Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-17 / 117. szám
HÍDLAP • 2007. június 16., szombat www.istergranum.hu A betörők is várják a vakáció kezdetét Egy kis odafigyeléssel megvédhetőek a nyaralás idejére üresen hagyott otthonok Folytatás az 1. oldalról A strandolás a már lapunkban is említett balesetveszélyen túl számos egyéb kockázatot jelent. Hétvégi napokon általában zsúfoltak a parkolók, gyakran csak messze, eldugott helyen tudunk megállni, pláne, ha árnyékot is keresünk. Az esztergom-kertvárosi Palatinus-tónál évről évre számos gépkocsit törnek fel a kifejezetten erre szakosodott tolvajok, ezért semmit ne hagyjunk látható helyen a kocsiban, és ha lehet, vegyük le az autórádió előlapját is. Az okmányokra, pénztárcára és egyéb értékekre a strandon, illetve vízparton is vigyázzunk, lehetőleg ne hagyjuk őrizetlenül a holminkat, mert a márkás, értékes ruháknak, cipőknek is könnyen lába kelhet. Az önállóan strandra járó és táborba menő gyermekek figyelmét is hívjuk fel ezekre a tudnivalókra, lehetőleg ne adjunk nekik nagyobb összegű készpénzt, és beszéljük rá őket arra, hogy hagyják inkább otthon értékes, szórakoztató elektronikai cikkeiket, telefonjaikat és fényképezőgépeiket. A közlekedés biztonságáról már sok szó esett a Hídlap hasábjain is, mégsem lehet elégszer hangsúlyozni: a nyári hónapokban fokozottan ügyeljünk a motorosokra, a kerékpárosokra és az utcán szaladgáló gyermekekre. • Gábor Éva Népművészeti fesztivál Zselíz. Negyvenegyedik alkalommal rendeznek Népművészeti Fesztivált Zselízen. A rendezvényre június 23-án és 24-én kerül sor: szombaton, a helyi művelődési központban nyílik meg a Kodály-kiállítás, ezt követően a lakodalmas szokások, és a hagyományok tükrében fellép a vendégi, a kelenyei, a szep- si, a zsérei, a koloni és a gimesi folklór- csoport. Vasárnap a Schubert parkban folytatódik a fesztivál: színpadra lép többek között a Csemeték bábcsoport és az ÉS? Színház. A kétnapos rendezvény néptáncgálával zárul: szlovéniai, magyarországi, és szlovákiai néptáncegyüttesek ropnak majd a pódiumon. Hétfőtől Komáromi Jókai Napok Révkomárom. Negyvennegyedik alkalommal rendezik meg a Komáromi Jókai Napokat, a programsorozat hétfőtől szombatig tart. Szlovákia amatőr színjátszóinak, diákszínpadjainak a seregszemléjén olyan társulatok lépnek a pódiumra, mint például az őrsújfalusi ÉS?! Színház, a füleki Zsákszínház, a komáromi Köd Színpad, vagy a Selye Egyetemi Színpad. Természetesen kísérő programokra is számíthatnak a színházvilág kedvelői. Június 21-én Komáromba látogat az idén 15. születésnapját ünneplő Duna Televízió is, az állomás elnöke, Cselényi László és két felvidéki származású műsorvezetője Ciprusz Éva és Asbóth József találkozik a közönséggel. Horogra akadt orvhalászok Párkány. A párkányi rendőrök illegálisan horgászó 59 éves férfira és annak 19 éves fiára bukkantak. A két férfi engedély nélkül a Garamkövesd és Párkány közötti kanálisban próbált fogni valamit: még egy halat sem sikerült kihalászniuk a vízből, amikor a rendőrségen találták magukat. A pórul járt pecásokat orvvadászattal vádolja a rendőrség és annak ellenére, hogy nem okoztak kárt, két éves szabadságvesztés is lehet a jól indult horgászat vége. Holcim-gyár: döntés előtt A tét a környezetvédelmi engedély Folytatás az 1. oldalról A rendezvényen többek között a tiltakozó környezetvédő civil szervezetek is elmondhatják véleményüket. A meghallgatásra Nyergesújfalun hétfőn délelőtt 10 órakor az Ady Endre Művelődési Ház emeleti nagytermében, Táton pedig kedden délelőtt 10 órakor a kultúrházban kerül sor. