Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-03-01 / 8. szám
Március 9-én a három országos kérdés mellett mi, esztergomiak egy, a város fejlődését érintő ügyben is véleményt nyilváníthatunk, melynek emellett nem titkoltan van más célja is. A Gyarapodás programjára vonatkozó felvetés Meggyes Tamás javaslatára került a referendum kérdései közé, a negyedik igennel pedig az esztergomiak bizalmat szavazhatnak a városvezetésnek. Összeállításunk korántsem ad teljes képet a Gyarapodás programjáról, de némi segítséget azért nyújt azoknak, akik nem mindig kísérik figyelemmel a helyi ügyeket. A Gyarapodás programja a város fejlesztésének rövid, illetve hosszú távú rugalmas, folyamatosan változó koncepciója, amely nélkül lehetetlen lenne Esztergom életének irányítása. A program rugalmas, hiszen a fejlesztési tervek esetenként változhatnak a felmerülő új igények, változások tükrében, és rugalmas, mivel folyamatosan kerülhetnek bele új ötletek, tervek, az itt élők igényeinek kiszolgálására. A program négy nagy elkülönülő részben taglalja a fejlesztési pontokat, a közlekedéstől kezdve az ipari parkon át a turizmusfejlesztésen keresztül az országban egyedülálló Szent Miklós Programig. Bár érte-éri kritika a programot, egy biztos: Magyar- országon egyedülálló: nincs más település az országban, ahol ilyen hosszú távú, fejlesztési terveket tartalmazó összefoglaló készült volna. Esztergom: Budapest északi kapuja A közlekedés, a város elszigeteltsége elsősorban a közel és régmúlt terhes öröksége: a trianoni határok meghúzását követően a régi Esztergom vármegye jelentős része Csehszlovákiához került, a város és környékének egyik fele tulajdonképpen megszűnt létezni, amit csak tetőzött a Mária Valéria híd fizikai megsemmisítése. A második világégést követően tovább romlott Esztergom helyzete, a múlt rendszer vezetői tudatosan próbálták „Dózsafalvára” sorvasztani a Magyar Katolikus Egyház bástyáját. Ez - legalábbis részben - sikerült is: a közúti- és vasúti közlekedés elhanyagolását máig nyögi a város, amely ráadásul a Pilis és a Duna közé szorulva a vékony keresztmetszetű belvároson keresztülhaladó forgalom problémájával is szembe kell, hogy nézzen. A fejlesztések itt elsősorban a felzárkóztatást célozzák, azt, hogy Esztergom könnyen elérhető legyen, illetve hogy csatlakozhassunk az európai főutakhoz, közúton, vasúton és a Duna révén egyaránt. Természetesen belső úthálózatunknak is utol kell érnie magát: a remények szerint a belvárost elkerülő új főút, a Bánomi áttörés véget vet az egyutcás, a hegyek és a Duna közé szorult város zsúfoltságának. 4 hídlap
