Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-11-10 / 13. szám
fegyvert, Amiens-be ment és megkeresztelke dett. Keringett róla egy legenda, amely sze rint 18 éves légiósként odaadta palástját egy didergő koldusnak. Miután otthagyta a harcmezőt, misszionáriusnak állt, és Jézus buzgó követője lett, majd 371- ben püspökké választották Toursban, ahol később kolostort is alapított. A libás legenda egyrészt innen ered- Márton amikor mindezt megtudta, a megtiszteltetés elől elbújt a libák közé, ám azok gágogása elárulta búvóhelyét, innen ered a „Márton Iúd- ja" elnevezés. Ezután azonban jótékony püspökké vált, egész 397-ben bekövetke zett haláláig. A századok során az egyik legnépszerűbb középkori szentté vált, az pedig különösen érdekes, hogy nem mártírként emelkedett a szentek közé, hanem példás élete okán. Kultuszát az első írásos emlék a hatodik századra datálja, Franciaországban egyenesen nemzeti szentként tisztelték, Ausztriában pedig több tucat templomot emeltek a „libás püspök" tiszteletére. Tiszteletét mi magyarok is átvettük és miután megerősödött a kereszténység az országban, születésének feltételezett helyén- Sabaria (más néven Savaria, azaz Szombathely)- apátságot emeltek Szent Mártonnak. ar A Bazilika mellékoltárának Szent Márton szobra címlapon nevezéssel. Persze a jófajta szárnyassülthöz itóka is dukál: valószínűleg ezért született meg a mondás, miszerint„a bornak Szent Márton a bírája", azaz ilyenkor szokás megkóstolni az új bort is. Szokások E naphoz más népszokások, hiedelmek is kötődnek: ekkor szúrtak például ágat a disznóól tetejébe azért, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, és a tavaszi munkák kezdetekor ugyanezzel az ággal hajtották ki a malacokat. November 11-e időjárásából az elkövetkező télre is következtettek, ha Márton „fehér lovon jön", enyhe lesz a tél, ha„barnán", akkor kemény fagyok várhatók, de azt is tartották, hogy a Márton-napi időjárás a márciusi időt is megmutatja. A téli időjárásra a libalakomán elfogyasztott szárnyasok csontjából is találgattak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. A hiedelem szerint tilos volt Márton napján dolgozni, mosni, teregetni, mert az a jószág pusztulását okozhatta. izcr . il Hárton lovasliszt. ká- püspok Boldog .Jolái ita. és kuni- iiv. Be la leányai > szobrával v .ir alkotása.! IS96) tár fölött „Szent István apostol- ' rali Lajos freskója, tor > jelszava: N< rn vonala >■ A tél kezdete E napnak komoly gazdasági szerepe is volt a középkorban, ugyanis november 11-e volt hivatalosan a tél kezdete, ez a nap zárta le az áprilisban. Szent György napján kezdődő gazdasági munkákat, és ekkor vágták le a libákat, az úgynevezett mártonludakat is. Úgy tartotta a mondás, hogy „aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezik". Ezen a napon hajtották be a pásztorok a tavasztól őszig legeltetett állatokat is a legelőről, a jobbágyok ekkor kapták meg fizetségüket, amihez sok helyen egy liba is járt. Ezen a napon több helyen őszi vásárt is tartottak, amelyet misével, bőséges étellel és itallal, utána pedig tánccal ünnepeltek. A libalakomák első írásos említése 1171-ből származik, de a szárnyasok levágása még korábbra, a római időkre datálható, ahol ezen a napon Mars hadisten tiszteletére öltek ludat. Ezt vitték aztán tovább a keresztény na ptá ra k- ban, Márton madara megSzent Márton tisztelete ma is él, és bár a népszokások közül ma már csak a libafogyasztás maradt fent, ez kétségtelenül reneszánszát éli. Sok étteremben liba-heteket rendeznek ilyenkor, de természetesen otthon is megülhetjük a libatort, ekkor azonban ügyeljünk arra, hogy pontosan a 11. hónap, 11. napján, 11 óra 11 perckor lássunk neki valamilyen libából készült finomság elfogyasztásához!
