Hídlap, 2007 (5. évfolyam, 1–19. szám)
2007-09-08 / 4. szám
zsängel-bugi, avag “ "S' . ■ : ' . *as[ elemba.az eszett Pöltl Zoltán A bronzkor óta lakóhely, később érseki nyaraló, királyi hűsölő, temetkezési hely, sőt a magyar diplomáciatörténelem fontos helyszíne is volt az Esztergom alatti Helemba-sziget. A földdarab helyzete most megváltozott, hamarosan fel kell számolni az ott lévő horgászstégeket, és az egykori bérlőknek el kell hagyniuk a szigetet. A közel 120 ezer négyzetméteres terület besorolását pár éve az ott megtelepedett erdő terjeszkedése miatt kellett átminősítenie a hatóságnak. A nagymarosi vízerőmű megépítésével riogatott önkormányzatokhoz hasonlóan annak idején Esztergom sem emelte távlati fejlesztési tervei közé a Helemba- szigetet, ehelyett kisebb időszakra szóló szerződések alapján adták bérbe a dunai sziget egy-egy részét az ott pihenni vágyóknak. A sziget jelenlegi helyzetével kapcsolatban Kolumbán György önkormányzati képviselőt kerestük meg, aki szerint a szigetet használóknak háromnégy éve nincs bérleti szerződésük, így az ott pihenők megnevezése bérlő helyett valójában területhasználó. Az éves bérleti szerződést a város 2002-ben már nem újította meg, ennek pedig az volt az oka, hogy az önkormányzat szerint a bérlők megszegték a szerződést. Kolumbán képviselő úgy véli, hogy a szerződésszegés a megállapodás azon pontja esetében történt, mely így szól: „minden bérlő köteles fenntartani a bérbevételkor meglévő mezőgazdasági állapotot". A bérlők - a város álláspontja szerint - ezt nem teljesítették, hanem hagyták, hogy a korábban rétnek minősülő területek kiserdővé váljanak. 2002-ben az Állami Erdészeti Felügyelőség észlelve a Helemba-szigeten kialakult állapotokat, egy határozatában megállapította, hogy a szigetet spontán módon benőtte az erdő, ezért a felügyelőség az egész területet a kert, illetve legelő művelési ágból átíratta erdővé. Ezt egyébként a hatóság jogkörénél fogva megteheti. Az átminősítés következtében - mivel a törvény szerint erdőt nem lehet bérbe adni - Esztergom elvesztette azt a jogát, hogy bérbe adja, a szigetet bérlők pedig elvesztették azt a jogukat, hogy bérbe vegyék az itt lévő területeket. A város egyedüli lehetősége most már csak az, hogy úgynevezett „környezetismereti tanösvényeket", egyfajta arborétumot létesíthet a Helembán és a szigetet csak ilyen, vagy ehhez hasonló módon hasznosíthassa. Azzal pedig, hogy ha esetleg a szigeten lévő erdőt a város kiirtatná, akkor sem változna a dunai földecske státusza, és erdőként maradna nyilvántartva. A Helembát időközben a Duna-lpoly Nemzeti Parkhoz sorolták be, így a terület fokozottan Esztergom az egyetlen magyar város, melynek fennhatósága alá a legtöbb sziget tartozik, szám szerint tizenegy. A városhoz 18 folyamkilométer kötődik, az ezen a Duna-szakaszon is érvényes árvízi viszonyok - a vízszint évszakonkénti sűrű emelkedése, süllyedése - miatt a Helemba közel 120 ezer négyzetméteréből így csak 70 ezer volt bérbe adható. Az 1230-as években egyébként a király adott engedélyt az érseknek, hogy a Helemba-szigeten lévő gyümölcsös kertjét a tolvajok élete árán is megvédheti. A szigeten ez időben érseki nyaraló volt, palotával, templommal, temetővel és kerttel. A sziget komoly diplomáciatörténelmi események helyszíne is volt, a török időkben Pálffy Miklós esztergomi várkapitány és a budai pasa itt folytattak egymással tárgyalásokat. 14 hídlap
