Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-01 / 106. szám
www.esztergom.hu 2007. június 1., péntek • HÍDLAP 5 Könnyedén kiszűrhető a másolt szakdolgozat Ingyenes internetes programmal a csalók ellen A szlovákiai egyetemeknek is egyre nagyobb feladatot jelent a plagizált diplomamunkák kiszűrése, a pozsonyi Comenius Egyetem például most tervezi a tartalmi ellenőrzés szigorítását - írja az Új Szó. Az intézmények még nem használnak plágiumkereső szoftvereket és a lebukott diákokat sem tiltják ki az egyetemről, hanem általában újraíratják velük dolgozatukat. A szellemi lopás elharapódzása azzal a veszéllyel is jár, hogy csorbul az intézmények presztízse, sőt idővel a diploma értéke is. ző program egyébként alapvetően nem deime cs a dokumentumok másolásá- a diákok lebuktatására jött létre, hanem nak megakadályozása céljából, inkább az eredeti szerzők jogainak vé- • Sz. H. Vár állott, s most újra állhat a Duna partján Lezárult a komáromi erődrendszer felújításának első fázisa Folytatás az 1. oldalról A nemrég megjelent ingyenes KÖPI online plágiumkiszűrő program segítségével ezentúl hamar kiderülhet, ha valaki a könnyebb utat választotta. A közeljövőben feltehetően egyetemi oktatók, de akár könyvkiadók, újságszerkesztők által is használt www.kopi.sz- taki.hu .honlap akár néhány mondat alapján képes beazonosítani az eredeti forrást és kiszűrni a „szellemi tolvajokat”. Tordainé Vida Katalin, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola igazgató-helyettese kérdésünkre kifejtette, hogy a „plagizá- lási” arányra vonatkozóan még nincsenek adataik, de a végzősöknek több szűrőn is át kell menniük, és a védésig könnyen kiderül, ha jogtalanul szeretnének diplomát szerezni. A szakdolgozat-készítésre vonatkozó szabályzat részletesen rendelkezik a hivatkozások, és az adatgyűjtés mikéntjéről - természetesen engedélyezett a világháló használata - és a védés előtt legalább négy szaktanári konzultációt ír elő. „A konzulens folyamatában látja a hallgató munkáját, előrehaladását, így aztán hamar feltűnik, hogyha valaki hirtelen kész dolgozattal áll elő, másrészt az oktatók is követik az interneten a szakmai publikációkat” - hangsúlyozza Tordainé Vida Katalin, de hozzátette: tervezik a szabályzat ez irányú szigorítását. Van például olyan egyetem, ahol a hallgatónak nyilatkozatot kell tennie arról, hogy korrekt módon járt el. Arra Forgalomkorlátozás Piliscsaba. A Klotild-szobomál tartandó ünnepség miatt június 3-án délelőtt 10-től 12 óráig lezáiják Piliscsabán a Klotild teret, a Szent László király és József Attila utcánál lévő kereszteződésnél nem lehet majd gépkocsival áthajtani. A rendezvény helyszínét a rendőrség és a polgárőrség biztosítja. Vadásznap Kisgyarmaton Kisgyarmat. Szombaton vadásznapot tartanak Kisgyarmaton. A rendezvény már pénteken elkezdődik: ekkor nyílik meg a helyi kultúrházban az a kiállítás, amely a környék kataszterében elejtett vadak trófeáit vonultatja fel. Szombat reggeltől tartanak majd a programok: a résztvevőket kurtaszoknyások, citerások, a muzslai lovasok, és íjász bemutató szórakoztatja majd. már az esztergomi főiskolán is volt példa, hogy a konzulensi szűrőn jeles érdemjeggyel átment szakdolgozatot végül nem tudta megvédeni a hallgató. A védés tulajdonképpen egy újabb biztonsági faktorként is felfogható, hiszen ilyenkor a záróvizsga-bizottság bármely tagja kérdést intézhet a hallgatóhoz, súlyos hiányosságok vagy teljes tanácstalanság esetén pedig a jeles dolgozat írója is megbuktatható. A plágium-ellenőrLezárult a révkomáromi erődrendszer rekonstrukciójának az első fázisa: 5,7 millió korona, megközelítőleg 44 millió forint ráfordításával, a város és a kulturális minisztérium támogatásának köszönhetően megújult a 19. század eleji lőporraktár és a mellette található kazamata. Gráféi Lajostól az erődrendszer kezelését végző Pro Castello Comaromiensis igazgatójától régebben