Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-16 / 6. szám
közügy ségünk egyre fogyóban, de még közel 10 millióan vagyunk!" - fogalmazott a politikus, majd a lehetséges megoldásokat vázolta. „Milyen kitörési pontjaink lehetnek? A magyar kreativitás! A szürkeállomány! A kiművelt koponyák! És erre van már történeti példa. Lásd „marslakókat"! (szerk Az atomtitok napvilágra kerülése, a hidro- génbomba-kutatások és a számítógép-fejlesztések korában, a '40-es, '50-es években magyarázták úgy az Egyesült Államokban, hogy a magyar tudósok (Szilárd Leó, Neumann János, Teller Ede, Gábor Dénes és társaik) azért „olyan okosak", mert a Marsról, egy fejlettebb civilizációtól származnak. Éppen emiatt Teller Ede halálakor az újságok úgy fogalmaztak: „elment az utolsó marslakó") Igaz, akkoriban Klebelsberg Kunó volt a kérdés felelőse, és nem Hiller István. Az unióba menetelve az elsők között voltunk, és határtalannak hittük a perspektívánkat. Az elmúlt 6 évben viszont meg kellett barátkoznunk az elsőkből lesznek az utolsók szerepkörrel. Ebből a gödörből, ahová jutottunk, juttattak minket, csak egy testileg és szellemiekben egészséges nép törhet ki" - mondta Osvai László, aki a történelmi példák mellett a jelen számaival is alátámasztotta véleményét. „A tandíj önmagában nem ördögtől való gondolat, csakúgy, mint például a vizitdíj. De nem mindegy, mikor próbáljuk öngondoskodásra, önképzésre presszionálni honfitársainkat. Egy szárnyaló gazdaságban el tudom képzelni, hogy pozitív hatása lehet. De a mai Magyarországon, a mai gazdasági helyzetben, amikor 3 millió szegény országa vagyunk, tandíjhoz kötni a felsőoktatást, nemcsak hiba, hanem bűn! Egyértelműen prognosztizálható, hogy tandíjjal a gazdagok és a szegények társadalmát építjük! Csakúgy, mint a többbiztosítós rendszerrel. Ismert adat, hogy 60 ezerrel már csökkent a felsőoktatásban való résztvevők száma. Mi leszünk az unió elbutított, képernyőre meredő fogyasztói. Megdöbbent az, hogy politikusainkat mennyire nem érdekli a nagycsaládosok helyzete. Azok az emberek, akik több gyermeket nevelnek ma Magyarországon, a jövőt próbálják építeni! Az ő véleményükre a politikának, ha csak minimális szociális érzékenységgel is, de rendelkezik, oda kellene figyelni. A több gyerek vállalása ma egyenlő a szegénység vállalásával! Aki a magyarság jövőjéért felelősséget vállal, és nem csak a profitot hajszolja, annak fel kell figyelnie az ő helyzetükre. Vajon hány nagycsaládból indult fiatal juthat majd diplomához? Az MSZP politikusai milyen választ adnak ma a nagycsaládosok kérdéseire? Akik ma azt akarják, hogy a lakosság a kereskedelmi televíziók manipulált műsorán tovább butuljon, azok lelkesen támogathatják a kiművelt emberek számának csökkentését. Azok nemmel fognak szavazni!! Azoknak veszélyt jelent a művelt, okos ember, aki kérdezni tud, és válaszokat vár. A„Győzikén"felépült kultúra a hatalom kénye kedve szerint alakítható, formálható. A hatalomhoz ragaszkodóknak ilyen szavazókra van szüksége. Az őszöd i beszéd és a nem létező következményei arra utalnak, hogy ez a „szép új világ" már megvalósulóban van. A hatalomnak kell a tandíj! Akik meg tudják majd fizetni, azok közül kevesen fogják megkérdezni: hová jutott ez az ország? Kik ezért a felelősek?!"-teszi fel a kérdést Osvai László. Hasonlóan vélekedik a kérdésről Esztergom oktatási bizottságának fideszes elnöke, Kiss Tamás is. „Mint a város oktatási bizottságának elnöke, és mint tanár, aki nap mint nap szembesül az oktatás bajaival, úgy gondolom, hogy a tandíj bevezetése teljesen elhibázott lépés volt. Ahogy az ellenzők - és nem kevesen vannak - fogalmaznak: ez arculcsapása volt mind a diákságnak, mind a szülőknek. Nem tudom pontosan megmondani, mert nem látok minden szálat, hogy ezzel mi volt a döntéshozó célja, de sejtem, hogy egyértelműen deficitfinanszírozási indok áll mögötte. Ebből a pénzből ugyanis az egyetemek összköltségük mindössze egy százalékát, vagy az alatti összeget kapják kézhez, vagyis oktatáspolitikai indokkal nehezen magyarázható" - mondta Kiss Tamás. A fideszes képviselő hozzátette: A kormány akkor is bakot lőtt, ha az volt ezzel a célja, hogy helyes mederbe terelje a felsőoktatásba jelentkezők számát, illetve „minőségét", tekintettel arra, hogy nincs semmilyen előzetes bizonyíték, hogy ezzel az elhivatott diákok kerültek volna előnybe, és azok, akik esetleg csak időtöltésnek választanák az oktatást, kikerülnek a felsőoktatásból. Ha pedig az volt a rendező elv, hogy a szülők - akik mindig ott állnak a diákok mögött -, instruálják gyermekeiket ennek függvényében is, akkor ez nem más, a szülők ellen elkövetett merénylet, mivel a szegényebb sorsú, mondjuk elsőgenerációs értelmiségit nevelni akaró szülő nem fogja tudni előteremteni a szükséges összeget. Akkor sem, ha azt állítják, hogy nem nagy összegről van szó, és akkor sem, ha azt mondják, hogy ha jól tanul a gyerek visszaszerezheti, hiszen így meg sem próbálhat bekerülni a felsőoktatásba, anyagi gátat szabunk már a bekerülés lehetősége elé, és különösen igaz ez a nagyobb, több gyereket nevelő családoknál" - mondta Kiss Tamás. Esztergom oktatási bizottságának elnöke szerint„az értelmes, innovatív generáció neveléséből üzletet csinálni bűn. Lehet piacosítani sok mindent, az oktatást azonban nem illenék!" Összeállította: Váczy-H. István 14 hídlap
