Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-23 / 7. szám
esztergom A Német Kisebbségi Önkormányzat Gizella királyné ünneplői Pöltl Zoltán Különböző szervezeteket bemutató sorozatunk aktuális részében, eltérően az eddigiektől a Német Kisebbségi Önkormányzat megalakulását, működését és céljait tárjuk olvasóink elé. A szervezetet igazgató Mezősi Mihály az identitásról, kultúráról, hagyományról szóló gondolatok mellett mutatja be a szervezetet. A 2000-es népszámláláskor Esztergomban 162 fő vallotta magát német nemzetiségűnek, a 2006-os választáskor 114-en kerültek nyilvántartásba, ebből 87-en szavaztak a Német Kisebbségi Önkormányzatra A z 1994-ben alakult Német Kisebbségi Önkormányzat létrejöttének célját a németajkúak identitásának erősítésében és a hagyományok ápolásában jelölte meg. Az alapításkor főként az oktatásban és a vállalkozói szférában dolgozó német kisebbséghez tartozó polgárok vették kezükbe a kezdeményezést. Az indulás éveiben megteremtették a feltételeket a működéshez: kialakították a szervezet székhelyét, illetve infrastruktúráját. Mezősi Mihály elnök úgy véli, hogy egy városban mindig nehezebb ilyen közösséget összetartani, mint például egy faluban, ahol nagyobb a kohéziós erő és a kisebbség a teljes település népességét tekintve nagyobb és tömörebb lélekszámban van jelen. Ennek ellenére az esztergomi német kisebbségi rendezvények látogatottsága nagy, közülük is kiemelkedik a már évek óta megrendezett májusi, Gizella-napi ünnepség. A kisebbségi önkormányzat gazdasági, költségvetési működése a városi önkormányzat gépezetének része. Erre a feladatra is külön felelősök vannak, miként a kultúrát és a testvérvárosi kapcsolatok fenntartását is koordinálják. A szervezet fenntartása nem könnyű feladat, mivel évről évre csökken az állami támogatás, az áremelkedés, a költségnövekedés pedig természetesen ezt a közösséget is sújtja. Mezősi Mihály némi borúlátással hangjában arról szólt, hogy amennyiben marad ez a támogatói tendencia, úgy a kisebbségi ön- kormányzatok fenntartása bizonytalanná válhat. Esztergom önkormányzata egy helyiséget adott a Német Kisebbségi Önkormányzatnak, itt - a Baross Gábor utca 26. szám alatt - székel a szervezet, illetve itt van lehetőség a kisebb rendezvények megszervezésére, és itt fogadják Esztergom német testvérvárosainak küldöttségeit is. Az iroda minden pénteken tart félfogadást, illetve a kisebbségi önkormányzat ekkor tartja megbeszéléseit. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Esztergomban A vörös csillag áldozatai A kommunista önkényuralom áldozataira emlékezik a Fidesz és a Fidelitas Esztergomban február 25-én este hat órakor a Mindszenty téren. Esztergom, vallásos központként különösen megszenvedte az ötvenes éveket, de a sokak által ismert Mindszenty-per mellett mások életét is pokollá tette a diktatúra. A második világháború utáni első parlamenti választásokon a keresztény értékeket hordozó politikai erők kerültek többségbe, amit az akkor már erőteljes szovjet befolyás alatt álló kommunista párt nem tűrhetett sokáig. Az akkori politikai erőviszonyokat figyelembe véve gyorsan rájöttek, hogy céljuk eléréséhez a parlamenti többséggel rendelkező Független Kisgazdapártot kell megtörniük. Kiszemeltjük Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára, aki akkoriban a párt legdinamikusabb vezetője volt. A népszerű politikust 1947. február 25-én az Államvédelmi Hatóság a szovjet hadsereg elleni kémkedés címén letartóztatta, majd a Szovjetunióba hurcolták. Ez volt a fordulópont, amely az MKP erőszakos hatalomra jutását készítette elő, ezután sorra vitték el a kisgazda-politikusokat összeesküvés címen. Ily módon a kisgazdák parlamenti többsége rövid idő alatt elolvadt, majd ügyesen taktikázva a kommunisták 1947. augusztus 31-re új nemzetgyűlési választást írtak ki, amely a csalások miatt csak a hírhedt „kékcédulás„választás néven vonult be a történelembe. A kommunista pártot hatalomra juttató erőfölény Esztergomban azonban megtört, és a párt helyi aktivistáinak, valamint vezetőinek minden igyekezete ellenére a Schlachta Margit vezette Keresztény Női Tábor két jelöltje, Gróh József ügyvéd és Kisházi Mihály tanár került az új nemzetgyűlésbe. Nevük és sorsuk összeforrt Mindszenty József bíborossal, akit a prímási palotából vitt el az ÁVH 1948. december 26-án, majd koholt vádak alapján perbe fogták és bebörtönözték. Gróh Józsefnél és Kisházi Mihálynál 1949 márciusában kopogtattak az egyenruhások, majd a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom vezetésével vádolták meg őket. Kisházi Mihályt 7 év, Gróh Józsefet 2 év fegyház- ra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték, és büntetésük letöltése után sem térhettek vissza Esztergomba - ehelyett kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra. Az irattárak adatai és a történészek szerint milliókra tehető a kommunizmus áldozatainak száma világszerte, a Gulágokban meghalt ezrek mellett az áldozatok közé tartoznak azok is, akik túlélték a börtönt és a száműzetést. 2000- ben a kommunista párt magyarországi hatalomra jutásának fordulópontját, 1947. február 25-ét jelölte ki az Országgyűlés a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává. Esztergomban a Fidesz és a Fidelitas helyi szervezete tart megemlékezést ezen a napon 18 órai kezdettel a Mindszenty téren, ahol mécseseket helyeznek el az áldozatok emlékére. Muzslai Ágnes hídlap 19
