Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-08-25 / 2. szám

címlapon » tel nincs vége a tanszervásárnak, hiszen füzeteket, rajzlapokat, ceruzát vagy fes­téket év közben is venni kell. Támogatás és infláció Ha már szó esett fentebb a tanköny­vekről érdekes tény, hogy - az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye szerint - a könyvek ára a közoktatásban a tavalyihoz képest 5,4 százalékkal emel­kedett, miközben a támogatások mérté­ke semmit nem változott: idén a tavalyi­hoz hasonlóan közel 6,5 milliárd forintot juttat a központi költségvetés a rászoru­ló gyerekek tankönyvellátására, amely fejenként 11 ezer forintot jelent. A mi­nisztérium számításai szerint egyébként az iskolakezdés legalább 20-25 ezer fo­rintjába fog kerülni azoknak a szülők­nek, akiknek gyereke szeptember 3-án először veszi majd hátára az iskolatáskát. További újdonság, hogy ingyentankönyv nem jár a gyereküket egyedül nevelő szü­lőknek, de a három-vagy többgyermekes családban élő, családi pótlékban és rend­szeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulóknak, illetve a szüleik­nek nem kell fizetniük a tankönyvekért. Tanévkezdési támogatást adhat egyébként még a munkáltató is. A cé­gek - ha adnak, mivel nem kötelező - általában utalvány formájában maxi­mum 20 ezer forintos évente egyszeri támogatást nyújthatnak azon dolgo­zóiknak, akiknek iskoláskorú gyerme­ke, gyermekei vannak. Az adómentes egyszeri juttatás gyerekenként adható, akár mindkét szülőnek, és július 1. és október 30. között váltható be. Fel­használható tankönyvek, taneszközök és ruházati termékek vásárlására, az utalványt többek között a Tescoban, az Auchanban és a legtöbb papírboltban is elfogadják. Tanácsok az „elsős" szülőknek A tanévkezdés azon gyerekek számára a legnehezebb, akik most ülnek először az iskolapadba. Szüleik azonban sokat segíthetnek az óvoda-iskola közötti átmenet minél könnyebbé, és zökkenőmentesebbé té­telében. Tóth Jánosné klinikai gyermekpszichológus szerint az iskolakezdés a családok életében - főként, ha az első gyerek ül iskolapadba - egy új egyensúlyi helyzet megteremtését kívánja. A feladatok ekkor át­rendeződnek, ami azt jelenti, hogy az édes­anyának több figyelmet kell szentelnie az elsős kisgyerekre, és ha több gyerek is van a családban, akkor az édesapa vagy a nagy­szülők átvehetnek bizonyos feladatokat az anyukától. így nagyjából egyenletes lesz a szülők terhelése. A na­gyobb figyelem az édesanya részéről azért nagyon fontos, mert érzelmi támaszra is szüksége van ebben az időszakban a kisgye­reknek. Ugyanakkor e mellett az édesanya fontos feladata az is, hogy a napi feladatokban is segítse a kisiskolást. Míg az óvodában ugyanis a játék jellemzi a tevékenységet, az iskolában alapvetően már a teljesítmény válik fontossá, mert ez alapján értékelik majd a gyereket a pedagógusok és az iskolatársak is. A szakember hang­súlyozta azonban, hogy a szülőnek nem szabad abba a hibába esnie, hogy számára is csak a teljesítmény az egyedüli mérce, ér­zékeltetni kell a gyermekkel, hogy nem csak a teljesítmény számít. (A tanulmányi teljesítménynél fontosabb például, hogy a gyerek társas kapcsolatai jól alakuljanak). A szülők akkor segítik legjobban gyermeküket, ha az egész személyiségre próbálnak figyelni. Hogy az átmenet minél könnyebb legyen, fontos az is, hogy ebben az időszakban ne terheljék más feladatokkal a gyereket, hagyják, hogy megszokja az iskolát, megtanulja az új szabályrendszert. Abban az esetben, ha az iskolába lépés után mégis valamilyen problémát tapasztalnak a gyereknél, olyan dolgokat, amelyek eddig nem jellemezték a kisiskolást, feltétlenül forduljanak a taní­tó nénikhez, szükség esetén szakemberhez, mert minden új„tünet”jelent valamit - tanácsolja a gyermekpszichológus. 6 hídlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom