Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-29 / 7. szám

■/-> * Az ördöglovas palotája Prokoppné Stengi Mari­anna Esztergom - Belváros Műem­léki séta című könyvében kitér a palota névadó családjának hí- f resebb tagjaira is, köztük Sándor Móricra, az „ördöglovasra". Az egyébként császári kama­rás nemes, ebbéli tisztsége mellett arról volt hírhedt, hogy állítólag lóháton ug­ratott fel az akkori megyeháza kőkere­tes barokk lépcsőházán az emeleti nagyterembe. Az„aranysarkantyús vitéz" híres alakja volt az akkori idők­nek, hiszen különc tetteiről, lovainak különleges vakmerő mutatványairól legendákat meséltek Európa-szerte. amelyeknek helyszínéül szolgált. 1790 áprilisában gróf Batthyá­ny József hercegprímás végleg visszaköltözik az érsekség ősi székhelyére, mely alkalomból a plébániatemplomban ünnepé­lyes misét celebrál, másnap Sándor Antal palotájában ebédet ad az esemény tiszteletére, amin a megye előkelői is megjelennek. 1800 januárjában a nádor, József főherceg és felesége, Pavlovna nagyhercegnő Bécsből Budára utaztukban 63 fős kíséretükkel a Sándor palotájában szállt meg. A nemesek tiszteletére az egész városban díszkivilágítás volt, melyben a Sándor-palota különö­sen élenjárt a kortárs újsághír szerint." Gótikus kerti lak az udvarban Sándor Móric lánya, Paulina 1856 után adta el a család eszter­gomi ingatlanát Kamenszky István orvos Elek nevű fiának. így lett a következő tulajdonos Kamenszky Gyula pesti kúriai bíró, aki nyugdíjazása után a Sándor-palotában pihente ki dolgos éveit. Az udvar struktúrája is ezt követően változik, a 19. század második felében egy gótikus jellegű kerti lak épül, melyben a Kamenszky Gyula által alapított Szent Gellért Egyesület kápol­nája működött. Egy nagyobb ugrással 1945-höz érünk, ekkor a ház belsejét átalakítják, és új közfalak emelésével valamint a na­gyobb helyiségek felaprózásával lakásokat alakítanak ki benne. A rendszerváltást követő években az épület egyre romló állaga, a felújítás sürgető szüksége miatt az egykor páratlan kialakítá­sú, pazar építmény végül kiürül. A ház büszke múltja méltán követeli hát a lokálpatriótáktól, hogy megújulása iránti reményüket el ne hagyják, mivel még ma is a város egykor legékesebb épületéről van szó. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989-es törvény szerint az Alkotmány- bíróság székhelye az esztergomi Sándor-palota, igaz, a taláros testület a gyakorlatban soha nem használta az épületet, mivel - a hivatalos in­doklás szerint - nem voltak meg a kellő feltételek (a közbeszéd szerint mindebben szerepet játszott az is, hogy a bírák nem lelkesedtek, hogy Budapest helyett Esztergomban döntsenek az ország ügyes-bajos dol­gairól). Amikor a város 1992-ben átadta az épületet az Alkotmánybí­róságnak - ellenérték nélkül - a szerződés rögzítette, hogy a Sándor- palotát három éven belül felújítják és alkalmassá teszik feladatainak ellátására. Nos, azóta eltelt ötször három év, és az értékes ingatlan to­vábbra is csak vár a szebb jövőre, és mivel a határidőn belüli felújítás is elmaradt, ismét városi tulajdonba került. Mivel azonban a szakszerű, minden előírásnak megfelelő felújítás költségeinek csak a csillagos ég szabna határt, az önkormányzat értékesíteni szeretné az épületet, de úgy, hogy oda például bankfiók, vagy biztosító társaság kerüljön - így a felújítás után is megtekinthetőek lennének az épület egyes részei. Helytörténeti sorozatunkat a megyei levéltár szakemberei segítik. hídlap 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom