Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-10-20 / 10. szám
címlapon A vérbe fojtott szabadságharc Gál Kata A huszadik századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménysorozata kezdődött el 1956. október 23-án Budapesten. A forradalmat fiatalok békés tüntetése indította el a fővárosban, hogy aztán futótűzként terjedjen tovább az országban, egészen a véres megtorlásig. A túlerő végül felmorzsolta az ellenállókat, de a történelem feljegyezte nevüket, Esztergomban egy szebb jövő reményében tizenöten áldozták életüket a Sötétkapunál. S hogy emlékük ne homályosuljon, és tetteik példaként szolgáljanak az utókornak, 1989 óta minden évben fejet hajtunk e napon. A z 1956-os forradalom diákok békés tüntetésével kezdődött, ők az elnyomó hatalom, valamint a szovjet megszállás elleni tiltakozásul vonultak az utcára. Október 23-án a budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez aztán előbb a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visz- szaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semleges státuszának elfogadásáról. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca végül szükségszerűen elbukott. Az utólag, 1993-ban nyilvánosságra hozott adatok szerint, 2652 magyar és 669 szovjet állampolgár esett el a harcok közben. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom után körülbelül negyedmillió magyar menekült Nyugatra. A rendszerváltás óta a forradalom kitörésének napja, október 23. nemzeti ünnep Magyarországon. Esztergom és a forradalom A budapesti október 23-ai eseményekről az esztergomiak is tudomást szereztek az újságokból és a rádióból. Ekkor volt az utolsó tanítási nap is az iskolákban, bár még utána is bejár lak az intézményekbe a diákok, de már csak a forradalomról beszélgetlek. A békés tüntetések október 25 én, csütörtökön kezdődlek a városban. Esztergomban alapvetően különbö zott a helyzet a fővárosi eseményektől, mivel a városban é's 1 i 4 hídlap
