hajtotta végre a testület és az apparátus maximális ütemben a reális fejlesztések megvalósítását, akkor nem jól dolgozott. Akkor meg kell keresni a felelősöket, a lassú, nem mindenben a polgároknak tetsző fejlesztési program topogásának okát" - fogalmazott az MDF esztergomi szervezetének elnöke. Jónás László hozzátette: „Szerintem a gyorsítás helyett, a szélesebb körű társadalmi vitát kellene szorgalmaznunk a városlakókkal az egyes tételeiben kétes népszerűségű program körül, elejét véve annak, hogy önkezdeményező népszavazásokkal kelljen polgártársainknak nem tetszésüknek hangot adni. Semmiképp sem javasolható, hogy egy hirtelen gyorsításhoz újabb adóssághalmazba verje magát Esztergom, ha ez az ára, akkor nem szabad sietnünk. Szerintem nincs szükség erről a kérdésről népszavazást rendezni, a képviselőtestület felelőssége dönteni, hasonlóan, mint ahogy a másik három kérdésben az Országgyűlésnek kellene. A választott képviselőknek és a polgármesternek kell viselnie a felelősséget a döntésekért, nem a nép nyakába varrni azt"- hangsúlyozta a képviselő. „Egyértelműen politikai szándékot látok a semmitmondó kérdés feltevésében: mozgósítani a Fidesz bázist az országos népszavazás mellett. Kampányfogásnak tartom a felvetést. Jobb ötletem lett volna. A polgári önkezdeményezéssel felvetett, sikeres aláírásgyűjtéssel megtámogatott kérdéseket kellett volna feltenni negyedik és ötödik kérdésként. Döntést a Lőrinc utca és a Széchenyi tér forgalmi helyzetéről. A képviselőtestület megtehette volna, hogy az aláírások ellenőrzésének hosz- szadalmas folyamatát kikerülve megszavazza az együttvokso- lást. Ezeket a kérdéseket azonban nem szeretné a polgármester úr többsége a 3 országos kérdéssel együtt referendumra bocsátani. Vajon miért? Vajon nem lenne szükség arra a néhány millióra, ami megspórolható lett volna így? A választ az olvasóra bízom!" - fogalmazott a városatya, hozzáfűzve: „azt azonban bizton állíthatom, Esztergom lakossága lényegesen nagyobb számban kereste volna fel az urnákat, mint ahogy így fogja, hogy szavazzon négy, NEM népszavazásra való kérdésről"-fejtette ki véleményét Jónás László. Nyíri Attila, szocialista önkormányzati képviselő élesen fogalmazott a kérdéssel kapcsolatban. Mint kifejtette: „arra szeretne az esztergomiaktól választ kapni március 9-én a város polgár- mestere, hogy - akarják-e, hogy a város fejlődését felgyorsítsa. Azt gondoljuk, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolásához kár milliókat elkölteni. Mindannyian tudjuk, hogy egyrészt mondvacsinált a kérdés, ami arra való, hogy a helyi jobboldali vezetés minél több embert mozgósítson az országos népszavazásra, másrészt sértő a helyiekre nézve, mert azt feltételezi, hogy az itt lakók eddig nem akarták, hogy a város fejlődjön. Harmadrészt a kérdésfeltevés demagóg, mert ki nem szeretné, hogy a környezete fejlődjön? Negyedrészt ki akadályozta meg eddig is a polgármestert, hogy gyorsan fejlessze a várost? Pénzben nincs és nem is volt hiány, állítja Esztergom első embere, de nyilatkozott ő már a város szocialista kormány általi elsorvasztásáról is" - fogalmazott Nyíri Attila. A MSZP-s képviselő hozzáfűzte: „A legfontosabbról sajnos nem nyilatkozik Meggyes Tamás: hogy mit is jelent ez a gyorsítás. Miket építene meg„idő előtt", mennyiért, és mindez mibe kerülne nekünk. Arról már sajnos van tapasztalatunk, hogy az eddigi „nagy" beruházások mibe kerültek, mennyi hasznunk van belőle, és milyen terheket rónak a városra. Végignézve a Gyarapodás programját eddig nem sok minden valósult meg, pedig a polgármesteri nyilatkozatok szerint „mi vagyunk a leggyorsabb önkormányzat" és a „város megvalósította igazi önmagát". A Meggyes Tamás által a hangzatos Gyarapodás program nevet kapó városfejlesztési célok szinte mindenben megegyeznek az 1970-es években a városi pártbizottság, és a városi tanács végrehajtó bizottsága által kiadott fejlesztési programmal. A polgármester által kitűzött mintegy 140 fejlesztési célból a hétéves vezetése alatt 12 kisebb - nagyobb beruházás elkészült, és mintegy 10 terv megvalósítása elindult, ez alatt az idő alatt a város sok 10 milliárd forintot költött a befolyt jelentős adóból, eladott ingatlanokból, állami és uniós támogatásból, valamint hitelekből"-állítja a képviselő, majd folytatja: „egy rövid számítás az elmúlt 5 évre: az éves adóbevételből beruházásra átlagban évi 2 milliárd forint volt (10 milliárd), a város a felvett hiteleiből már elköltött 7 milliárd forintot, állami, uniós támogatás 4 milliárd, ingatlan értékesítés 5 milliárd forint" - állítja Nyíri Attila, hozzátéve: „Saj6 hídlap
