Hídlap, 2008 (6. évfolyam, 20-21, 3–30. szám)
2008-08-02 / 30. szám
címlapon A nagy sikerű Munkácsy-kiállítást követően ismét egy festőóriás képeit láthatjuk hamarosan a volt Vármegyeházán, Goya Esztergomban címmel rendez ugyanis tárlatot a Gran Tours utazási iroda és az önkormányzat. Ezt a Munkácsy-kiállítás zárónapján jelentette be Németh József alpolgármester, aki hozzáfűzte, hogy a sikernek köszönhetően a jövőben az önkormányzat folyamatosan szeretne kiállításokat rendezni a Vármegyeházán, különösen mivel minden megfelelő eszköz, infrastruktúra a rendelkezésre áll egy ilyen nagyszabású rendezvény lebonyolításához. Az alpolgármester szavait Zoltai Dániel is megerősítette, a Grand Tour utazási iroda ügyvezetője kifejtette, hogy minden feltétel adott az újabb tárlathoz, sőt már a szállítást, biztosítást is megszervezte az iroda. „Az ötlet onnan jött, hogy ha már minden eszköze megvan a városnak, akkor ragadjuk meg a lehetőséget, hogy egy újabb nagy művész alkotásait hozzuk ide. Ezúttal Goyara esett a választás, mert úgy gondoltuk, hogy más nemzetek művészei felé is nyitni kell" - fejtegette Zoltai Dániel. Ennek köszönhetően a spanyol festészet harmadik nagy géniusza - El Greco és Velázquez után - Francisco Jósé de Goya y Lucientes alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők az augusztus 15-ei ünnepélyes megnyitó után, 16-tól október 15-ig a volt Vármegyeházán. Goya grafikai munkássága - rajzai, rézkarcai, valamint aquatintái - rendkívüli és egyedülálló helyet foglalnak el a spanyol és a nemzetközi művészettörténetben egyaránt. Az alkotó négy sokszorosított grafikai sorozatot hagyott hátra, melyek a 80 lapból álló Los Caprichos (Szeszélyek, Ötletek, 1799), az ugyancsak 80 lapos Los Desastres de la guerra (A háború borzalmai, 1810-12), a 40 lapos La Tauromaquia (Bikaviadal, 1816) valamint a 22 lapból álló Los Disparates (Balgaságok, 1816-24) címet viselik. Ezek önálló ciklusok, kiállíthatok külön-külön is, ám Esztergomban ebből mindjárt kettőt is megtekinthet a műkedvelő közönség. A Caprichos minden civilizált társadalomban megtalálható számtalan őrültséget, és azokat az előítéleteket és kárhozatos gyakorlatot mutatja be, melyeket a szokás, a tudatlanság és az önérdek megszokottá tett, míg a másik, a Tauromaquia témája a bikaviadal. Goya grafikai munkássága az őt követő művészek közül Picasso, de főleg Dali feltűnéséig páratlan a hozzáértők szerint. Caprichos sorozatát még Dali is felfedezte magának és sajátosan interpretálta. Az összesen 120 alkotás várhatóan augusztus 8-án érkezik Eztergomba, akkor kezdődnek meg az élőmunkák, a kiállítóhely berendezése is. A Richard H. Mayer, német műgyűjtő tulajdonában lévő alkotások Esztergom testvérvárosából, Bambergből érkeznek a Vármegyeházára. A kiállítás szervező Gran Tours utazási iroda ügyvezetője azonban elárulta, hogy öt meglepetés alkotás is látható lesz a tárlaton, ám azokra - szó szerint is - csak a hivatalos ünnepi megnyitón derül fény. Jelenleg az olyan előkészületek folynak, mint például Goya életéről és munkásságáról szóló írások spanyolról magyarra történő fordításai. A Goya Esztergomban című kiállításon is - hasonlóan a Munkácsy-tárlathoz - lesznek kiegészítő látványosságok, mint például filmvetítés, valamint most is lesz shop, ahol a festő életéről, munkásságáról, és a városról is lehet könyveket, emléktárgyakat vásárolni. A belépőkkel kapcsolatban Zoltai Dániel elmondta, hogy a Munkácsy-tárlathoz hasonlóan maradnak az árak, így kapható lesz az 1500 forintos egyéni belépő, de lesz családi jegy is, és várhatóan a diákok csoportos iskolai szervezésben ezt a kiállítást is díjmentesen nézhetik meg az önkormányzat segítségével. Francisco Jósé de Goya y Lucientes élete A spanyol festő és grafikus 1746. március 30-án született Aragóniában Zaragoza tartományban Joseph Goya és Gracia Lucientes gyermekeként. Pályafutásának indulásakor kétszer is felvételizett a Spanyol Királyi Akadémiára, de mindannyiszor elutasították. Ezután Itáliába, Rómába utazott, ahol tehetsége már korán megmutatkozott, a Pármában rendezett festészeti versenyen második helyezett lett. Évek múltán, IV. Károly uralkodása alatt Goya egyre népszerűbb lett a királyi udvarban is, az uralkodó ezért kinevezte királyi festőnek, miután lefestette a királyt és a királynőt, az uralkodó családot és több főnemest is. 1792-ben egy súlyos és rejtélyes betegségnek köszönhetően elvesztette a hallását. A mai Goya-ku- tató orvosok közül többen arra gyanakodnak, hogy a festékben levő ólomtól kapott mérgezést a művész, és ez okozta süketségét, amely későbbi korszakának hangulatára és alkotásaira egyaránt rányomta a bélyegét. Élete vége felé félelmetes hangulatú képeket festett őrültekről, betegekről és torz alakokról. Ezeknek a nem túl színes festményeknek a stílusa miatt az expresszionizmus előfutárává vált. 1824-ben Bordeauxban telepedett le, itt is halt meg 1828. április 16-án. Földi maradványait 77 évvel később szállították haza Spanyolországba. hídlap 5
