Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-29 / 7. szám
címlapon jáépítették, s ez végül 1683-ban, a párkányi csatában pusztult el a menekülő török csapatok rendkívüli terhelése és a császári csapatok ágyúzása miatt. Esztergom felszabadítása után a Dunán sokáig csak rév működött, 1683-tól közel nyolcvan évig csak dereglyék és csónakok közlekedtek a két város között. 1792-ben egy új szerkezetet, a repülő- hidat állították a forgalom szolgálatába. Az ezt felváltó hajóhíd megépítésére 1842-ig kellett várni, ám ez az építmény sem kerülte el a történelem viharait: az 1848-49-es szabadságharc során megsérült, 1849-ben pedig felgyújtották, és csak 1851 májusában adták át ismét a forgalomnak. Az első Mária Valéria híd Az 1890-es évek elején felerősödött az igény, hogy Pozsony és Komárom után Esztergomban is állandó vashíd épüljön. Döntő lépés volt, hogy az érsekség 1892-ben lemondott vámszedési jogáról, így állami költségvetésből épülhetett meg az új átkelő, melyet már az 1893. évi költségvetésbe is beterveztek Az Esztergom ás Párkány között újjáépülő Mária Valéria híd régi, elbontott darabjai múzeumba kerültek. Az 1895-ben épült és 1944-ben felrobbantott híd újjáépítése során az új elemekkel kicserélt darabokat az utókor számára megőrzésre a Közlekedési Múzeumba szállították, néhány kisebb darab az esztergomi Duna Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Mária Valéria - a magyar gyermek Mária Valéria 1868. április 22-én, Ferenc József német császár és magyar király, valamint Erzsébet bajor hercegnő legkisebb lányaként Budán született, ennek köszönhette a „magyar gyermek" melléknevet. Édesanyja igyekezte őt magyar-nemzeti szellemben neveltetni, ezért tanítását 1883-ig Rónay Jácint püspökre bízta. Az 1890-es év megszakította az addigi felhőtlen leányéletet, ugyanis házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, Ferenc Szalvátorral, a Habsburgok toscanai ágából. Házasságukból tíz gyermek született. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején a hercegnő katonai kórházat rendezett be, majd megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona" nevű intézményt, amiért a helybéliek„Wallsee angyaláénak nevezték el. Az ausztriai fordulat után Mária Valéria elismerte az 1919. évi Habsburg-törvényt, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Ott is érte a halál, 1924. szeptember 6-án, Wallseei kastélyában. a honatyák. Az építkezés helyére történő felvonulás és a beruházás előkészítése 1893. december 1-jétől 1894. február 28-ig tartott, maga az építkezés pedig több, mint két esztendeig: a hidat ünnepélyes keretek között 1895. szeptember 28-án adták át, a hídfeljáróhoz csatlakozó Kis-Duna-híd pedig 1896. február 16-án készült el. Kétszer dőlt romba Az avatástól számított csaknem 24 év folyamán a hídon mindig élénk forgalom zajlott, amit az I. világháború vége és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása - a Duna államhatárrá válása - szakított meg. 1919. július 22-én este véletlen baleset következtében a Párkány felőli első mederpillérnél felrobbant egy töltet és a hídív vége a vízbe csúszott. 1921 novemberéig egy gyalogos járó- hidat építettek a vízbe csúszott hídszerkezetre, majd a megjavított hidat 1927. május 1-jén adták át. A híd a II. világháború éveiben hadi célponttá vált, de az ellenséges bombázások és a belövések is elkerülték, mígnem a visszavonuló német műszaki egységek 1944. december 26-án felrobbantották három középső nyílását, amelyek a vízbe zuhantak. Küzdelem a hídért A híd felrobbantása után nem sokkal a Vörös Hadsereg pontonhidat épített Esztergom és Párkány között, ezt azonban már 1945-ben elbontották, és még ugyanebben az évben részletes felmérés készült a roncsok helyzetéről, valamint eltávolításuk költségéről. 1960 és 62 között elkészült a súlyosan sérült mederpillér helyreállítása és a biztonságos hajózás érdekében szükséges világítás kialakítása. Az ezt követő évek politikája nem támogatta a híd újjáépítését, ez a lehetőség csak 1987-ben vetődött fel, amikor Esztergomban ülésezett a Magyar-Csehszlovák Közúti Állandó Munkabizottság. A fórumon a szakértők úgy vélték, hogy egy személygépkocsi-közlekedésre alkalmas híd építése lenne a legcélszerűbb. ß A 90-es években to- M vább folytatódtak magyar-szlovák szakértői tárgyalások, a résztvevők kezdeményezték a további szoros együttműködést, ennek érdekében a korábban Esztergomban létrejött Hídbi- zottsághoz csatlakozva Párkányban is létrejött egy Hídbizottság. | 1995-96 között » hídlap 5
