Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-11-24 / 15. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Sobieski, a kereszténység zászlós vitéze Városunk megannyi történelmi emléke, szépen helyrehozott vára, bástyái, házai, kőfalai és templomai mellett ott állnak a régi korokat idéző szobrok is. A kőalakok egy része a dicsőséges hadakozásokat, a vallást és területet védő hősöket, királyokat, katonákat ábrázolják, köztük Sobieski János lengyel királyt, a török uralom alól Esztergomot felszabadító hadvezért. Helytörténeti sorozatunkat mint mindig, most is a megyei levéltár munkatársainak szíves munkája segítette. 1933. februárjában a Magyar-Lengyel Egyesület budapesti székhelyén, báró Nyáry Albert, az előkészítő bizottság tagja dokumentumban fekteti le a Sobieski Já- nos-emlékünnepség megtartásának szándékát. Az apropó Bécs felszabadításának 250. évfordulója volt. Lengyelek Esztergomért Az egyesület memoranduma szerint „a köztudat azt tartja, hogy Sobieski Bécs felszabadításával, 1683. szeptember 12-én Bécs- nek és a dinasztiának tett áldozatot. Amikor a török sereg Bécs alá vonult az utolsó elszámolásesztergoa VISSZAVÉTELÉNEK 2bl):IK ÉVFORDULÓJÁRA ALLiTnT AV/_ _________ n :\rmmmnnj ra készült a kereszténység ellen. XI. Ince pápa tudva ezt, minden segítséget megadva Sobieskinek, a lengyel király kezébe adta a kereszténység zászlaját. Sobieski János bécsi győzelme után folytatni akarta küzdelmét, amíg csak ki nem szorítja a törököket a keresztény Magyarországról, tervét azonban a politika és a hatalmi féltékenység meghiúsította. Mielőtt azonban hazavezette volna seregét, visszafoglalta nekünk Esztergomot, Hollókőt és Szécsényt. Párkánynál kétezer lengyel vitéz esett el értünk, s maga a lengyel király is csaknem életét vesztette”. Két nép barátsága A lengyel-magyar barátság legendás ereje minden bizonynyal ez idő tájt, a török elleni hadviselés során alakult ki, az 1933. szeptember 15-én megtartott SobieskiA Sobieski ünnepségekre érkező lengyel küldöttség fogadása 1933. szeptember 15 én. Glatz Gyula polgármester üdvözli August Hlond lengyel bíborost és a küldöttséget. emlékünnepség keretében felavatott szobor azóta az évforduló mellett a két nép jó viszonyát is jelképezi. Az emlékmű felállítását komoly társadalmi összefogás előzte meg, a lokál- patrióta szellemiség városunkban teljes támogatásáról biztosította az ügyet vivő lengyel-magyar egyesületet. Esztergom a szobor alapozásához szükséges alapanyagokat, követ, homokot és kavicsot ingyen adta, a többi költséget a vármegye, a prímási palota, valamint esztergomi polgárok állták. A kőből, műkőből illetve bronzból készült emlékművet Körmendi Frimm Jenő szobrászművész készítette el. Az eredeti változatnál az oszlop tetején egy sas alakja volt látható, ez a figura a második világháború végén tűnt el az emlékműről. Ennek pótlására 1993-ban került sor, ekkor az 1683-as fényes győzelem 310. évfordulóján az esztergomi önkormányzat, a megyei levéltár, a Magyar - Lengyel Mickiewicz Társaság és a Balassa Múzeum „Lengyel Napot” rendezett. Az emlékmű tetejére ez alkalommal Nagy János szobrászművész alkotásaként került vissza a méltóságot, győzelmet és bátorságot jelképező sasmadár alakja. A két nép baráti viszonyát jelképező Sobieski-szobornál 1958 óta évről-évre találkoznak a győztes királyról elnevezett vízi túra résztvevői. Az Esztergomot felszabadító győzelemre gondolva a dicső csata emléknapján a túra tagjai, a város és a két nép képviselői virággal és koszorúval borítják be a szobor talapzatát. Pöltl Zoltán