Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-12-15 / 18. szám
Esztergom Több mint kétmillióért kelt el Körösi Csorna tibeti szótára Kincset érő könyv a kalapács alatt Izgalmas könyvárverés helyszíne volt az esztergomi Szent Adalbert Központ múlt vasárnap, ahol a Laskai Osvát Antikvárium 9. árverését tartották. Több mint ötszáz értékes kötet került kalapács alá, a legértékesebb darab Körösi Csorna Sándor 1834-ben kiadott első tibeti-angol nyelvű szótára és nyelvtana volt, amelynek kikiáltási ára négyszáznyolcvanezer forint volt, de ennek az ötszöröséért kelt el. Z súfolásig megtelt érdeklődőkkel, reménybeli vásárlókkal és árverési megbízottakkal a Szent Adalbert Központ fogadóterme, ahol az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium 9. könyvárverésére került sor. A katalógus alapján a tételekre előzetesen vételi megbízást lehetett adni az árverést szervező antikváriumnak, így nem egy esetben a vételi megbízás alapján a katalógusban szereplő árnál jóval magasabb lett az induló vételár. így például Almásy László: Rommel seregénél Líbiában. Bp.1943. a meghirdetett hatezer forint helyett negyvenezer forintos induló áron kelt el. Néhányan felszisszentek, amikor Duret: Die Impressionisten című 1914-es kiadású metszetekkel díszített albuma a tízezer forintos katalógus ár helyett ötvenötezer forintos induló árra ugrott és a licitálás során meg sem állt százezerig. A rendkívüli érdeklődés-mint megtudtuk-a kötetben található két eredeti Renoir rézmetszetnek volt köszönhető, ugyanakkor Benczúr Gyula ötvenezer forintra taksált, huszonöt réznyomatát tartalmazó albuma például nem talált vevőre. A legizgalmasabb tétel ezen a napon minden bizonnyal Körösi Csorna Sándor a világon elsőként összeállított tibeti-angol szótára és nyelvtana, 1834-ben Calcuttában megjelent első kiadása volt. A könyvből akkor ötszáz példányt nyomtattak és magyarországi aukción még nem szerepelt együtt a szótár és a nyelvtan. A majd félmillió forintról induló licitálás alatt - ketten vívtak izgalmas párbajt a könyvért -, a teremben szinte a lélegzet is megállt, végül a vevőjével telefonon ösz- szeköttetést tartó árverési megbízott vihette a pálmát, azaz az igazi könyvritkaságot, mely kettőmillió-kettőszázezer forintos áron került a magángyűjtőhöz. Sok esztergomi helytörténeti könyv is kalapács alá került, nagy volt az érdeklődés az esztergomi Sz. Lőrincz-templom maradványai című, 1893-as kiadású illusztrált kötet után, amely végül húszezer forintért lelt gazdára. A Laskai Osvát Antikvárium 9. árverésén a drága könyvritkaságok mellett néhány ezer forintért is hozzá lehetett jutni irodalmi és könyvészeti szempontból értékes művekhez. Például Krúdy Gyula: A szakállszárítón című műve 1906-os első kiadását háromezer-ötszáz forintért lehetett megvenni, Márai Sándor első kiadású művei pedig 1500 és 2500 forint között leltek vevőre. A belvárosi gazda- és olvasókör históriája Nyomtatásban a múlt gyökerei Különleges kiadvány érkezett szerkesztőségünkbe egy álmos téli reggel, az igényes kivitelezésű könyv a meglehetősen hosszú. Az Esztergom-belvárosi Olvasókör és Gazdakör Egyesület története címet viseli. Mivel a kötet szűkös impresszuma szerint mindössze 300 példányszámú kiadást ért meg, ezért is érdemes egy rövid recenzió erejéig megemlékezni róla. A1 tárgyalt kiadvány fő szerzője, szer- tkesztője az a Bárdos István, aki már számos, Esztergommal kapcsolatos művelődéstörténeti esszét közzétett, a mostani kötet így a kör székházának számító Simor János utcai épület történetével párhuzamosan taglalja a helybéli gazdák sorsát. A helytörténeti értékekkel bíró kötet nemcsak a közösség sorsának egyszerű krónikáját tartalmazza, hanem hajszálpontos részletességgel tárul elénk a több, mint fél évszázadig működő egyesület históriája is. Külön fejezetek foglalkoznak a közösség fejlődésének, változásának egyes jellemző időszakaival, az olvasókör gazdálkodásának működéséről és a székhelynek számító, már említett Simor János utcában lévő épület karbantartásáról. A könyv szerzője jól áttekinthetően mutatja be az olvasókör és gazdakör ténykedéseit, köztük a művelődési lehetőségeket. Ide számítottak a mezőgazdasági és kézműipari tanfolyamok, előadássorozatok, a női konferenciák, a hazafias kultúrelőadások, a népfőiskolák, a vallásos lelkigyakorlatok és a színjátszó csoportok foglalkozásai. A leírások mellett korabeli dokumentumok reprodukciói igazolják a hitelességet, a megalakulást és a működés megannyi érdekes fázisát. Külön érdekesség az egyesületről a kötet végére illesztett két személyes beszámoló, Baják István és Lévay Jánosné visszaemlékezései. Végül, de nem utolsósorban érdemes megemlíteni, hogy a kiadványban a hitelesség és történeti hűség igényével számos korabeli fotográfia segít megidézni a felelevenített évtizedek hangulatát. hídlap 21
