Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-29 / 7. szám

X- C * kultúra Iv '^jüjítasra' vár a Babits-villa ** llóda Imi fecskefészek a város felett 16 hídlap hez építettek évről évre mindig hoz­zá valamit Babitsék az emelkedő hegyoldalban, és így alakultak ki a ház érdekes belső szinteltolásai: az egyes szobákba kis lépcsőkön ke­resztül juthatunk be. A toldozott-fol- tozott, félig vályog, félig téglaépü­letnek nem tett jót, hogy a háború után üresen állt, illetve „lumpenek” lakták. Az első műemléki helyreál­lítás 1961-ben történt meg, azóta gyakorlatilag csak kisebb javításokat végeztek, így egy nagy felújítás már nagyon ráférne az egész épületre. A belső falakat Einczinger Ferenc fest­ményei díszítik, a híres aláírásfalon pedig sok más mellett megtalálható Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Radnóti Miklós kézjegye is, de a falrész, bár többszöri konzerváláson van túl, is­mét restaurálásra szorul. A Babits Mihály által 1924-ben megvásárolt Előhegyen lévő nyári lak idővel az akkori legjelen­tősebb művészek találkozóhelyévé vált, és 1941-ben bekövetkezett ha­láláig itt írta a Jónás könyve, és az Előhegyi napló című műveit. Babits arra is megkérte a hozzá látogató hí­rességeket, hogy kézjegyükkel lás­sák el a veranda fa­lát. Mindezek isme­retében fontos lenne, hogy a nagy „nyuga- tos” alkotó születésé­nek 125. évfordulójá­ra legalább előrelépés történjen a villa ügyé­ben, Horváth István, a Balassa Bálint Mú­zeum régész igazga­tója ugyanakkor rövi­den arról számolt be, hogy a villa felújítá­sának előkészítésénél még nem jutottak to­vább. Jelenleg az épü­let felújítási terveinek elkészíttetésé­nél tart a múzeum, az egykori nyári lak egyébként ettől függetlenül láto­gatható, május 1-től október végéig várja az érdeklődőket. Az egykor szebb napokat megélt villa még így, ebben a tatarozás előt­ti viszonylag rosszabb állapotában is híven tükrözi Babits szellemének nagyságát. A ház falára maga a köl­tő írta fel egy korábbi versből véve, hogy „nem is úgy épült, hogy száza­dokig álljon, csak múló tanyául, mint a fecskefészek”. Ugyancsak Horváth Istvántól tud­juk, hogy amikor Babits Mihály meg­vette a házat, csupán még egy kis présház volt, kis pincécskével. Eh­„A legnagyobb gond, hogy a ház víz- és csatornarendszerének teljes megoldása még várat magára. Ez azj ideérkező diákcsoportok, turisták, il-T letve az itt megrendezendő irodalmi, művészeti rendezvények miatt pedig fontos lenne” - tette hozzá a múze­um igazgatója. A szellem tehát él, de a test még erőtlen, a háznak, mint művészeti zarándokhelynek igencsak jót tenne j egy teljes felújítás. A remények szeT rint Esztergom anyagilag is támogat-^ ni fogja a majdani felújítást, amely J várhatóan jövőre kezdődhet el. (Köszönjük a Balassa Bálint Múze-i um munkatársainak a cikk elkészíté-l séhez nyújtott segítségét.) Esztergom művészeti életének, iro­dalmi jelentőségének„mágikus" pontja a várost ölelő hegyekben ta­lálható Babits-villa. A költőóriás hét­végi háza számos vers ihletője, za­rándokhely és műemlék is egyben, ehhez képest állaga az utóbbi évek­ben egyre romlik. A felújítás informá­cióink szerint azonban már nem so­káig várat magára. Pöltl Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom