Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-02-16 / 6. szám

közügy hez! A tervezett tandíj mértéke nem rendíti meg egyetlen család vagy diák anyagi helyzetét sem, hiszen a diákhitel igénybevéte­lével, a tanulmányok melletti részmunka vállalásával az összeg megerőltetés nélkül előteremthető" - részletezte Varga Győző. Képviselőtársa, Jónás László (MDF) hozzánk eljuttatott levelé­ben számos kérdést vet fel a tandíjjal kapcsolatban. „Tandíjat a fejlett országok legnagyobb részében fizetnek a diákok. A fel­sőoktatás megoldható tandíjas és tandíjmentes rendszerben is. Persze a tandíjmentes rendszer ismét az adózók teljes közössé­gére ró nagyobb terheket. Kérdés ismét, a kollektív felelősség elvén mindenki fizessen, vagy azok is járuljanak hozzá a képzési költségekhez, akik majd a diploma hasznát élvezik. Általános kérdés, hogy ami ingyenes, annak van-e értéke"- te­szi fel a kérdést az MDF-es városatya, rögtön válaszolva is:„Sze­rintem, mindenkinek hozzá kell ahhoz járulnia, ami a számára a későbbiekben előnyt jelent. Demagógia azt mondani, hogy az országnak tanulnak a fiatalok. Elsősorban mindenki magának tanul. Vegye fel a diák a diákhitelt, vállaljon munkát, mint kül­földön akárhol, járuljon hozzá a taníttatása költségeihez! Nem gyerekekről, fiatal, erős felnőttekről van szó. Flangsúlyozottan mondom ezt manapság, amikor az ingyen szerzett diplomá­val sitty-sutty külföldre távoznak frissdiplomásaink. A tandíjnak reguláié hatása is van. Természetes, hogy csak olyan diplomáért fognak fizetni a fiatalok, amelyikről úgy érzik, a jövőben hasz­nát veszik, és nem a munkanélküliek táborát fogják gyarapíta­ni az ezrével képzett divatdiplomások'' hogy az államilag - fogalmazott a képviselő. Jónás Lász­re, amely ésszerűbbé, és hatékonyabbá teheti a felsőoktatás fi­nanszírozásának rendszerét, éppen ezért a FIÖOK javaslatokat is tett a tandíj kiváltására, de az Oktatási és Kulturális Minisztérium ezeket elvetette". A HÖOK hangsúlyozta: a kormány által terve­zett formában, vagyis az állami finanszírozású képzések költsé­geinek, részben vagy egészben a hallgatókra történő áthárítását teljességgel elutasítják. A FIÖOK szerint a népszavazás az utolsó lehetőség a tandíjmentes felsőoktatás megvédésére, és mivel ál­láspontjuk, hogy a kormány egyértelműen elkötelezett a tandíj mellett, ezért a felsőoktatási hallgatók érdekképviselete arra kér mindenkit, hogy a március 9-re kiírt népszavazáson vegyenek részt, és támogassák a FIÖOK tandíjellenes küzdelmét. Ezzel szemben Varga Győző, az önkormányzat SZDSZ-es tag­ja a referendum kérdésre adott válasza egyértelmű: „Vélemé­nyem szerint szükség van a tandíj bevezetésére az államilag tá­mogatott felsőoktatásban" - fogalmazott a képviselő. A szabad demokrata politikus kifejtette: a társadalmi igazságosság azt kí­vánja, hogy azok, akik később diplomával rendelkezve évtizede­ken keresztül előnyben lesznek a munkaerőpiacon és a kereseti listán, maguk is direktben, anyagilag hozzájáruljanak a felsőfo­kú képzettség megszerzéséhez. A diákok, akik tandíjat fizetnek, érdekeltté válnak a minél jobb tanulmányi eredmények eléré­sében, követelni fognak önmaguktól és tanáraiktól egyaránt. A tandíj lehetőséget nyújt a felsőoktatási intézményeknek a fej­lesztésekhez, kötelezően növeli a hallgatói ösztöndíjakra fordít­ható pénzmennyiséget.„Aki személyesen igénybe vesz bizonyos állami szolgáltatásokat, részlegesen járuljon hozzá a költségek­lo hozzátette: velemenye szerint az egyetemek között mindenképpen erő­södni fog a verseny. Ma több, mint 70 egyetem van Magyarországon. Ez ko­molytalan. A diákok a tandíjfizetéssel az igazán értékes oktatási intézmények fenntartásához fognak hozzájárulni. Persze a tandíjfizetésnek csak akkor van értelme, ha előtte nem történik pénzkivonás a felsőoktatásból, hanem a tandíj egy része fejlesztéseket fog segíteni. Ne felejtsük el azt sem, hogy a tandíj nagy része az ösztön- díjrendszert fogja gyarapítani. Ma nevetségesen kevesek az ösz­töndíjak, a létfenntartáshoz sem elegek. A jobban élő, rosszab­bul tanuló diákok befizetései fogják a valóban tehetséges, sze­gényebb sorsúak diplomaszerzését segíteni. Nem igaz tehát az a populista szólam, hogy a tandíj a szegényebbek esélyeit csök­kenti"- mondta az MDF-es politikus. A referendum kérdései közül előszóra tandíjat jártuk körbe. Esztergom di­ákváros, és ez igaz nem csak a közép, de a felsőoktatást tekintve is, hiszen az ország számos részéből, a Felvidék­ről és Erdélyből is érkeznek hallgatók a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Karává nőtt „tanítókép­ző" intézménybe. A témával kap­csolatban megszólított szakem­bereknek és politikusoknak a re­ferendum kérdést - Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támoga­tott felsőfokú tanulmányokat foly­tató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? - tettük fel. A megkérdezetteknek azonban ter­mészetesen nemcsak igennel vagy nemmel kellett válaszolniuk, hanem döntésük indoklására is megkértük őket. Az érvek és ellenérvek ütközteté­sét az Olvasóra bízzuk. A tandíj a felsőoktatás résztvevőit érinti leg­inkább, nem feledve természetesen a diákok csa- c S ládjait, ezért a Flallgatói Önkormányzatok Orszá- -,^Sj u gos Konferenciáját, mint az egyik legilletékesebbet is meg­kerestük. Az érdekképviseleti szerv sajtóközleményben adta közre állás­pontját a tandíj bevezetéséről, amely szerint „a szervezet továbbra is nyi­tott minden olyan kezdeményezés­Egyetért-e Ön azzal, támogatott felsőfo- folytató hallgatc képzési hozzájái hídlap 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom