Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)

2007-06-17 / 117. szám

Megfulladok, ha nem vagyok a jazzben Az 1990-es években, tini korá­ban, esztergomi lányként a helyi blues- és alternatív-rock- együttesek koncertjeire ment el szívesen. Ugyanakkor már ez idő tájt ott motoszkált benne, hogy énekes lesz, mint később kiderült: egy, az előbb említett műfajoknál cizelláltabb ágban. Fővárosi konzervatóriumba és az ország legjobb tanáraihoz járt, hogy ott csiszolódjon az a bizonyos hang. Talán túlzás, talán nem, a dzsessz legszebb dallamait idéző énekével tért vissza szülővárosába, hogy több előadáson elkápráztassa a publikumot. Vörös Niki, a hazai dzsesszpaletta egyik legjobb - és legtetszetősebb - énekesnő­je, aki június 16-án (vagyis ma) a Központi Kávéházban ad kon­certet, most eddigi pályájáról és indíttatásáról beszélt nekünk. (folytatás a 3. oldalon) Száll az ének szájról szájra Dezső László _________ E gyik zenekedvelő és nemzeti érzel­mű ismerősöm szellemesen és találó­an fogalmazta meg panaszát: „Kodály Zoltán azt üzente, elfogyott a regi­mentje”... Valóban tragikus a helyzet manapság Bartók és Kodály országá­ban! Akadnak olyan fiatalok kicsiny hazánkban, akik egyetlen magyar nép­dalt sem tudnak elénekelni, viszont ismerik az összes amerikai diszkó­sztár valamennyi adatát, mell és csí­pőméreteit, szerelmeit - és olcsó slá­gereit. Ebben a sanyarú helyzetben üde színfoltot jelentenek a kórusok, különösképpen az egyházi énekkar­ok. Hál’ Istennek Esztergomban több egyházi és világi kórus is működik. A „két nagy”, a Monteverdi- és a Balas- si-kórus mellett feltétlenül meg kell említenünk - és ismernünk - a Belvá­rosi plébánia kórusát, amelynek veze­tője néhány éve a Dorogon élő Párma Csaba, kiváló és vérbeli zenész, egy­ben karnagy. Nem szégyellj - a szno­bok nem kis bosszúságára -, hogy a komolyzenén kívül a könnyűzenének szintén mestere, legyen az tánczene, pop, rock vagy nosztalgia-diszkó. A zene, a jó zene nem ismer műfa­ji határokat - mondja. De elárulja, hogy azért legjobban a klasszikus, egyházi zenéhez vonzódik. A Belvárosi plébánia énekegyütte­se a közelmúltban Tokodon, a temp­lomban lépett fel egy immáron negye­dik éve megrendezett kórustalálkozón, többek között egy angol csapat társasá­gában, akik a találkozó utáni vacsorán elismeréssel nyilatkoztak az esztergo­miakról... - és együtt énekeltek velük. A XIV században alapított, Szent Péter és Pál oltalmába ajánlott Belvá­rosi templomban (közismertebb nevén: Öregtemplomban) 1924 óta működik kórus. Hajnali Kálmán tanár úr ala­pította, aki több művet is írt énekka­ra számára. Őt követte Ammer József kántortanító, majd Nagy László kano­nok, illetve a közelmúltban tragikus hirtelenséggel elhunyt Hajós Vilmos. A hosszú évek alatt a templomi 'szol­gálat mellett bejárták a környék falva- it, városait, de a legbüszkébbek mégis franciaországi turnéjukra. Énekük lel­ki felfrissülést jelent a hallgató számá­ra, és a krisztusi szeretetet tolmácsolja minden hitre vágyónak. Lehet, hogy még sem fogyott el Kodály regimentje? Bárcsak így lenne... Mementó - június i Varga Péter Dénes_______________ : 1923. június 10-én a csehszlovákiai Faluszlatinában (ma: : Ukrajna) született Robert Maxwell (eredeti nevén: lan ; Ludvik Hoch) brit sajtómágnás, többek között a Magyar j Hírlap és az Esti Hírlap korábbi kiadója, filmproducer. : Június 11-én szentelték püspökké 