Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)

2007-09-15 / 5. szám

dosszié A 10-es út távoli ködbe vesző jövője Az elfelejtett főútvonal Gál Kata Az Esztergomot Budapesttel összekötő főút régóta visszatérő problémája a kör­nyék településeinek és az ingázóknak. Pedig volt idő, amikor már a szükséges tervek, az engedélyek egy része, sőt (nagy szó!) a pénz is meglett volna, mégsem épült meg az új „tízes". Mindebből mostanra csupán a tervek (régiek és újak), - no meg az igény - maradt meg, no és persze az ígéretek. Ha ez utóbbiaknak hihetünk, 2013-ig akár el is készülhet az elkerülő útszakasz, és akkor végre fellélegezhetné­nek a kipufogógáztól fuldokló út menti falvak. És talán egy óra alatt meg lehetne tenni azt a legendás 42 kilométert. zöldek már az első négy kilométeres sza­kasznál megtámadtak minden vonatkozó dokumentumot, így végül a Környezetvé­delmi Főfelügyelőség hatástanulmányát eljárási hibára hivatkozva a Fővárosi Bíró­ság visszadobta. A Levegő Munkacsoport állítása szerint ugyanis a környezetvédel­mi hatástanulmány elkészítése során a ci­vileket - többek között őket - kifelejtette a felügyelőség a folyamatból. A zöldek érvei A Levegő Munkacsoport és hat civil szervezet támadta meg a 10-es út en­E gyelőre végtelen történetnek tűnik a 10-es elkerülő út megépítése. Az egy­sávos úton szmogban araszoló autósok reménye akkor szállt el, egyelőre a ho­mályba -, amikor 2005 szeptemberében a Fővárosi Bíróság helybenhagyta a Leve­gő Munkacsoport keresetét, A szmog itt maradt A zöldek akcióját követően az érintett te­lepülések indítottak offenzívát - sokkal kevesebb sikerrel. Sorban rendezték a la­kossági fórumokat a 10-es út mentén, Pilisvörösváron még félpályás tiltakozó ak­ciót is tartottak, sőt az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottsága is megpróbálta átvágni a gordiuszi csomót - eredményte­lenül, hiszen azóta sem történt változás. A Budapestre ingázók, a diákok és az út mentén élők közösen szenvednek az óriá­si forgalomtól és a gyilkos szmogfelhőtől. A helyzet ráadásul a fővárosi útfelújítá­sokkal tovább romlott: reggelente akár két órába is beletelhet, ha valaki busszal vagy autóval szeretne Esztergomból Bu­dapestre jutni, a kocsisor a solymári be­vásárlóközponttól gyakorlatilag min­den nap az Árpád hídig araszol. Nem sokkal jobb a helyzet az egyébként ra­cionális alternatívát felvonultató vasúti közlekedésben sem: a sínek továbbra között - süket fülekre találtak. Az építke­zés és az engedélyezés az akkori elképze­lések szerint szakaszokban bonyolódott volna, elsőként egy négy kilométeres etap készült volna el Óbudától Pilisvörösvárig, majd újabb 19 kilométert adtak volna át Pilisvörösvártól. Építkezni csak akkor le­hetett volna, ha meglettek volna a kör­nyezetvédelmi szakhatósági engedélyek, de a gedélyeit. Sérelmezték, hogy a tanul­mányban nincs felvázolva alternatív meg­oldás, szerintük ugyanis a vasútfejlesztést kellene inkább támogatni. Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője szerint amelyben a zöld szervezet megtámadta az út első szakaszának környezetvédelmi engedélyét. És bár az út menti települések vezetői próbálták megértetni a bírósággal és a zöldekkel, hogy ne pusztán az Óbu­dától Pilisvörösvárig terjedő négy kilomé­teres szakaszt vegyék figyelembe, hanem az egész, közel harminc kilométeres utat, amely teher, szmog- és zajmentesítené a Budapesttől Dorogig húzódó út menti te­lepülések életét, valamint nem utolsósor­ban sokkal rövidebb utazási időt jelentene az ingázók számára lakhelyük és a főváros az elkerülő út amúgy sem oldaná meg a közlekedési gondokat, hiszen Budapest több járművet nem képes elviselni, de azt ő is elismeri, hogy az egyes települé­seket elkerülő utakat szükséges lenne megépíteni. Más vélemények szerint a Le­vegő Munkacsoport által szorgalmazott vasútfejlesztést nem elég a 10-es út kri­tikus szakaszán megtenni, hanem ezzel párhuzamosan, a budapesti tömegközle­kedés színvonalát és infrastrukturális ellátottságát is fejleszteni kell, mert enélkül nem lehet rábírni az embereket, hogy a kocsi helyett a vonatot válasszák. A mun­kacsoport egyébként alternatív megoldásokat is felvázolt, ezek között találjuk a kamionok útdíjjal történő adóztatását, a távolsági buszok korszerűsítését, vala­mint a vasútfejlesztést. Ezekből az első már megvalósult, de nem váltotta be a re­ményeket, mindössze annyi haszna volt, hogy a teherautók, kamionok egy része a még keskenyebb, kis településeket összekötő utak forgalmát növeli. 12 hídlaD

Next

/
Oldalképek
Tartalom