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület hiába kérte a hatóságtól a több ezer ember sorsát befolyásoló ügyről szóló fórum munkaidőbeli időpontjának megváltoztatását, választ sem kaptak. A táti meghallgatáson jelen lesz a Holcim- gyár elleni tiltakozó mozgalom alapjain létrejött Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédelmi Egyesület is, hogy a velük együttműködő, elismert szakértők felszólalásaival igyekezzenek meggyőzni a hatóságot a beruházás veszélyeiről - tudtuk meg az egyesület elnökétől. Holop István arról is beszámolt, hogy a Holcim-ügyben a délelőtti fórum mellett számos, általuk jogilag is aggályosnak tartott gyanús körülmény merült fel, melyekről lapunk is beszámolt: például hogy a hatóság nem adta ki a zöldeknek a tanulmány másolatát, melyet utóbb az ombudsman is elítélt, vagy az, hogy a Holcim megtévesztő tartalmú kérdőívekkel bombázza a lakosságot. Ez utóbbival kapcsolatban a Zöld Sziget egy áprilisi, az ÉDKTVF felé intézett levelében nem kevesebbet állít, mint hogy: „Önök, akik a Holcim által benyújtott részletes hatástanulmányt elbírálják, valamely módon befolyásoltságnak az elszenvedői, vagy éppen már korrumpáltak”. Az egyesület az ÉDKTVF állásfoglalását kérte a Holopék szerint a hatóság függetlenségét sértő ügyben, azonban választ erre sem kaptak. Hajdú Klára, az ÉDKTVF hatósági igazgatóhelyettese lapunk kérdésére elmondta: a kérdőívek tartalmának felülvizsgálata, és az erről való állásfoglalás nem a környezetvédelmi hatóság feladata, és ez a döntést nem is befolyásolja. A hatóság az eljárás végén, néhány héten belül kétféleképpen dönthet: vagy megadja az egységes környezethasználati engedélyt, vagy elutasítja. • G. É. L A P ( S Z ) É L Pálovics Klára___________________ Kiszivárog-megcáfolják-bevezetik A fenti eljárásmód lassan a magyarországi kormányzás bevett szokása lesz, citálhatnánk ide példaként a régi időkből a vizitdíj esetét vagy akár erről a hétről a kormányátalakítást. A legújabb cáfolatot a mentőszolgálat drasztikus átalakításával kapcsolatban adta ki az egészségügyi tárca, félő azonban, hogy bevett szokásokat tekintve ez is megvalósul. Azt ugyanis elismerte a minisztérium, hogy létezik egy szakértői jelentés a mentőszolgálat gazdaságosabbá tételéről, amelyben a kiszivárgott javaslatok is szerepelnek. E szerint pedig kirúgnák a mentősök felét, a kocsik számát pedig harmadára csökkentenék. A szaktárca cáfolatában az olvasható, ezek nem szakmai javaslatok, és bevezetésüket nem tervezik. Itt merül fel a kérdés, hogy ha a tanulmány nem szakmai, és felhasználni sem kívánják, akkor miért készíttették el? És főleg kivel, és mennyiért? Tartok tőle azonban, hogy a kormányzati protokoll értelmében egy hét tagadás után a jövő héten bejelentik: elküldik a mentőknél dolgozók negyedét, és elveszik az autóknak mondjuk a felét. Ez ugye még sem olyan drasztikus, mint a kiszivárgott hírek, tehát még örülhet is a nép az első sokk után, ez a pszichológia azonban kezd egy kicsit unalmassá válni (Lassan mondom, hogy mindenki megértse.) A minisztériumi közlemény szerint a tanulmányra azért volt szükség, mert a mentőszolgálatnak egymilliárd-kétmillió forint adóssága van. Nem tudom, a vizsgálódó - nyilván nem kormányközeli cég - mennyiért készítette el ezt az anyagot, de látatlanban is az összeg egytizedéért megmondanám a megoldást. Sőt akár ingyen is, ennyivel tartozom: az adósságot ki kell fizetni. És kész. Ne akarjanak már virágzó, hatalmas bevételű üzletágat csinálni a mentésből, az ugyanis nem arra való. Ha több pénz kell rá, többet kell adni, ezt a feladatot mindenáron, mindig el kell végezni. Fejlesszék talán inkább a vasúti közlekedést vagy a postai szolgáltatást, hogy