Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-10-06 / 8. szám
A Simon-Júda-napi vásár hagyományosan az ősz legnagyobb rendezvénye a környéken, igaz, jellege a századok során rengeteget változott. így ma már nyoma sincs az állatvásárnak, helyüket elsősorban a ruházati cikkeket, „piaci” árukat kínáló vásározók vették át, de az utóbbi időben ismét szép számmal megjelentek a kézművesek is. A vásár történetének kezdetét 1546-ra, a török hódoltság kezdetére datálják a párkányiak, az első írásos dokumentum azonban ennél csak negyven évvel később született. 1589 márciusában Memy bég Pálffy Miklós pozsonyi és komáromi főkapitánynak írt levelében a következőket írja: „Mi azt, hogy az földnek épületére így leszen jobb, hogy itt Rakaton (Párkány középkori neve, a szerk.) mindőn héten vásár legyen és ismét főso- kadalmak is legyenek, kire mindenfelől bízvást jöhessenek és mehessenek és az miből pénzt terömthetnek, mindönöket áruljanak és vegyenek (...). Ezt ti Nagtok elgondolA névadók Jankovics Marcell Jelkép Kalendáriuma így mutatja be a vásár névadóit: „Október harmadik, Skorpió havának első dekádjába két apostol is jutott. Simon és Júdás Tádé, más néven Júda. Jézus 12 apostola közül róluk tudjuk a legkevesebbet (...). Simon Jézus mennybemenetele után Tádéval együtt Szíriában és Mezopotámiában terjesztette az evangéliumot, és Perzsiában haltak vértanúhalált. Simont kettéfűrészelték (más változat szerint keresztre feszítették). Ennek megfelelően fűrész (illetve kereszt) az attribútuma. Fűrészéről nevezetesebb, ezért a favágók tisztelik védőszentjükként (...). Elválaszthatatlan társa, akit Márk az áruló Júdás Iskariótéstől való megkülönböztetésül nevezThaddeusnak (héber „bátor szívű",„elszánt",„merész") a veszett ügyek patrónusa. Attribútuma a Marshoz illő bunkó, alabárd vagy lándzsa, a haláláról szóló legendaváltozatok szerint." ván és minekönk megírván, im mi ezt elfogadjuk a mi hitönkre, tisztességünkre, emberségünkre, hogy az sokadalmakra és az vásárokra ide Rakatra mind hódolt és hódolatlanok bízvást jöhetnek és mehetnek” - írta 1589. március 20-án a bég. A következő, a vásározást megerősítő kiváltságlevél két évszázaddal később született: III. Rároly király 1724-ben négy országos vásár megtartását engedélyezte Párkányban. A Szent György, Szent Bertalan, Szent Luca, valamint Szent Simon és Júda napjain tartható rendezvények közül végül csak az utóbbi maradt meg mindmáig, igaz, a múlt rendszerben nem a régi nevén, hanem párkányi vásárként, egészen pontosan „stúrovsky jarmok”-ként. A Simon-Júda elnevezés azonban a köznyelvben mindvégig fennmaradt, és a rendszerváltást követően újra ezen a néven tartják a több tízezer vendéget vonzó vásárt, amelyet tavaly óta nem a megszokott helyén, hanem a felújított sétálóutcától a vasútállomás felé vivő útszakaszon, valamint a Vadas fürdő területén tartanak. A Simon-Júda vásárról Évszázados hídlap 15 Csütörtökön nyitja kapuit a több száz éves Simon-Júda-napi vásár Párkányban. A rendezvény az utóbbi évtizedekben négy napig tart - pedig korábban ennél hosszabb, olykor többhetes vásárt is tartottak a Duna bal partján. Idén közel százezer látogatót várnak az árusok és a lacipecsenyések Párkányba. Régebben 8-10 napig is eltartott a vásár, sőt volt rá példa, hogy az október második hetén kezdődő rendezvény beletorkollott a november 5-i párkányi búcsúba. A szüreti mulatságokkal egybeeső maratoni vásár hossza azután a két világháború közötti gazdasági válság időszakában kezdett rövidülni, a feljegyzések szerint 1936-ban már csak három napig tartott a kevés érdeklődő miatt. Bukovics Krisztián