722-ben Szent Boni­: fácot, a sörfőzők és a szabók (és Fulda város) védőszent- ; jét. A szentéletű, angol származású német katolikus főpa- : pót - majd vértanút - fríz pogányok ölték meg. A legen- : da szerint halála helyén forrás fakadt. Németország apos- : tolaként tisztelik. : 1886. június 12-én fogadták el a francia Gustave Eif­i fel (1832-1923) mérnök tervét az azóta Párizs jelkép- : évé vált, róla elnevezett vastorony megépítésére (a ter- j vező mellszobra az északi pillér tövében látható). Az : építmény a francia forradalom centenáriumára rende­• zett világkiállításra készült, hétszáz terv közül fogadta j el a zsűri. Az építkezés 1887. január 26-án kezdődött, : majd tiszteletreméltó gyorsasággal, két év, két hónap • és két nap alatt fel is épült. Az akkori szokásokkal : ellentétben különös figyelmet fordítottak a biztonság- ; ra, egyetlen munkás sem halt meg az építkezés során, i Megépültekor a világ legmagasabb építményének szá- : mított, és az is maradt 1929-ig, a New York-i Chrys- : ler Building elkészültéig. Jelenleg - a később felszerelt ; tévéantennákkal együtt - 326 méter és 75 centiméter : magas. Tizenötezer különböző fémdarabját két és fél : millió kézzel formázott csavar tartja össze, amik közül : egyetlen egyet sem kellett újraformázni, annyira pontos : munkát végeztek. A korabeli árakon számítva hét és fél : millió frankba került, vagyis a magaslat minden egyes : kilója egy frankot kóstál. : 1839. június 12-én először játszottak baseballt Ameri­• kában. i 1195. június 13-án Lisszabonban megszületett Páduai j Szent Antal, a gyerekek védőszentje. A legnépszerűbb : legendája szerint egy zsidó embert meg akart győzni arról, ■ hogy Krisztus jelen van az oltáriszentségben. Ezért a zsidó • a szamarát a kehely és az ostya elé vezette, ahol az állat ; letérdelt. így lett a szamár Szent Antal jelvénye. Másik : attribútuma a liliom. Ábrázolásai során üyen virágot tart : a kezében. idusa 1925. június 14-én született Darvas Iván (eredeti nevén: Darvas Szilárd) színművész, kétszeres Jászai Mari-, Kossuth- és Ruttkai-díjas kiváló művész, aki a közelmúltban (június 3-án) életének 82 évében elhalálozott. Családjával Prágá­ból 1939-ben jött Magyarországra, 1946-tól a Művész, 1949- től 1956-ig a Madách Színház tagja volt, 1957 és 1959 között bebörtönözték a forradalomban való részvételéért. 1959-től segédmunkásként, 1963-tól a miskolci Nemzeti Színház, a József Attila Színház, majd a Vígszínház tagjaként dolgo­zott. 1985 óta szabadúszó volt, és alapító tagként vett részt a Történelmi Igazságtétel Bizottság munkájában. Ízelítő főbb színházi szerepeiből: Raszkolnyikov (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés), Beutler (Dürrenmatt: Fizikusok), Popriscsin (Gogol: Egy őrült naplója), Antonius (Shakespeare: Antoni­us és Kleopátra). Ismertebb filmjei: Liliomfi, Dollárpapa, A tizedes meg a többiek, Pendragon-legenda, Színes tintákról álmodom, Egy csók és más semmi, Isten hozta, őrnagy úr!, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szent Iván napja, A Hídember, Film..., A Morei-fiú, Egy hét Pesten és Budán. 1893. június 15-én Budapesten meghalt Erkel Ferenc zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. 1958. június 16-án Nagy Imre miniszterelnököt, reform­kommunista politikust, az 1956-os forradalom egyik veze­tőjét titkos per után kivégezték a Budapesti Országos Börtönben Gimes Miklóssal és Maiéter Pállal együtt. 