Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)

2008-02-16 / 6. szám

Varga Ferenc Csaba rendőrkapitány a történtekről és a folytatásról Erre nem lehet felkészülni Bukovics Krisztián Nem így terveztük a bemutatko­zó beszélgetést: alig néhány napja a kapitányság vezetője, a kedélye­ket borzoló búbánatvölgyi betöré­sek eltörpülnek a hétfő éjjeli tragédia mellett. Remélem, nem bántom meg, de talán a legrosszabbkor érkezett Esztergomba...- Vagy talán éppen a legjobbkor. Azt azonban elismerem, hogy valóban nem könnyű a helyzetem: hét napja vagyok a rendőrkapitányság vezetője, hétfő óta a nap minden órája a kollégánk halálának következményeivel telik. E mellett a napi tevékenységet nem elhanyagolva fog­lalkozni kell az állománnyal, akiket még jobban megviselt a tragédia, hiszen köz­vetlenebb kapcsolatban voltak Borbély Zoltánnal, mint én. Ennek érdekében pszi­chológus segítségét is kértük, aki segít fel­dolgozni a történteket a kollégáknak.- Az országos főkapitány még eszter­gomi villámlátogatása előtt sajtótájékoz­tatón jelentette ki, hogy azonnali hatály- lyal elrendeli új intézkedéstaktika beve­zetését, de hogy ez pontosan mit takar, egyelőre nem tudni.- Erről egyelőre én sem tudok töb­bet, de az biztos, hogy néhány dolgon változtatni keli. Például az eddiginél is jobban kell súlyoznunk kell, hogy a rendőr hogyan lép fel egy-egy szituáci­óban. Persze azt a rendszert, ami Ame­rikában van, idehaza még egészen biz­tosan nem lehetne alkalmazni. Arra, hogy egy igazoltatás úgy kezdődjön, hogy a gépkocsivezetőt felszólítjuk, szálljon ki magasra tett kézzel az autó­ból, majd tegye a kezét a kocsi tetejére, a társadalmunk még nem készült fel. Ugyanakkor fontos lenne, hogy azok az információk, amelyek már a rend­őrség birtokában vannak, a járőrhöz is eljussanak. Például ha tudjuk, hogy va­laki agresszív, akkor erről az intézkedő rendőrnek is tudnia kell, igaz, a hétfői tragédia valószínűleg így sem lett vol­na elkerülhető.- A Kertvárosban történtek feldolgo­zására nem sok ideje marad sem önnek, sem kollégáinak, miközben a búbánat­völgyi betörések szinte már mindenna­posak. Van már valamilyen nyom, amin elindulhatnak?- Információink vannak, ezek elem­zése folyamatban van, de a nyomozás hatékonysága érdekében erről többet nem árulhatok el. Néhány héttel ezelőtt a kollégák már elfogtak egy betörőt, a probléma az, hogy nem állt le a folya­mat, ami arra utal, hogy nem egy el­követőről van szó, és a többiek tovább tevékenykednek. Elismerem, valóban problémát jelent számunkra Búbánat- völgy, éppen ezért a polgárőrséggel tartjuk a kapcsolatot, tőlük kértünk és kaptunk segítséget a terület védelmé­re vonatkozóan. Komoly problémát okoz azonban, hogy meglehetősen ké­sőn - sokszor órák, napok múlva - jutnak tudomá­sunkra a bűncselekmé­nyek, ami mindenképpen helyzeti hátrányt jelent számunkra.- Az eddigi helyszíne­ken szerzett tapasztalatok alapján legalább abban se­gítsen, mi lehet a hatékony védekezés?- A lakosság saját bizton­sága érdekében elsősorban abban tud sokat segíteni, ha odafigyelnek egymásra, a szomszédok egymás te­rületét szemmel tartják, reagálnak a gya­nús mozgásokra, és a polgárőrség vagy a rendőrség felé jelzik ezeket. Például ha meglátnak egy olyan autót, amelyet nem láttak korábban a környéken, vagy olyan háznál parkol le, ahol nem lakik senki, vagy éppen nincsenek otthon a tulaj­donosok, eljuttatják a gyanús járművek rendszámát hozzánk. Ilyenkor azt kérem, azonnal telefonáljanak, hiszen a gyor­saság fél siker. Ezenkívül természetesen léteznek különböző biztonságtechnikai berendezések, nyilvánvalóan a védett ér­tékek mértékének megfelelőt érdemes választani. Egy biztos: minden egyes, akár aktív, akár passzív biztonsági eszköz, csökkenti a betörés veszélyét.- Nem panaszkodhat arra, hogy nem akad elég dolga. Új kapitányként egyéb változásokat is tervez?- Nem is keveset.Terveim között sze­repel, hogy külön kolléga foglalkozik majd a sajtóval történő kapcsolattar­tással és a bűnmegelőzési feladatokkal, továbbá szeretném, ha a közterülete­ken sokkal többet tudnánk megjelen­ni, minél több úgynevezett „közterüle­ti órát" tudnánk teljesíteni. Egy olyan modellt képzelek el, amely alkalmas arra, hogy minél több kívülről jövő ta­nácsot hallgathassunk meg. Vélemé­nyem szerint, aki csak a szakmáját lát­ja folyamatosan, egy idő múlva szem­ellenzőssé válik. Sokáig ugyanis nem fogadtunk el kívülről jövő tanácsokat, holott - véleményem szerint - vannak olyan megfontolandó ötletek, meglá­tások, amelyeket meg kell hallgatni, ami más szemszögből világít meg egy- egy problémát.- A változások nemcsak a kollégáit érintik, hanem minden esztergomit is...- Fontos, hogy olyan képet fessen magáról a testület, ami mindenki szá­mára elfogadható, amellyel el tudjuk érni, hogy a lakosság partnernek tekint­sen minket. Tudatosítani kell ugyanak­kor azt is, hogy helytelen az a szemlélet, hogy a biztonságunkért csak és kizáró­lag a rendőrség felel. Igen, a rendőrség­nek kutya kötelessége, hogy megvédje az állampolgárokat, de a saját biztonsá­gáért mindenki tehet: az egészségügy sem működne anélkül, ha nem vigyáz­nánk, figyelnénk saját magunkra. A biz­tonságunk esetében is megvan a saját felelősségünk, és ezzel vissza is kanya­rodtunk a bűnmegelőzés fontosságá­hoz, ami talán a legfontosabb lépés a közbiztonság megóvása érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom