Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)

2007-06-09 / 112. szám

Új sorozat • XXII. évfolyam • 8. szám • 2007. június 9. rrrrnri Al\ \ JL JLj 1VVI v/ JTír / oc VTFIFICF. A HIDLAP havi melléklete ( * a Miénk itt a tér Most már „hivatalosan” is felavatták - a megújult Széchenyi teret. Szerintünk: szép. Tegnap Kiss-Rigó László megyéspüspök, Ferenczy Andrea evangélikus és Ágoston Csaba református lelkész, valamint Cselényi István görög-katolikus parókus ünnepélyesen felszentelte és megál­dotta, Meggyes Tamás polgármester átadta a fó'terünket. Az oldottabb „térfoglalás” - stílszerűen - a Szépülő Városközpont együttes koncertjével vette kezdetét. Szóval. Miénk itt a tér. Az Öné, az enyém. Hosszú időn keresztül csak kongott, legföljebb parkoló- ' ként funkcionált a Széchenyi tér. Most teret nyitottak. Régi-új közösségi találkozóhelyünk alkalmassá válhat, hogy családok töltsék itt a szabadidejüket, vagy alkalmas lehet egy jófajta andalgásra, de akár finom italok melletti baráti beszélgetésekre. Ismét megindul itt az élet, akár „zsibbadt erek útjain a vér”. Azt hisszük, sokunk vágya teljesül akkor, amikor újra birtokba vehetjük, ha úgy tetszik, „belak­hatjuk” ezeket a köveket. Nem való, hogy emberek nélkül, üresen és álmosan nyújtózzon Esztergom központja. Ezt a páratlan adottságú „szívet” élesztették most újjá, mintegy a valaha lankáinkon is el­időzött, tábort vert római filozófus-császár, Marcus Aurelius szellemében: „Az értelmes lélek sajátsá­ga az embertársak szeretete. (...) Mi a mesterséged? Hogy jó ember légy! (...)” Újabb lépést tettünk, hogy a lakóhely valódi otthonná váljon, ahol jó dolog jó embernek, jó dolog esztergominak lenni. (a szerk.) V ______________________________-____,___________________________________________;______________________J T anulmányi diáksikerek Az idén háromszázhúsz éves Szent István Gim­názium tanulói ismételten a legeredményesebb­nek bizonyultak a megyeszékhelyen megrende­zett rajz- és műalkotás-elemzés tantárgyi verseny döntőjében. A végső megmérettetésbe 28 iskola több mint száz tanulója jutott. Műelemzés kate­góriában az „istvánosok” közül első lett: Móczik Alexandra (7. osztály), Dudok Dávid (8. osztály), Rozsnyai Attila (10. osztály) és Markó Júlia (11. osztály), második helyezést ért el: Morva Eszter (10. osztály) és Nagy Éva (11. osztály). Képzőművészeti kategóriában Szajkovits Eszter (10. osztály) és Karácsony Rita (11. osztály) egy­aránt győzött. A rajzverseny megyei döntőjének a Gyakorló Iskola adott otthont. Itt Szajkovits kü- löndíjat kapott, Greiner Balázs (11. osztály) első helyezést nyert. Valamennyijük felkészítő tanára dr. Dolina Károlyné Eggenhofer Kinga volt. Gra­tulálunk a visszatérő, szép sikerhez! (Pálos) Kalendárium - június Új kalpagot kaptak a rendőrök száz évvel ez­előtt, de nem ez az egyetlen dolog, amellyel a rend őrei 1907-ben az Esztergomban és kör­nyékén megjelent lapok hasábjaira kerültek. Ezen kívül egy haláleset kétfajta leírásáról, valamint a koldusok korabeli ábécéjéről is ol­vashatnak e havi összeállításunkban. A rendőrök új kalpagjáról az Esztergomi Lapok adott hírt száz évvel ezelőtt június 20-án megjelent számában. „Rendőrségünk uj egyenruházatának betetőzéséül tegnap érkeztek meg az uj kalpagok, me­lyeket a szolgálatban levő rendőrök a mai nap folya­mán már viselni fognak Az uj kalpag igen jó formájú lakkszijjal szegett, fekete kalap, a baloldalán nemzetiszinű toll tőből kiemelkedőfehér lószőr forgó­val. A lószőrforgó csatiján városunk címere van imp­regnálva a következő felirattal: Esztergom a kir. vá­ros. A csati színe a rendőrlegénység kalpagján ezüst, míg a tisztviselőkén arany." De ennél is fontosabb az a hír, amelyet szintén az Esztergomi Lapok jelentetett meg egy százada, ez ugyanis a rendőrök képzésével és nem a megjelenésével kapcsolatos pozitív infor­máció. „Az Érsekújvár és Vidéke cimü érsekujvári lapból vesszük át a következő hírünket: A japánok fé­lelmetes és biztos hatású birkozási fogásait az euró­pai államok legnagyobb része átvette és rendőrségei­nél meghonosította. A budapestii államrendőrségen külön e célra szervezett osztályokba állandóan oktat­ják a rendőrlegényeket a dsiu-dsicura. A jó példán