Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-09 / 5. szám
esztergom Év végén már áll az Erzsébet-ház Hagyomány és jelen találkozása Lenger Varga Péter A főutcán autóval közlekedők egy ideje már észlelhetik a délutánonként feldúsult forgalomból, hogy gőzerővel készül a belváros arculatát jelentősen befolyásoló Erzsébet-ház. Nyár közepére az épület tetőszerkezete is elkészül, a beruházó szerint év végére kilencven százalékig kész lesz az épületegyüttes, mely folyamatában 400, utána körülbelül 110 embernek ad majd munkát. A z Erzsébet-ház felépítése mintegy másfél milliárd forintból valósul meg. A város is profitál a beruházásból, egyszeri 30 millió forint iparűzési adóhoz jut, továbbá az üzleti ingatlanok után évi 5 millió forint folyik be ingatlanadó címen. A projekt első szakaszában régészeti feltárások folytak, mely után tavaly októberben kezdődtek meg az Erzsébet- ház mélyépítési munkálatai. A területet az Esztor Kft. vásárolta meg, melyet az önkormányzat segítségével a menet közben elkészült rendezési terv szerinti paraméterek alapján építési engedélyezési fázisba hozott. Az építkezés megvalósulásában óriási szerepet játszott az esztergomi tulajdonú Bánszky és Tsa ingatlan- iroda. A nagyobb beruházóknál ugyanis rendkívül fontos, hogy az egyedi adottJelenleg az alaplemez készül, az úgynevezett „résfal" már megvan, ami tulajdonképpen az épület alapjának a fő része. A fal 60 centi szélességben 17 méter mélyen fut körbe az épület külső határoló részén. A földet egy speciális markológép emelte ki, a beomlás elkerülésére és a talaj könnyebb kiemelésére a vájatot folyamatosan betöltötték zaggyal, (be- tonit és víz keverékével) amit a megfelelő mélység elérése után kiszivaty- tyúztak és betonnal feltöltöttek. Ságokkal rendelkező helyi piacot jól ismerő, a városhoz kötődő vállalkozás is segítse. Az előkészítés és az építési engedély beszerzése két évet vett igénybe, mivel több hatóságnál, így a budapesti és a régiós tervtanácsnál is meg kellett mutatni az előzetes elképzeléseket. A kétszer négy hónapos feltárást követően végül tavaly szeptemberben lett jogerős az építési engedély. „Nyár közepére a tetőszerkezet a helyére kerül, év végére pedig kilencvenszázalékos állapotban szeretnénk tudni az épületet, hogy a mélygarázs és az üzletek szintje ekkorra már részhasználatban működhessen” - számolt be a részletekről Bánszky Csaba projektmanager. Az épületben, mely 2009 márciusára teljesen elkészül, három bank, öt iroda, tizenegy üzlet és negyven lakás kap helyet, a háromszintes, 184 férőhelyes mélygarázs felett. A mélygarázsban 83 férőhelyet az önkormányzat bérel, így közfunkciós szerepet is kap a föld alatti fizetősparkoló. Mivel természetesen lakások is lesznek a házban, így a zöldövezet sem hiányozhat, így az első és a második szint között egy olyan közös használatú zöldterületet építenek ki, melyet minden lakó elér a házon belül, anélkül, hogy kimenne az utcára. „Az Erzsébet-ház azt a visz- szafogottságot szeretné képviselni, ami egyébként jellemző a város történelmi épületeire: egyszerű és végtelenül logikusan végiggondolt vonalak uralják. Ez a ház sem akar sokkal többet mutatni, bonyolultsági foka azonban többszöröse a régebbi épületeknek, az aláépítettség, az átjárhatóság és az intenzív beépítettség miatt. A hagyományokat és a mai elvárásokat próbáltuk összehozni, különösebb túldíszítettség nélkül, de mindenképpen a logikát követve. Olyan épület lesz, ami nem hivalkodó, éppen ezért biztos gyorsan polgárjogot nyer az esztergomiak körében” - magyarázta Karácsony Tamás, a ház építész-tervezője. A munkálatok megkezdése előtti feltárások során Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója által vezetett régészcsoport olyan nagy mennyiségű és komoly értékű leletre bukkant, mint például a körülbelül háromezer évvel ezelőtti, bronzkori edénytöredékek. Emellett a későbbi korokból is találtak érdekességeket a szakemberek: a rómaiak előtti kelta időkből, vagyis Krisztus születése előtti 2-1. századból, öt kelta fazekasmedence és házmaradványok kerültek elő. A római korból kilencven darab sírt tártak itt fel, értékes leletekkel, de az Árpádkorból ház- és kútmaradványra, a tatár korból pedig egy leégett, IV. Béla korabeli ház maradványára bukkantak a régészek. A török időkből rengeteg kerámiaemléket tártak itt fel, melyek egyébként a későbbiekben kiállításon is megtekinthetőek lesznek. hídlap 15