nyereségesek legyenek, ezeken ugyanis van üzlet, az emberi életek megmentésében nincs. Lassan odáig jutunk már, hogy holnap meg kiszivárog: gazdaságossági szempontok miatt ezentúl önkiszolgálóak lesznek a kórházak és az iskolák is, a Horváth Ágnes és a Hiller István által - hetekig, a helyszínen - tanulmányozott dzsibuti modell ugyanis sokkal gazdaságosabb a mienknél. Ettől még nem is ijednék meg annyira, de jaj nekünk, ha megcáfolják! Csökkent munkaképesség: csökkenő hátrány? Átalakul az orvosszakértői intézet, szigorodnak a feltételek Múlt héten kezdődött meg a rokkantságot és a megváltozott munkaképességet minősítő rendszer és a juttatások reformjáról szóló törvény részletes vitája. A szociális tárca átalakítaná a vizsgálatokat végző intézetet is. A rokkantnyugdíjasok egyetértenek a változásokkal, ám több, képességüknek megfelelő munkalehetőség megteremtését sürgetnék. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium javaslata szerint az Országos Orvosszakértői Intézet jövő év januárjától Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet néven működne tovább, melynek feladatai közé tartozna a rokkantság, a megváltozott munkaképesség és fogyatékosság fokát, illetve a re- habilitálhatóságot meghatározó vizsgálatok elvégzése. A szabad demokraták téAz elmúlt évben az alig több mint 3 millió foglalkoztatottal rendelkező Magyar- ország 804 ezer 200 rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőt tartott el, amely 546 milliárd 674 millió forintba került az államnak. mához kapcsolódó törvényjavaslata arra is kiterjed, hogy a minősítésben ne csak orvosok, hanem a rehabilitációban járatos szociális munkások és szakértők is vegyenek részt. Béki Gabriella az SZDSZ ügyvivője úgy nyilatkozott: az aktív korú rokkantnyugdíjasok közül minden harmadik munkaképes, sokan napi rendszerességgel dolgoznak is, csak éppen feketén, ezért elkerülhetetlen a rokkantnyugdíjaztatási rendszer szemléletváltása és reformja. Az egyik leglényegesebb változás az lenne, hogy azok, akik a minősítés szerint néhány éven belül sikerrel visszatérhetnek a munkába, rokkantnyugdíj helyett 1,2-szeres összegű rehabilitációs járadékot kapnának legfeljebb három évig, amely idő alatt képzéseken kellene részt venniük, és amely járadék a munkába állás után fokozatosan szűnne meg. A „potya leszázalékoltak” kiszűrése a rokkantnyugdíjasoknak éppúgy érdeke, mint a társadalom többi tagjának - mondta lapunk kérdésére Válóczi Ferenc, a Mozgáskorlátozottak Komárom-Eszter- gom Megyei Egyesületének elnöke, aki szerint kevesebb, „csak” mintegy 20 százalék körül lehet azok száma, akik indokolatlanul veszik igénybe az ellátást. A mozgáskorlátozottaknak is az a céljuk, hogy a komplex minősítési és felülvizsgálati eljárás során ne az elvesztett, hanem a megmaradt munkaképességre koncentráljanak. Válóczi Ferenc hozzátette: a sérültek nem eltartottak szeretnének lenni, hanem a társadalom egyenrangú tagjai, akiket megillet a képességüknek megfelelő munka joga, de jelenleg hazánkban nagyon kevés az ilyen álláslehetőség, és az oktatás, továbbképzés terén is nagy hiányosságok vannak. Az elnök példaként elmondta: számos országban törvény biztosítja, hogy bizonyos termékeket - például polietilén tasakokat - kizárólag fogyatékosok állíthatnak elő, így míg Európában a megváltozott munkaképességűek 30-50 százalékának sikerül visszatérni a munkaerőpiacra, hazánkban ez az arány most 10 százalék alatt van. A tervezett intézményi átalakításokról és a rehabilitációs járadékról szóló törvényről múlt héten kezdődtek meg a tárgyalások, melyben az érintettek érdekképviseleti szervei is részt vesznek. • (gábor)
