Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-02-09 / 5. szám
címlapon A középkori magyar kultúra első számú mecénása, Vitéz János, Hunyadi Mátyás nevelőjeként olyan műveltséget hagyott örökül a későbbi királynak, hogy Mátyás uralkodása alatt - nem mellesleg a 15. századi Európa legütőképesebb hadseregével - minden tekintetben kiteljesedhetett a reneszánsz. Esztergom Vitéz János irányítása alatt vált eme átfogó stílusirányzat hazai és nemzetközi központjává, a középkori újjászületés páratlanul gazdag, pazar szellemiségben és építészeti remekművekben dúskáló városává. E dicső korszakról Prokopp Mária művészettörténész legutóbb február 5-én tartott előadást a Magyar Kultúra Alapítvány Budavár termében. A professzor asszony „A Mátyás-kor képzőművészeti remekművei Magyar- országon” című előadásában - megtisztelve a Hídlapot a lehetőséggel - Esztergom fontos szerepéről mesélt. „A magyar reneszánsz erejét leginkább az adta, hogy mi nem másoltunk senkit. Akkor már létezett egy ötszáz éves magyar állam, amelynek sajátos történelme és szerepe ismert volt egész Európában. Kelet és Nyugat között félúton, Szent István, III. Béla, Szent László, IV. Béla idejéből származó hagyományrendszerrel rendelkező népként tartottak számon minket, magyarokat. Esztergomnak különösen komoly szerep jutott ebben az ötszáz évben, hiszen jó háromszáz évig fővárosa volt az országnak, és azután is megmaradt fontos kulturális, egyházi és politikai központnak. Ez alatt az idő alatt olyan művek keletkeztek, mint az esztergomi Mátyás-kori falképek, melyek nemcsak az országban, de Európában is egyedülállóak. A Hídlap tavaly nyár végén már beszámolt a BotValószínű, hogy a Studiolo falképdísze már teljes pompájában fogadta Európa minden részéről érkező vendégeket az Accademia Istropolitana ünnepélyes megnyitóján, 1467. június 20-án. A terem falképe az egyetem elveit jelenítette meg, amelynek alappillére az erkölcs és az erények voltak. Az ábrázolások tematikáját, ikonográfiái programját Vitéz János fogalmazta meg, de ő találta meg azt a festőt is, aki szellemének ki nem mondott gondolatait a legnagyobb művészi igényességgel jelenítette meg. ticellinek tulajdonított falképről, melyet az 1930-as években tártak fel először, és amely egy olyan európai jelentőségű együttesnek a részlete, amely a korszakra jellemző szellemi átalakulást is jelképezi. A négy erény (okosság, igazságosság, bátorság, mértékletesség) érvényesülését kereső humaA Reneszánsz Év keretében2008-banolyan ' * ** ■ *v •jjBpFíif ss. Jf UfH fontos beruházások is '$ ’■ £ ,f y elkezdődnek, mint Vitéz ^ 100 millió forintos pro ' j jekt lehetővé teszi, hogy j ^ ev végére látogathatóvá V váljon a magyarorszá- ^ gi reneszánsz egyik bői- ■ fl Q~*Q=f csője. A rendezvenyso- |f7 ~~—j rozattal így tisztelgünk I letett Vitéz ||. reneszanszeve2008. . -'C/ * jgp hu weblapon. Horváth ^ * äm£ . j Béla, az esztergomi 7"\. f, v. Vármúzeum igazgató- ^ í ja a 100 milliós beruhá- ' te, sőt elmondta, hogy ~~ a kivitelezés már el is kezdődött. Az igazgató azt is elárulta, hogy a munka két nagyobb részből áll, ezek egyike természetesen a vélt Botticelli-falfreskó restaurálása, a másik az úgynevezett „Fehér torony" tetőszerkezetének kialakítása és megépítése. Ez utóbbira azért van szükség, mert ezzel védhető meg biztonsággal a csapadéktól és a szivárgó vizektől a vár ezen része. A Studiolo-t a tervek szerint még ebben az évben megnyitják a közönség előtt, ekkortól lehet majd megtekinteni a Mértékletességet, valamint számos, Vitéz János korából származó reneszánsz tárgyi emléket. hídlap 5
