Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-12-22 / 19. szám
Szilveszter itala, a pezsgő A szilveszter elmaradhatatlan kelléke a pezsgő. A több mint 300 éves múltra visz- szatekintő ital kezdetben a francia királyok fontos koronázási kelléke, majd a nemesség kedvenc itala volt, és idővel a köznép körében is elterjedt. A pezsgő valódi felfedezése Dom Perignon érdeme. A champagne-i Hautvillers város bencés szerzetese az apátság pincemestereként tevékenykedett csaknem ötven évig. A legenda szerint a pincéjében felejtett borospalackban utóerjedt a bora, amely az erjedési szénsavat megtartva nagyon kellemes itallá változott. A találékony szerzetes újítása hamarosan elterjedt és a champagne-i borkereskedők közül egyre többen adták fejüket pezsgőkészítésre. Az elmaradhatatlan virsli Napjainkban a virsli is elmaradhatatlan étke az új évi koccintás utáni órának. A klasszikusnak számító húscsemege egy osztrák hentesmester találmánya. 1805. október 15-én készített először ilyen húsételt egy Johann Georg Lahnernevű bécsi hentesmester. Az ínyenc ízesítésű élelmiszert maga a császár, II. Ferenc is előszeretettel fogyasztotta, de a virsli igen hamar az egész nép körében meglehetősen népszerűvé vált. Lahner hentes svájci származása, frankfurti tanulóévei és bécsi illetősége jól összegzi a virsli, német nyelvterületen induló és később az egész világot meghódító pályafutását. A gasztronómiával is foglalkozó hentesmester életrajzi állomása miatt frankfurti, illetve bécsi virsliről beszélünk. A történet egy tőkés hölgy pénztárcájától kezdődik, melynek tulajdonosa 300 guldennel támogatta Johann Georg Lahner, ifjú bécsi hentest, új üzletének elindításában. A frankfurti hentescéhek „főiskoláit" kijáró kreatív és jó üzleti érzékkel rendelkező Lahner, úgy döntött, hogy azért Bécsbe teszi át székhelyét, mert ott nem voltak már érvényesek a frankfurti céhes szabályok, melyek megkötötték volna a kezét az ott tanultak szabadalmaztatásában és kamatoztatásában. A Lahner-i szabadalom lényege ugyanis pont az volt, amit a frankfurti húsEgy kis tűzijáték-történelem Tűzijátékot, vagyis görögtüzet már az ókorban, időszámításunk előtt 500-ban is használtak, de Kínában, Japánban és Indonéziában is hasonló eszközökkel tették látványosabbá a vallásos szertartásokat és különböző ünnepélyeket. A lőporos tűzijáték továbbfejlesztői az arabok voltak a Vili. században, akik ezt eljuttatták Európába is. Az öreg kontinensen a fényhatású látványosságok XIV. század végén terjedtek el, fénykorukat a XVIII. században érték el. Az első tűzijáték 1373-ban volt az északolaszországi Vicensa-ban, később Olaszországban minden egyházi ünnepségen, még a pápaválasztások alkalmával is rendeztek tűzijátékokat. Ezt követően Francia- országban talált mecénásra a tűzijáték, XV. Lajos; XVI. Lajos király és Mária Antoinette személyében. Magyarországon nagyobb tűzijátékot először Visegrádon láthattak az emberek 1476-ban, Mátyás király és Beatrix esküvőjén. Szórakozzunk, de ésszel Az év utolsó napjának közeledtével többen vásárolnak különféle fény, illetve hanghatással járó tűzijátékokat, hogy azok használatával is színesítsék az óévet búcsúz tató szórakozásukat. A jogszabályi előírások szerint az egész évben megvásárolható I. pirotechnikai osztályba tartozó játékos pirotechnikai termékeken - például a „tortagyertyán"- kívül december 28-tól, egészen december 31-ig kaphatóka II. pirotechnikai osztályba tartozó kis tűzijátékok is. Római gyertyát, tűzforgót, röppentyűt, vulkánt, vezetőpálcás rakétát és szikraszökőkutat- más egyebek mellett - nagykorú magánszemélyek birtokolhatják, és felhasználhatják december 31-én 18.00 órától január 1-jén 06.00 óráig. Ezt követően, a fel nem használt tűzijátékokat vissza kell vinni az elárusítás helyére január 5-ig. A petárdázás 2005. november óta tilos. A tiltó jogszabály azért született meg, mert a petárda pusztán hanghatással jár - nem színesíti az ünnepet - és e mellett súlyos sérüléseket, halláskárosodást, égési sebeket okozott. Amennyiben hatósági személyek valakit petárda használaton tetten érnek, százezres bírásgot is kiróhatnak rá, de birtoklásért is komoly pénzbüntetés jár. Pirotechnikai termék csak működési engedéllyel rendelkező nyílt árusítási üzletből vagy forgalmazó raktárkészletéből vásárolható. Vásáron és piacon csak működési engedéllyel rendelkező üzletben hozható forgalomba az I. játékos pirotechnikai termék, a II. pirotechnikai osztályba tartozó kistűzijá- ték pedig, nem forgalmazható. A kistűzi- játék év végi árusítását a rendőrhatóság átmeneti tároló helyre, konténerre is engedélyezheti. A konténereket általában a bevásárlóközpontok környékén állítják fel. A rendőrség kéri, hogy senki se vásároljon tűzijátékot piacon, illegális árustól, mert ezzel önmagunkat és környezetünket is veszélynek teszik ki. A szabálytalan árusítás bevizsgálatlan, nem forgalmazható árukat rejthet, melyek fokozottan balesetveszélyesek lehetnek. ipari szabványok akkor még erőteljesen tiltottak, miszerint, hogy marha-, és sertéshúst egy masszába keverjenek. Pedig Lahner ötletének pont ez volt a lényege. hídlap 29
