Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-10-13 / 9. szám
szám első személyben. így történt, hogy megírtam „A nő, aki tetszett nekem” című regényt, de ilyen típusú „regény-párt” többé valószínűleg nem fogok írni. A két írás a mai korhoz illeszkedve, a jelenlegi nemzetközi politikai helyzethez igazodva tele van terrorista cselekményekkel, tehát több is, mint modern kalandregény, ugyanakkor megvan benne a romantikus, férfi-nő közötti szál is - igaz különös formában.- Meglehetősen ritka írói felállás, amikor az alkotó „nemet cserél”. Mennyire válik férfivá lélekben ilyenkor az író? Szükség egyáltalán a tudati váltásra?- Nem volt könnyű, de rendkívül érdekes feladatnak nyúlt. Amikor a férfi főszereplő szemszögéből írtam meg a ténetet, megpróbáltam teljesen beleélni magam a férfiak dolatvilágába, reakcióik, tetteik motivációiba. A főhős egyébként egy meglehetősen kemény figura. Szeretem azt képzelni a férfiakról, hogy erősebbek, racionálisabbak, logikusabb gondolkodásúak, és sokkal kevésbé érzelemcentrikusak, mint a nők. A mai irodalomban egyébként nem ritka a „nemváltás”, a brazil Paulo Coelho ugyancsak egyes szám első személyben írt férfi létére - nőként. Jóllehet, könyvei világszerte sikeresek, én úgy érzem, mégsem ismeri igazán a női lelket. Nem szeretnék bizóLélekben egyszerre nő és férfi Esztergomi író inkognitóban Tizenkilenc könyve jelent meg eddig, mégpedig pont abból a műfajból, mely egyszerre könnyed, mégis mélységeket rejtő kalandos, romantikus történetekre épül. Két hete kapható újabb két kötete, az egymással a történeti szál miatt összekapcsolódó,^ férfi, aki tetszik nekem"és„A nö, aki tetszett nekem" című regények. Esther G. Wood, alias Várady Esztert a premier utáni időszakban új könyveiről, az írói munka rejtelmeiről kérdezte Pöltl Zoltán.- Eddigi könyveihez képest más hangulatúak lettek az új írások..- A legszembetűnőbb változás talán az, hogy az új könyveket egyes szám első személyben írtam, ez pedig új és érdekes kihívás volt, bizonyos szempontból viszont ez szűkíti is az írói lehetőségeket. A történetek eddig mindig távolabb álltak tőlem, azok alakulására kevesebb befolyásom volt, mint most. Ugyancsak új elem a friss kötetekben, hogy itt önéletrajzi vonatkozások is találhatók - aki ismer engem és az életemet, az fel fogja fedezni, hogy pontosan melyek is ezek a részletek. Az egyes szám első személy hozza azt a helyzetet, hogy az ember afféle személyes, szubjektív szemszögből látja a többi szereplőt és az eseményeket. Amikor elkészült „A férfi, aki tetszik nekem”, eszembe jutott, hogy mindez milyen érdekes lenne az erősebb nem szemszögéből is, szintén egyes rénytelennek tűnni ebben az összehasonlításban, hiszen hol vagyok én Coelho-tól - mégis felvetődött bennem, hitelesebb-e ] az én férfi főhősöm egyes szám első személyben nőként megírva. Ezt viszont csak a férfi olvasók dönthetik el, őket pedig, félek, elriasztja a két könyv borítóján virító rózsaszál... amit egyébként én nem is akartam odatetetni.- Tartott író-olvasó találkozót, itt Esztergomban is. Inkognitóval és anélkül, hogy élte meg a premiert?- Nagyon jól sikerült például a Központi Kávéházban tartott író-olvasó találkozó, és elmondhatatlanul jólesett, hogy olyan sokan eljöttek. Azt mondják, hogy senki sem próféta a saját hazájában, nos ez rám nem áll. Sokan érdeklődtek utánam, és sokan jöttek oda akkor is, máskor is, hogy milyen remek olvasmányok jelennek meg a neveim alatt. Hasonlóan jól sikerült a budapesti Centrál kávéházban tartott felolvasó estem is.- Úgy tűnik, van igény a romantikus, kalandos históriákra, íg logikus a kérdés, lesz-e folytatása a történetnek?- Semmiképpen. Már csak azért sem, mert több könyvön á nem tudok lebilincselően egy adott figurát mozgatni. A követ kező regényem tehát már egy másik, új történet lesz. ként már készülőben van... 16 hídlap
