Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-22 / 6. szám
Pöltl Zoltán Egy kisvárosi zöldszervezetnek sehol a világon nincs könnyű dolga, nincs ez másképp Esztergomban sem. Hogy miből tartják fent magukat, jól mutatta az augusztusban a honlapjukon öles betűkkel szedett hirdetés, melyben egy országos pályázati kiíráshoz csatlakozva hirdettek önkéntes munkalehetőséget. Emellett az egyesület egy komolyabb váltást ígérő programra is pályázik, ha nyernek, előkészítik a környéken a megújuló energiákra települő beruházások útját. Horváth Zoltánnal munkatársunk beszélgetett a zöld ügyekről.- Környezetvédelem ide vagy oda, a mostani környezetet nektek is váltani kell.-Igaz,de nem most. Mi egyelőre maradhatunk a Zöldházban, és biztosan nem költözünk a Technika Házába tavasszal sem, mivel ott már nincs hely, tehát más kedvező bérleti feltételeket kínáló irodahelyiséget keresünk.- Jelenleg hogy véditek az esztergomi környezetet?- Nem unatkozunk, egy komolynak számító régiós programra pályáztunk, ha megnyerjük - és nagyon remélem, hogy így lesz - akkor lényegesen megváltozhat az egyesület élete. Ez egy határon átnyúló program szlovák-magyar partnerekkel, amely „Megújuló energia, megújuló határvidék" néven fut, és a keretei között Dorog és Esztergom térségében fogunk ilyen jellegű felméréseket készíteni. A program másik részében pedagógusok és diákok vehetnek majd részt környezeti nevelésben, valamint energia-hatékonyságra való oktatásban. Emellett természetesen készülünk az őszi környezetvédelmi napokra is.- Részletezzük kicsit...- Jó, akkor mondom sorban. Először szeptember 22-én hallatjuk a hangunkat, ekkor az Európai Mobilitási Hét keretén belül lévő autómentes napot tartjuk, de kiemelten foglalkozunk a hulladék- gazdálkodással is. Az energiatakarékossági világnapot október végén „üljük", de a november sem lesz lanyha, akkor több olyan témával is jelentkezünk, ami első blikkre talán nem fér bele a profilunkba, de ha végiggondolják az emberek, rájönnek, miért fontosak: ilyen jeles nap lesz a Televíziózás-mentes világnap, vagy a Ne vásárolj semmit! nap is.- Ezek a világnapok jól hangzanak, de a szkeptikus énem azért visszarúg. Érdekli ez az átlagpolgárt?- Az autómentes nap például arról szól, hogy szükséges-e mindig mindenkinekau- tóba ülnie, és hogy van-e alternatív módja annak, hogy eljussunk A pontból B-be. Itt a kerékpáros, gyalogos, valamint a közösségi közlekedés hangsúlyozására, népszerűsítésére kell „kihegyeznünk" magunkat. Azt gondolom, ez a téma mindannyiunkat érint, ezért muszáj foglalkozni vele, még akkor is, ha most még nem mindenkit érdekel. Esztergom eddig nem különösebben jeleskedett a program városi szintre való emelésével, így tavaly is a magunk módszereivel nyújtottunk információkat a gépkocsi-közlekedés hátrányairól, a káros gáz kibocsátásról, illetve a biciklizés előnyeiről. Lehetünk mi is autómentes város, ha például az augusztusi egyirányúsításokból eredő többletkilométerek és üzemanyag- költség hatására egyre többen kiszállnak az autójukból és például gyalogosan intézik belvárosi ügyeiket.- Melyik volt a leginkább eredményt hozó akciótok és miről szólt?- A Világtakarítási nap, mely a hulladékgazdálkodás problémáját helyezi a figyelem középpontjába ilyen szempontból etalon volt, és csak egy dologra kellett figyelni - mindenki sepregessen a maga háza előtt! Néhány éve Esztergomban is elindult az erre az alkalomra reagáló kezdeményezés, a helyiek összefogtak és seprűvel, lapáttal, gumikesztyűkkel és szemetes zsákokkal felfegyverkezve végigtakarították az utcákat, parkokat. Ezek a kiemelt jeles napok egyébként, mint a „zöld filozófia" részei össze is függnek egymással, és mindig van egy fontos üzenetük. Ha pedig ezeket összegezzük, akkor kijön az esszencia: gondoljuk át, hogyan élünk! Biztos szükségünk van mindenre, amit meg akarunk venni? Néha érdemes lenne foglalkozni azzal is, hogy csak a mindennapi életünkkel mennyi hulladékot termelünk, vagy hogy ha hetente egy nap nem ülnénk autóba, mennyivel csök- kenthetnénk a környezetszennyezést.- Nem utolsósorban felvetődő kérdés, hogy miként tartja el magát az egyesület?- Ahogy más civil szervezetek, pályázati forrásokból, magánszemélyek támogatásából és az szja 1 százalékokból próbáljuk a kiemelten közhasznú környezetvédelmi tevékenységét ellátni - jelenleg két főállású munkatárssal és önkéntesekkel, többek között a fent említett Ötlet program résztvevőjével. Sajnos a minisztériumi források, alapok szűkülnek, bezárulnak, így a környezetvédő szervezetek egyre nehezebb körülmények közé kerülnek. Az EKOKU honlapján is megjelent Ötlet program kiírása szerint 18 és 30 év közötti pályakezdő munkanélkülieket kerestek önkéntesnek. A környezetvédelem megismerése mellett az egyesület képzési lehetőséget biztosít az új munkaerőnek, ez akár lehet jogosítvány vagy nyelvtamra vonatkozó önkéntes mMÉ munka folyamán az egyesület az ifjú pályakezdő további el- • j helyezkedésében is segít. hídlap 19
