Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-15 / 5. szám
Ügyvédet fogadok r vákttzr a kérdé' Ahhoz, hogy védeni tuc(/am. tudnom kell az igaz mit kerestek ott. Válaszoljon ^ a kérdéseimre! Virtuális barangolásunk újabb állomására evezünk, a kicsit képzavaros metafora most talán elfér, mivel Pöltl Zoltán a Duna Múzeum honlapján húzta a lapátot. Az oldal a mögötte álló intézmény üzenetének megfelelően számos gyűjtemény, kutatás, tudományos aktualitás tényeit, dokumentumait tartalmazza, de eközben sem válik unalmassá, sőt, ha kedvünk szottyan, akár kulturális gerillának is beállhatunk és éjszaka betörhetünk a múzeumba. Mármint virtuálisan. A Duna Múzeum internetes oldalán ( www.dunamuzeum.hu ) egy viszonylag rövid, a mögöttes tartalom tekintetében azonban annál vaskosabb listát találhatunk. A lista egyes pontjai a vízüggyel és a képző- művészettel egyaránt foglalkozó intézmény virtuális kínálatát mutatják. Olvasóink már számtalan alkalommal találkozhattak olyan, a Hídlapban közzétett tárlatmeghívóval, melynek törzsanyagát a Duna Múzeumban található Európai Közép Galériától kaptuk. A kiállítóterem aktuális bemutatójáról is itt olvashatunk, jelenleg Kollár György festőművész emléktárlatáról találhatunk információkat. A művészet - miként a valóságban is - a weboldalon is át-átitatja a vízügyi múzeum egyes részeit, így van ez a Galéria menüpontnál, ahol egyébként a korábbi múzeumbeli eseményekről készült felvételeket is végignézegethetjük. A vízügy Esztergomban, a Duna partján élő városban kiemelt fontosságú téma, a település és a folyó története szinte eggyé forrt. A múzeumban ennek megfelelően „azért a Duna az úr", az intézményben található gyűjtemény, illetve annak a 90-es években interaktívvá fejlesztett változata pedig sok érdekes meglepetést tartogat. A főként családok és iskolák körében népszerű vízügyi bemutató történetét is elolvashatjuk a honlapon, a leírás több, kevésbé ismert részlettel ismerteti meg a közönséget, a számok pedig beszédesen mutatják, hogy milyen jelentős kollekcióról van szó: tárgyi gyűjteményből több mint 16 ezer, írott dokumentumból 25 ezer darab áll rendelkezésre, a fotó-, film- és hangtár pedig százezret is meghaladó számban tartalmaz anyagokat víz témakörben. A kutatószolgálat opció egy érdekes lehetőséget is felkínál, melynek segítségével információhoz juthatunk egyes gyűjteményi anyagokról. A múzeum digitális könyvtára a honlapon keresztül is elérhető, a tudományos publikációkat tartalmazó tékában több szerző mellett Deák András Antal, Virág Árpád, Fejér László, Józsa István, Kaján Imre és Kovács Péter egy-egy tanulmánya olvasható. Az internet és a számítógép kínálta lehetőségeket remekül kiaknázó webmester egy kalandos sétára is meghívja a látogatót:„Kedves érdeklődő barátunk! Ezen az oldalon virtuális sétát tehetsz a Duna Múzeumban. De nem akárhogyan! Képzeld Magad egy műértő, ám roppant eltökélt betörő helyébe, aki zseblámpája fényénél próbálja megtalálni a számára legfontosabb kiállítási tárgyakat. Amint belépsz (mint betörő) a múzeumba, a 'szóköz'billentyű segítségével kapcsolhatod fel a lámpádat, mellyel végigpásztázhatod a termet." Aztán a folytatásban részletes útmutatást kapunk arról, hogy az egyes virtuális termekben mi módon „osonhatunk". így kell tennünk, különben a „tudományos-fantasztikus játékban"alul maradunk, a„betörőt"elkapja egy, a program részét képező rendőr.Tőle akkor szabadulhatunk meg, hajói válaszolunk három, a Duna Múzeummal kapcsolatos kérdésre. A játék során természetesen részletesen megismerhetjük az intézmény minden zugát és kiállítási tárgyát is. Ha valaki tevékeny módon szeretne hozzájárulni a múzeum életéhez, a menüsor Wanted pontja alatt felajánlhatja az intézménynek régi, kidobásra ítélt fotóit, dokumentumait. A vízügyi múzeum esetében kétszeresen is igaz a bíztatás, vízre hát és kellemes szörfözést! r Pancser! ^ Lebuktunk, csak amatőrökkel ne kezdjen az v. emberi ^ Ki volt a Duna elsO természetrajzi li a - Luigi Ferdinando Marsigli b - Hermann Ottó c - Bél Mátyás Virtuális betörők a Duna Múzeumban 20 hídlap