1989. június 16-án, 31 évvel azután, hogy „hazaárulónak” bélye­gezték és kivégezték a legnagyobb tiszteletadással, hős­ként újra eltemették. 1885. június 17-én Megérkezett New Yorkba a Szabad­ság-szobor Franciaország ajándékaként. 1927. június 17-én született Sütő András, erdélyi magyar író, többek között az Anyám könnyű álmot ígér című regény szerzője. 1482. június 18-án a horvátországi Kamacicban megszü­letett Fráter György (eredeti nevén: Utiesenic, Martinuzzi) erdélyi kormányzó, királyi helytartó és római katolikus főpap, aki megkezdte Erdély és a vele határos területek (Partium) külön állammá szervezését. 1815. június 18-án az Elba-szigeti száműzetéséből vissza­térő Napóleon császár megsemmisítő vereséget szenvedett az angol-porosz seregektől. A brit csapatok élén Arthur Wellesley herceg, a poroszokén Gebhard Leberecht von Blücher állt. Napoleon június 16-án a belgiumi Ligny-nél legyőzte a poroszokat, majd 18-án megtámadta az ango­lokat. A szorongatott angolok segítségére sietett a porosz sereg, csak így sikerült a győzelem. Ennek hatására Napó­leon 22-én lemondott, immár másodszor. 1890. június 18-án született Ferenczy Béni szobrász, gra­fikus. Egészen korai kubista kísérletei és későbbi expresz- szionizmusa után szellemükben kiegyensúlyozott, erőteljes idomú szobrain és kisplasztikáiban bontakozott ki művé­szete. Fekete-fehér és színes grafikái a hazai rajzművészet élvonalába emelik. Számos könyvet is illusztrált. 1862. június 19-én az Amerikai Egyesült Államok egész területén eltörölték a rabszolgaságot. Június 20-án az ENSZ közgyűlésének határozata alap­ján ünnepeljük a „Menekültek Világnapját”. Az Afrikai Egységszervezet indítványára 1975. június 20-a óta min­den évben megtartották az afrikai menekültek napját, arra emlékezve, hogy 1974. június 20-án életbe lépett az egység­szervezet vezetőinek megállapodása. Ehhez a kezdeménye­zéshez csatlakozott a világszervezet közgyűlése 2001-ben. Nyolcvannyolc esztendeje, 1919. június 20-án hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar festőművész. 1982. június 21-én tartották először Franciaországban a „Zene Világnapját” Maurice Fleuret zenetudós javasla­tára. Az ötlet Jack Lang, akkori gall kulturális miniszter támogatásával valósult meg. 1633. június 22-én Rómában Galileo Galilei olasz mate­matikus, filozófus és csillagász hű katolikusként az ink- vizíciós bíróság előtt visszavonta nézeteit a kopernikuszi tanokról, amely szerint a Föld kering a Nap körül. 1837. június 22-én kezdték el a Magyar Nemzeti Múze­um építését. 1913. június 22-én született Weöres Sándor Kossuth- és Baumgartner-díjas költő, író. 1970. június 23-án halt meg Fekete István, József Attila- díjas író, (többek között) a Tüskevár és a Vük szerzője. 1606. június 23-án zárta le a Bocskai István vezette sza­badságharcot a bécsi béke megkötése, amiben a Habsbur­gok biztosították Erdély önállóságát, a protestáns vallás szabadságát, és véget vetettek a felségsértési pereknek. 1979. június 24-én szenderült végső nyugalomra Örkény István író (Macskajáték, Tóték). 1859. június 24-én az olasz-francia csapatok súlyos vere­séget mértek az osztrákokra a véres solferinouitközetben. E vereségnek kulcsszerepe lesz majd a későbben megkö­tendő kiegyezésben. 2007. június 16., szombat A HÍDLAP hétvégi melléklete 14. szám Szerkesztette: Gulya István

Next

/
Oldalképek
Tartalom