Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-15 / 5. szám

2007. szeptember 15. önkormányzati értesítő 5 Beváltak a Szent Miklós lakások Már 32 család juthatott önálló otthonhoz A 2004-ben útjára indult Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért kezdeményezés mára egy több, mint kéttucat­nyi, a fiatalokat és gyermekes családokat támogató prog­rammá nőtte ki magát. Ennek nagyon fontos elemei a Szent Miklós Otthonteremtő Lakások. Ezekkel kapcsolatban kap­tak részletes tájékoztatást a képviselők Meggyes Tamás pol­gármestertől augusztus végén tartott ülésükön. A Széchenyi Terv keretében 120 lakás megépítéséhez mint­egy 466 millió forintot nyert Esztergom. A beruházáshoz 250 milliót tett hozzá a város, így a összesen 716 milliót fordít­hattak a volt szovjet laktanyában 2002. szeptemberében be­fejeződött építkezésre. A mintegy hatszáz érdeklődő közül 310-en küldték el az önkor­mányzathoz igénylésüket. A nagy érdeklődés egyik oka a '90-es évekre kritikussá vált esztergomi lakáshelyzet volt. A korábbi szabályozás szerint ugyanis a bérlők határozatlan idejű szerző­déseket köthettek, csökkentve így a megüresedő, pályázható la­kások számát, megszüntetve a lakások mobilitását. Szemléletváltás: lakásbérlet helyett önálló otthont Az új lakások, az azóta Szalézi lakóparknak nevezett épü­letegyüttes a lakásbérbeadásban is szemléletváltást hozott. A megépült szociális bérlakásoknál elsődleges szempont volt az, hogy kedvező lakbérrel, alacsony rezsivel, kötele­ző előtakarékosság vállalásával a családokat olyan helyzet­be hozza az önkormányzat, hogy 5-10 év elteltével önálló otthont tudjanak teremteni. Cél volt az is, hogy a gyermeket nevelő szülők további gyermekeket is vállalhassanak. A képviselő-testület az új bérlakások bérbeadásának fel­tételeit 2002-es rendeletével határozta meg. A feltételek a következők voltak: a pályázó családjában legalább egy fő­nek keresőtevékenységet kell folytatni, a pályázó gyermeket nevel, legalább 20 000 Ft lakáscélú előtakarékosságot vállal, a családban az egy főre eső jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetében a 250 %-át, és a pályázó nem rendelkezik ingatlantulajdonnal. Az adatlapokat összesen 850 érdeklődőnek juttatták el, 379 érkezett vissza, ezek közül 300 volt érvényes - a töb­bieknél valamelyik feltétel (legtöbbször a munkaviszony, jövedelem) hiányzott. A 110 bérlő (10 lakást korábbi kö­telezettség alapján a rendőrség munkatársainak ítélt oda az önkormányzat) közel fele két gyermeket nevelt, majdnem 30 %-uk ennél is többet. 35 j 30 - 25 - 20 - 15 10 -­5 -■ 0 f 1 gyermek 2 gyermek 3 gyermek 4 v. több gy. A Szent Miklós Otthonteremtő lakások bérbeadására a konstrukciót a lakossági vélemények megismerése után al­kotta meg az Önkormányzat. A cél az, hogy azon családok, akik saját otthonuk hiányában albérletbe kényszerülnek, így viszont a piaci viszonyokban kifizetett költségek, bérleti díj mellett nem képesek önálló otthont teremteni, lélegzet­hez jussanak. Kedvezményes bérleti díjat fizetve és előta­karékoskodva megteremthetik saját lakásuk megvásárlásá­nak feltételét. Éppen ezért volt kezdetben népszerű az Ön- kormányzat elgondolása, ezért pályáztak olyan sokan. Nem mellesleg az új lakásokba beköltözött bérlők összkomfortos körülmények között lakhattak. Hiányzó pénzek - romlanak a megélhetés körülményei Az elmúlt évek tapasztalatai arra hívták fel a figyelmet, hogy a lakásokat kezelő önkormányzati cégeknek alaposan oda kell figyelniük mind a bérleti díjak, mind a lakók ál­tal vállalt lakás-előtakarékosság részleteinek megfizetésé­re. Bár sokan anyagi körülményeik kedvezőtlen változásai miatt kerültek nehéz helyzetbe, jónéhányan voltak, akik a legkisebb fizetési hajlandóságot sem mutatták. Az önkor­mányzat a lakásbérleti rendszer és a lakáskezelő számára megfogalmazott szabályok, utasítások szigorításával igye­kezett a fizetési fegyelmet erősíteni. A kudarcok másik okát a beszámoló abban jelöli meg, hogy az elmúlt 5 évben a reálbérek csökkenése és a folyamatos áremelkedések mi­att a családok megélhetési körülményei egyre rosszabbak, ezért sem újabb gyermeket nem tudtak vállalni, sőt eseten­ként még a lakhatás megőrzése érdekében sem tudták fizet­ni alapvető kiadásaikat. Sikeres otthonteremtés, kedvezőbb feltételek a Szent Miklós Programban 2002 óta 183 bérlője volt a 110 lakásnak, közülük 63 köl­tözött ki. Közülük 32-nek sikerült saját lakásba költöznie, ez jó aránynak mondható, 27-nek viszont fel kellett mondani la­kásbérletét. A bérlakások 2006-tól a Szent Miklós Program elemévé váltak, hiszen az eredeti cél az volt, hogy a gyerme­ket nevelő szülők önálló otthonuk megteremtéséhez segítsé­get kapjanak. Éppen ezért 2006 decemberétől már Szent Mik­lós Otthonteremtő Lakásoknak nevezik ezeket a lakásokat. A beszámolóval együtt a képviselők asztalára került és el­fogadottjavaslat arra a megállapításra épül, hogy azon csalá­dok, amelyek komolyan vették kötelezettségeiket, és bérleti szerződésük 2007. október 31-én lejár, megérdemlik, hogy ne kelljen újra pályázniuk, hanem bérleti szerződésük meg­hosszabbításával további 5 évre bérlakáshoz jussanak úgy, hogy amennyiben kérik, lakáscserével nagyobb lakásba köl­tözhessenek azért, hogy további gyermeket vállalhassanak. Az esztergomi képviselő-testület júniusban döntött arról, hogy a lejáró szerződések esetében azon bérlőkkel, akik tar­tozással nem rendelkeznek, a bérleti szerződést legfeljebb öt évre meghosszabbítja azzal, hogy amennyiben családi kö­rülményeik indokolják, más lakásba is költözhetnek. A la­káscsere lehetősége a megüresedő lakások függvényében 2008. június 30-ig áll fenn. folytatás a 7. oldalon ■ házaspár ■ egyedülálló

Next

/
Oldalképek
Tartalom