Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-01 / 3. szám

Esztergom felfedezése, avagy a hely története A Korona Szálloda sztorija „Pétör mester, a kopasz, esztergami vendégfogadója" - ez a felirat állt egy élet­nagyságú festmény fölött annak idején a Fürdő Szállóban. Kopasz Péter egykori vendéglátó hagyatéka máig ható tradíciókat ruházott a városra, Esztergom pati­nás éttermei, sörözői, kávéházai mára történelmi emlékeikkel együtt a história részévé váltak. Szállóból már évszázadokkal ezelőtt több is épült a városban, a Fürdő Szálló mellett a másik színvonalas szálláslehetőség a Korona Szálloda volt. Az épületet a mai generációk inkább a volt ÉDÁSZ irodaházaként ismerik, a Lő­rinc utca és Kis-Duna sétány találkozásánál található L alakú építmény azonban igazán büszke lehet múltjára. előzetesen „legmodernebb ízlés szerint berendezettének jellemzett hely miért nem hozta a bele fektetett reményeket, ma már homályba vész. A folytatás több bérlőt sejtet, egy esztergomi vendéglá­tós-legenda szerint vannak megátkozott és szerencsés helyek, a Korona Szállo­da inkább az előbbiekhez tartoz­hatott. Dresdner urat Trebitser Zsigmond, egy bártfai ven­déglős váltotta, ő 1900 március 15-én nyitot­ta meg újfent a Koronát. A bérlők sorából Weisz Miksa neve emelke­dik ki, 1899. április 23-án adott hírt a Korona Szálloda megnyitásáról, az Esztergom és Vidéke, a cikk írója pedig a szálloda re­mek megoldásait dicsérte: „modern, lu­xussal berendezett új helyiséget nyerünk benne, amilyennel kevés vidéki nagyvá­ros dicsekedhetik. A pazar étterem kész, a pince is a kuglizóval, a kávéházban most aranyoznak, fényesítenek. Igen ízléses ez utóbbi helyiség halványzöld kárpitozása, valamint a sötétbarna palisanderfából ké­szült alsó faburkolat". A Vendéglősök Lap­ja ugyancsak ebben az évben ősszel már az épület bérbeadásáról cikkezett. Az esz­tergomi Takarékpénztár által a Kis-Dunán átívelő Bottyán hídhoz vezető Lőrinc ut­cában felhúzott építményben mintegy kétszázhúsz négyzetméterre éttermet, kávéházat, valamint billiárd- és kártyaszo­bát álmodott a tervező. A patinás Koro­na Szálloda végül 1899. május 6-án nyílt meg, a korabeli iratok szerint pedig első bérlője Dresdner A. úr volt, aki az Eszter­gom és Vidékében öles betűkkel követke­zőképpen hirdette vállalkozását:„folyó hó 6-án a takarékpénztári Lőrinc utcai bérpa­lotában lévő új szállodámat, sörcsarno­komat és kávéházamat, melyek a legmo­dernebb ízlés szerint vannak berendezve, ünnepélyesen megnyitom". Az üzlet nem mehetett valami jól akkoriban, valamivel több mint fél év elteltével aztán ugyan­is újabb, a szálloda bérletére vonatkozó hirdetésre lehet bukkanni a korabeli Ven­déglősök Lapjában:„Esztergomban a Ta­karékpénztár tulajdonát képező Koro­na Szálloda, teljesen új felszereléssel együtt azonnal bérbeadandó" Felhí­vom a tisztelt olvasó figyelmét az előző mondatban lévő „teljesen új" és „azonnal" szavakra, valószínűleg ko­molyabb, egy máig isme­rős gazdasági gubanc­ról árulkodik az egykori sajtó, mivel több mint különös, hogy a titok­zatos nevű Dresdner A. hat hónap után ilyen gyorsan túl szeretett vol­na adni bér­leti jogán. Hogy az Pöltl Zoltán 22 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom