Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-09 / 112. szám
VIII 2007. június 9., szombat ✓ Magyarság és buddhizmus Buda volt-e Buddha? (3. rész) Ötrészes sorozatunkban a Tan Kapuja Buddhista Egyház és Főiskola egyik alapítójával, A magyar vallás című könyv szerzőjével készült interjút tárjuk az olvasók elé. Mireisz László filozófus, javas, magyarságkutató jelen cikkünkben olyan jelentős témákról fejti ki véleményét, mint a javasság, annak rekonstruálási módszere, a felelősség kérdése, és hogy szerinte mi az élet célja.-Ön a keleti tanítások Segítségével jutott vissza a magyarokhoz és a javasság kérdésköréhez. Ha valaki ezzel szeretne foglalkozni, hogyan lásson neki?- Általában a Javaslap című folyóirat köré gyűlnek azok, akik ezzel a témakörrel foglalkoznak. Van, aki a jógát, van, aki az orákulumrendszereket, van, aki a gyógyítást helyezi előtérbe. Az alapja mindezeknek a hármas struktúra, amit a hindu rendszerből vettünk át, és amely azt mondja, hogy mi és minden más három erőből áll, ezért leginkább ennek a háromnak az egyensúlyát kell megvalósítani. A javasság fogalma itt kezd egy realizációs úttá válni. Ha a gyógynövények szempontjából tekintem, ott is harmonikusan tudok befolyásolni élettani folyamatokat. Akár a jóslás, akár a hagyomány része felől közelítek, más és más érdeklődésű emberek, különböző területeken, de mindenhol ennek a három elvnek az alkalmazásával kutatnak, keresnek, gyakorolnak, dolgoznak. Ez a hármasság egy olyan fogalom, ami köré a javas utat fel lehetett építeni. Nem idegen ez a többi vallástól sem, hiszen minden vallásban jelen van a hármasság, a Szentháromság. Ennek egy újrafogalmazása teszi lehetővé, hogy ráébredjünk a harmónia fontosságára, a három egyensúlyára.- A buddhizmus és magyar ősvallás kapcsolata különösen hangzik.- Részben analógiák, részben támpontok, amelyek miatt esetleg a magyarság és a buddhizmus, amely látszólag mint két, egymástól idegen fogalom, mégis valamilyen szellemiségben egyesülni tud, és elfogadhatóvá válik az, hogy valaki egyszerre legyen magyar és ugyanakkor buddhista. Fontosnak tartom, hogy ez a két fogalom az emberi átélésben összetalálkozzon, és nem azt, hogy egy új irányzatot hozzak létre, mert ez a lelki folyamatoknak ad egy nagyon erős inspirációt. Nagyon jó inspirációt ad, hogy mint magyar, igenis a megvilágosodásra törekszem, a felébredésre, de legalábbis a tiszta tudatra, egy magas szintű állapotra, hogy ne legyen olyan diszharmonikus ez a két fogalom bennünk. Ez az igazi cél, nem egy új irányzat. A belső átélés szempontjából tartom fontosnak.- Tehát a buddhizmustól újratanulhatjuk a magyar ősvallásban is eleve meglévő „önmagunk megcsinálását ” ?- így van, hogy tanuljuk meg azt, hogy a cselekedeteink, a kreativitásunk teremtő erő. Ezt mindkettő hangsúlyosan tanítja, és ez nagyon fontos, mert amíg az ember ezt nem tudja, addig a cselekvéseinek sem tud igazi irányt adni.- Ebben a pillanatban viszont megjelenik a felelősség kérdése, ami már nem is olyan szimpatikus fogalom a mai világ embere számára.- Jelen pillanatunk lezártnak tűnik, ez valóság, de tudnunk kell, hogy ezt a lezárt pillanatot mi magunk, a cselekedeteinkkel hoztuk létre. Abban a helyzetben, amiben vagyunk, általában sorsszerűnek tűnik a létünk, már összekovácsoltuk önmagunknak azt a sorsot, amit élünk, ugyanakkor a jelen pillanat cselekvése felfelé és lefelé egyaránt megnyitja előttünk az utat. Ki-ki a saját világában felelősséggel tartozik a saját dolgai iránt, és meg kell tanulnia, hogy a cselekedeteinek függvényében élje az életét, és nem attól függetlenül. Ezek azok a fogalmak, amelyek reményeim szerint felélednek a két irányzat találkozásakor.- Tehát a jelen pillanat, a most, ok és okozat is egyben?- Igen, másrészt le és fel egyaránt tudjuk vezetni ezt a törvényszerűséget. Alacsonyabb világba is kerülhetünk, ha alacsonyabb világ lakóiként élBabits-tanulmányok más szemszögből Teremtő utánzás Iradolomtörténelmi tanulmányokat jelentetett meg a Ráció Kiadó Buda Attila tollából Teremtő utánzás címmel, ezek azonban nem a klasszikus értelemben vett életrajzi és műelemzések. Olyan adalékokat tudhatunk meg az esztergomi kötődésű költő életéről, személyiségéről, amelyek kívül esnek az -ismert legendák, elbeszélések körén, de nélkülük nem fejthető meg Babits Mihály személye. Buda Attila az elmúlt hat évben rendszerezte a Babits-család levelezését és hiánypótló kötetet adott ki a Nyugat Kiadó történetéből. Mostani könyvében mozaikszerű kutatásokból, elemzésekből rakja össze az egész Babits-életművet. A dolgozatok kiindulópontjaiként olyan látszólag apró kérdések vetődnek fel, amelyek mégis végigkísérik és meghatározzák az egész életművet. A kiterjedt családi levelezés segítségével a Babits család szociológiai, mentalitásbeli hátteréről kaphatunk képet, egy könyvbe írt ajánlás megszólításából, pedig a szeretethiányos, apját elvesztő ifjú Babits alakja rajzolódik ki. A szerző elemzi a pécsi cisztercita főgimnázium önképzőkörének jegyzőkönyveit is, melyekben A lírikus epilógja című versben megfogalmazott jük az életünket. És magasabb világokba is, ha akként élünk. Ilyen szempontból a rosszra is van szabad akaratunk, és ez meg is látszik a világon, mert sokan visszaélnek a teremtői kvalitásaikkal.- Magyarország tele van szakrális helyekkel. A dalai láma is sűrűn zarándokol el Dobogókőre, hiszen itt, a Pilisben van a Föld szívcsakrája. Ezt tudták őseink és ezért választották Pannóniát a honalapítás helyszínéül?-A történések mögött nem annyira a ráció áll, mint inkább az erőáramlások alakítják a dolgokat. A Kárpát-medence mindenképpen gyűjtőhelye egy olyan elvnek, szellemiségnek, ami nem szabad, hogy elvesszen. A szívcsakra-téma egy buddhista számára persze nagyon sokat mond, másoknak viszont semmit. Nem annyira racionális dolog ez, hogy konkretizálni lehetne, inkább az élményt kell megragadni. Nem véletlen, hogy a huszadik század egyik legnagyobb írójává nőtte ki magát az az erdélyi ember, akinek a misztikus regényei azt a miliőt közvetítik felénk, amelyet a magyarság valamikor képviselt. Talán .nem is kell mondanom, hogy kiről van szó.- Wass Albertról.- így van. Az ő általa sugallt hangulat az, ami igazán közvetíti azt a régi szellemiséget, amit a magyarság hordozhatott. O ráérzett és meg tudta jeleníteni azt a miliőt, amikor bármi megtörténhet, amikor képlékenyek a dolgok, amikor az emberi cselekvésnek rendkívül nagy tere támad. Ezek a hangulati elemek többet mondanak, mint maga a ráció, ha arról kérdez, mit is jelent, hogy Dobogókő a világ szívcsakrája. A Pilisben lakók talán érzik is ezt, együtt vannak ezzel az elvvel, él bennük, közelebb vannak ehhez a dologhoz, mint általában az emberek többsége.- Az ősmagyarok hittek a lélekvándorlásban ?- Nem sok bizonyíték van rá, de véleményem szerint igen. A könyvemben hozok erre néhány régészettel kapcsolatos feltételezést. A kerek világ képe, amely népdalainkban is sokszor megjelenik, arra utal, hogy őseink a ciklikus világképben éltek.- Talán boldogabbak is voltak ebben a tudatban?- A hétköznapi élet síkján az ember eleve boldogtalan. Eleink legalább közelebb voltak ahhoz, hogy megértsék, mi magunkból bármit tudunk csinálni, ahol már megnyílik az út, hogy az ember, akár boldog is lehessen.- Ön szerint mi az élet célja? Valahol azt olvastam, hogy fejlődni, tanulni és közben élvezni az életet. Faludy mestert túl a 90-en megkérdezték erről, és kapásból azt mondta: az élet értelme a boldogság.- Némely buddhista irányzat is úgy fogalmazza meg a lét célját, hogy a boldogság. Ez persze nem a hétköznapi értelemben vett örömszerzés útján nyert érzés, hanem a megoldottság, a túlemelke- dettség boldogsága. Ez helytálló fogalom, különösen a buddhizmusban, amely azt mondja, hogy kezdetben, kiindulópontként a lét szenvedés, de el lehet jutni abba a pontba, amikor a lét már boldogság. Közte pedig ott van az a pálya, amit be kell járni, és ez az út maga az élet. Kertész Viktor életérzés korai megjelenésére bukkant. Babits tanári látásmódját és habitusát ismerhetjük meg a fogarasi, újpesti gimnázium hivatalos iratait elemezve. Az egyik legizgalmasabb dolgozatból pedig megtudhatjuk: mi az összefüggés Bocaccio Lisetta-történetének feldolgozása, Babits velencei útja, a fogarasi cukrászkisasszony, és a Halálfiai szereplőinek neve között, és hogy ki is az a bizonyos Emma? A szerző minden dolgozatát pár bekezdésnyi elméleti alaptétellel vezeti be, a végkövetkeztetéseket pedig jól kiválasztott versidézetek illusztrálják érzelmileg. Buda Attila filológus, mely a nyelv tudományos módszerekkel történő szisztematikus vizsgálatát jelenti a lexikonok szerint. A Teremtő utánzást lapozgatva azonban szívesebben alkalmaznám rá a szó eredeti, görög jelentését: irodalom-szerető. Pálovics Klára Buda Attila TEREMTŐ UTÁNZÁS Babits-tanulmányok
