Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-08 / 4. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A Petőfi mozi tündöklése és bukása Pöltl Zoltán Az ifjabb generáció ma már csak fotókon ismerkedhet meg az egykori esztergomi mozi épületével, pedig az annak idején filmszínháznak nevezett intézmény valamivel több mint 80 éves fennállása alatt fontos szerepet töltött be a filmművészet ápolása és a könnyed szórakoztatás terén. A Petőfi mozi szanálásával a kultúra egyik bástyája tűnt el nem is olyan rég a belvárosból, de ebben az esetben kár felelősöket hajszolni, a multiplexekkel szemben a vidéki mozik az utóbbi években ugyanis nemigen rúghattak labdába, a gyengébb technika és az alacsonyabb színvonal lassan a nézők„elvándorlásához" vezetett. 22 hídlap P ifkó Péter helytörténetíró Esztergomi utcák című könyvében találjuk meg az épület történetének alapkövét:„1837-ben Hilótzky Albert megépíti a mozi épületét. A huszadik században itt nyitották meg a Kultúr Mozgót, a későbbi Petőfi Mozit". Emellett a másik fontos összegzés Kaposi Endre festőművész, pedagógus tollából eredt, az ő moziról írt tanulmányából tudjuk például, hogy „Minden előzetes hír nélkül 1920. december 25-én az Esztergom és Vidéke hirdetési oldalán nagy bekeretezett reklám olvasható: Megnyílt a Kultúr Mozgó. A nyitó előadáson bemutatásra kerül a Damaskus csillaga. Két részben. Az első rész hat felvonásban." Kaposi Endre aztán azzal folytatja, hogy „az új mozi" - hiszen akkor, a mozi hőskorában Esztergomban már két másik hasonló intézmény is működött - „mindent elkövet a közönség megnyerése érdekében". A belvárosi filmszínház tehát már igen korán versenybe került, erről tanúskodik Kaposi is, amikor dolgozatában arról beszél, hogy a Kultúr Mozgó a város másik filmszínházaival, például a Corso-val vetekedve számos plusz szolgáltatással és komforttal bővülve próbál a nézők kedvében járni. A Petőfi mozi története nagyon sok helyen összecseng a huszadik században komoly szórakoztató iparrá fejlődött művészeti ág históriájával, így Kaposi Endre munkájában is számos adalék található az intézmény egy-egy fényesebb korszakáról. Az eredeti épület helyén pár éve felhúzott új konstrukció földszintjén jelenleg illatszer-kozmetikai árusítás folyik, amelynek érdekessége, hogy ezzel már 1921-ben is próbálkoztak ugyanitt, de az akkori üzemeltetők ráérezve a film egyfajta vurstli jellegére, az inkább hölgyeknek szóló illatszerbolt mellett egy „Kultur Buffe" nevű söntést is nyitottak. A korabeli beharangozó reklám szerint itt „állandóan kapható hideg bor, sör, málna és citromszörp zárt palackokban, likőrök, barack, szilvóri- um, törköly, seprő és rum poharakban, hideg felvágottak a legolcsóbb napi áron". Az pedig kétségtelen, hogy így már kifejezetten kedélyes mulatozásnak vehették a mozizást az akkori esztergomiak is. .—4—
