Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-11-17 / 14. szám
kultúra Művészek a határ nélküli kapcsolatokért Hídőrök ecsettel Pöltl Zoltán A három évvel ezelőtt Párkányban útjára indított Hídőr projekt külföldi alkotók segítségével próbálja a kapcsolatteremtés művészi formáit feldolgozni és bemutatni. A városból elszármazott mecénás nagylelkűségének köszönhetően egy képzőművész 3-6 hónapig „táborozhat" a párkányi alkotóházban, ahol nemcsak az itt készült műveit állítja ki, hanem a helyi diákokat megértésre és elfogadásra a művészet erejével is oktatja. A Hídőr projektben részt vevő, Párkányba érkező alkotók nemzetközi művészeti folyóiratokban meghirdetett pályázaton keresztül nyerhetik el a„hídőr"státuszt. A kiírás szerint a művész az alkotói szabadság kiélése mellett a pályázatban meghirdetett minimális kötelezettségnek is eleget kell, hogy tegyen. Ez utóbbi feladat pedig nem más, minthogy a saját művészeti eszközeivel a párkányi és az esztergomi gyerekotthon növendékeit bevonja az alkotás folyamatába. A www.bridgeguard.com internetes oldal tanúsága szerint„a hídőr tisztségének betöltésére olyan személyek alkalmasak, akiknek ténykedése ország- vagy időhatárokat hidal át, mentális, szociális, vallási és politikai határokat képes leküzdeni, s ezt a tudomány vagy a művészet különböző eszközeivel igyekszik megvalósítani. A hídőr dolga az integráció, az áthidalás, a kapcsolatteremtés, az ellentétek feloldása, az idegenség felfedezése másokban és önmagunkban". A „hídépítés" az eltelt három évben minden esetben jól sikerült, az alkotók által vezetett foglalkozásokon a kreativitást igénylő rajzolásra tevődött a hangsúly, és számos érdekes kép született így. A projekt sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy az eddigi svájci, holland, német, ausztrál, amerikai és kanadai, valamint új-zélandi és spanyol vendégek után most újabb művészek jelentkeztek. 2008-ban Olaszországból, Németországból és Angliából érkeznek majd képzőművészek a párkányi városi múzeumban lévő alkotóházba. A projekt a Mária Valéria híd által összekötött két város folytonos és meg-megújuló kapcsolatrendszerének köszönhetően november 7-én Esztergomban is bemutatkozhatott. A Duna Múzeumban múlt héten megtartott Esztergomi Művészek Céhe kiállítás után a két város közötti újabb közös szálról számolt be Kálmán Sándor, az esztergomi önkormányzat kulturális és sportbizottságának elnöke, valamint Himmler György tanár. A Vízügyi múzeumban Kálmán Sándor kifejtette: a két part sok évtizednyi „különélése" után az uniós tagság révén megvalósulhat a békés nemzet- egyesítés, olyformán, hogy kulturális, eszmei közösségek alakulnak ki a Duna két oldalán. A Hídőr projekt kapcsán Kálmán Sándor azt mondta: „Esztergom mindenképpen szeretne csatlakozni ehhez a programhoz, hogy pár éven belül sikerüljön betölteni azt az űrt, amely a híd fizikai újjászületése után szellemi síkon még mindig érzékelhető". Éppen ezért tartott már a múltban, és tart a közeljövőben is a két város kulturális bizottsága közös üléseket, és itt tekintik át a közösen végezhető feladatokat is. Ezek közé tartozik például a két város programjainak naprakész nyilvántartása és népszerűsítése, ami a decemberi schengeni csatlakozás után még egyszerűbbé teszi majd az átjárást. „A két önkormányzat és bizottságainak feladata, hogy ezen az információszegény állapoton változtasson és a fizikai híd létrejötte után megépítse a szellemi átkelőt is" - beszélt szemléletesen Kálmán Sándor a rájuk háruló feladatokról. Közlemény Az Esztergomi Művészek Céhe értesíti a város és környékének művészetszerető közönségét, hogy Wieszt József dorogi grafikus- és festőművész, a Céh egyik alapító tagja, 2001-2006 közötti elnöke november 1-én elhunyt. Temetése november 13-án, kedden 11 órakor lesz a dorogi temetőben. Himmler György mutatta be a megnyitón Sabina Kaeser-t, a projekt októbertől Párkányban dolgozó vendégalkotóját. A svájci születésű művésznő a megnyitót tangóharmonikán előadott muzsikával színesítette, majd Himmler György tolmácsolásában - arról beszélt a megjelenteknek, hogy Thomas J. Hauck nevű német alkotótársával együtt már évek óta tart„art-action"-öket. Ezen művészeti akcióknak a lényege egy bizonyos „vörös fonál", mely az egyes kultúrkörök, népek, gondolati rendszerek közötti átkötést jelképezi. hídlap 15