felbuzdulva több vidéki város rendőrsége is oktatást nyer már mandulaszemű testvéreink fogásaira. így Esztergomban Csemák Béla rendőrfogalmazó vállal­kozott arra és már tanítja is rendőreit.” Az alkohol áldozatáról olvashatunk egy cikket az Esztergom és Vidéke június 13-án megjelent számá­ban: „Erős Flóris 56 éves szentgyörgymezei földmű­vessel gyakran megesett, hogy nagyokat hajtott le a garaton s ilyenkor kész volt a családi perpatvar. Az elmúlt napokban is igy történt, aminek aztán az lett a következménye, hogy pityókás és perpatvaros hangu­latában megint felhajtott a garatra és pedig rézgálic oldatot, ami megölte." Az illetőről és az eset körülmé­nyeiről másként és bővebben számolt be az Esztergo­mi Lapok szintén ekkor megjelent számában. „Meg­mérgezte magát. Erős Flóris szentgyörgymezei gazda már régóta meghasonlásbán él önmagával és család­jával. Többször követett el öngyilkossági kísérletet igy két évvel ezelőtt revolverrel a mellébe lőtt, ez év tavaszán pedig szintén agyon akarta lőni magát de ebbeli szándékában még ideje korán megakadályoz­ták. Folyó hó 10-én azonban mégis sikerült neki erő­szakkal megválnia terhes életétől. Mialatt családja távol volt, saját házának kocsiszínjében kékgálic ol­datot ivott és néhány órás szenvedés után meghalt. Midőn rátaláltak már nem lehetett rajta segíteni. Erős iszákos volt és az öngyilkosságot megelőző na­pon is ott derbézolt a szentgyörgymezei Madarász-fé­le korcsmában.” Lehet hogy az alkohol egy másik esetben is közre játszott, ám szerencsére ez nem vég­ződött tragédiával, amint arról az Esztergom és Vidé­ke hírt adott egy századdal ezelőtt. „Elragadták a lo­vak. Tegnap a délelőtt órákban egy kürthi földmives gazda hajtott be városunkba, hol lovai a kocsit elra­gadták gazdájukat a kocsiról ledobva, fékeveszteten száguldottak utcáinkon, melyek ép a vizsgázó iskolás gyermekekkel voltak tele és Isten csodája, hogy egy kettőt el nem gázoltak Hogy valakit a lovak elragad­nak megtörténik, de ha valakit azért ragadnak el, mi­vel a lovak fékentartására részegségénél fogva képte­len, ez más beszámítás alá esik Hisszük de elvárjuk rendőrségünktől, hogy kérlelhetetlen szigorú Ítéletével fogja mámorából a lelketlen embert kijózanítani, aki Kürthről jövet, már Párkányban két kocsinak neki ment, majd városunkban egynek, mi­közben a kocsi rudja eltörött, aminek következtében ragadták el a lovak a kocsit." Nemcsak efféle történések tartották izgalomban a várost, hiszen újabb hír érkezett egy folyamatban lé­vő üggyel kapcsolatban, amelyről június 29-én az Esztergom és Vidéke ekképpen írt. „A vármegye székházának átalakítása. A megyei székházépitő bi­zottság pénteken délután ülést tartott, melyen Jendrasek Alfréd ujabbi Írásos véleményének meg­hallgatása után arra az álláspontra helyezkedett, hogy a három terv közül azt fogadja el, amely szerint a gyökeres átalakítás körülbelül 150 ezer koronába jön. A három terv közül az első a legszükségesebb átalakításokra vonatkozik, ami 140 ezer koronába jönne, a második gyökeres tatarozás és átalakítást javai, ami 150 ezer koronát igényel, míg a harmadik, mely már súlyt helyez a modem követelményekre is, 200 ezer koronát is meghaladja. A bizottság, mi a harmadikat pénz hiánya miatt ejtette el, a másodikat, mint célszerűt fogadta el. Ezenkívül berendezés és fel­szerelésre, 30-40 ezer korona fog szükségeltetni." Végezetül érdekességképpen közre adjuk a Szabadságban egy századdal ezelőtt megjelent írást, amely részletesen leírja, hogy milyen abc szerint járták akkoriban a koldusok a házakat. „ Koldusok jelei. A koldusoknak van egy nemzet­közi szótáruk, a melynek révén minden országban informálják egymást arról, hogy melyik házban mi­félefogadtatásra számíthatnak Ez a szótár jelekből áll, a melyeket a házak falára fölimak. Egy kis kör azt jelenti, hogy abban a házban jószivű ember la­kik. Két kis kör: a ház nagyon jó. Három kis kereszt: kerüld el a házat, mert valamelyik hatósági szemé­lyé. Egy kis kereszt: nem kapsz semmit. Két kereszt egymás fölött: veszedelmes hely. Kis háromszög: öreg és jószivű asszony. Kis kocka: fukar ember. Két kis kocka: nagyon erősen kell könyörögni. Ez az igazi világnyelv.” Gál Kata

Next

/
Oldalképek
Tartalom