megtudtuk: a végső cél az, hogy 10-30 éven belül a katonai komplexum teljes mértékben fel legyen újítva. A hétvégén átadott rész a jövőben információs központként működik: az egykori lőporraktárban az erőd- rendszer történetéről állandó kiállítást rendeznek be, de időszakos tárlatok is lesznek, és kulturális rendezvényeknek is helyet ad majd az objektum. Az erőd egyébként nyitva áll az érdeklődők előtt: hétfő kivételével minden hétköznap 9, 11 és 14 órától van idegenvezetés, de előzetes bejelentkezés alapján más időpontokban is megtekinthető Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, amely 200 ezres hadsereg befogadására volt egykor képes. Mint ismeretes, Magyarország és Szlovákia UNESCO-s nagykövetei nemrégiben nyújtották be Párizsban azt a kérelmet, amely a két Komárom erődrendszerének a Világörökség Listájára való felvételéért folyamodik. A pályázat eredménye 2008- ban derül majd ki, a pozitív elbírálás nagyban hozzájárulhat a fentiekben említett, objektum megmentését célzó kezdeményezések sikerességéhez. Az erőd- rendszer egyes részeinek, így például az Észak-Komáromban található Öregvárnak a felújítási tervezete már elkészült: a nemzeti műemlékben egy élő városrészt szeretnének létrehozni, iskolával, óvodával, lakásokkal, közösségi házzal, templommal. Litomericzky Nándor, a Makovecz Imre vezette tervezőcsoport tagja lapunknak elmondta, hogy a szóban forgó terület régebben lakott volt, és csak a 18. században bontották el az ehhez szükséges épületeket. A tervezet egyébként az első fázisa annak a munkának, amelyet az Öreg vár után az Újvár, a kaszárnya, valamint a vár körüli terület felújítása követ. • Szép Éva Ki támogatja a felvidéki ásatásokat? Jelenleg az is tisztázatlan, kit illetnek a leletek Idén elmaradhat a szúnyoginvázió A száraz időjárás nem kedvez a vérszívóknak Az építkezések során felszínre kerülő régészeti leletek feltárását általában a beruházó fizeti ki a Felvidéken, a múzeumok pedig önálló tudományos projektek keretében kutathatnak. Egy új rendelet szerint azonban a leletek nem a területileg illetékes múzeumokba, hanem három kijelölt múzeumba kerülnének. Ezekből azonban csak egynek van régészeti részlege. Fehér Csaba, a révkomáromi Magyar Kulturális és Duna Mente Múzeum igazgatója a Hídlapot arról tájékoztatta: az építkezések során felmerülő kisebb ásatásokat a szlovák állam nem támogatja, a szabályozás szerint e költségeket általában a befektető állja. A múzeumi régészek dolgoznak az intézmény által finanszírozott kutatásokon és megbízásra is. Patelka Pál, felvidéki régész arról a gyakorlatról számolt be, miszerint az ásatás díjait általában a befektető cég állja, műemlékvédelmi területen ez előírás, egyéb területeken pedig fontos leletek esetén is kötelezik az építtetőt a gyors mentőásatás elvégeztetésére. Az már rá van bízva, hogy ezzel egy múzeumot vagy a régészeti intézetet bízza-e meg, de mindenképpen engedéllyel rendelkező régész végezhet csak ilyen munkát. Tudományos kutatás céljából a múzeumok is végeznek ismert lelőhelyeken ásatást, ezek mindig az előirányzott költségvetés alapján történnek. Az eddigi gyakorlat szerint a leletek a területileg illetékes múzeumba kerültek, ha pedig az nem érdeklődött irántuk, akkor másnak ajánlották fel. * Egy új rendelet azonban három állami múzeumot jelöl ki a régészeti leletek elhelyezésére. „Ez a szabályozás azonban kivitelezhetetlen, hiszen a három közül csak egynek van régészeti részlege, és a tudományos logika sem indokolja ezt a döntést” - mondta a Hídlapnák a szakember. • Pálovics Klára A több más turisztikailag kiemelt táj mellett a Dunakanyar szúnyoggyérítését is végző Corax-Bioner Zrt. felkészült a földi-légi irtásra, ám várhatóan csak június elején lesz szükség rá. A térség több pontján mérik a csípésszámokat, amint óránként 50-60 körül lesz, indulnak a repülőgépek. Önkormányzatok helyett immár kistérségekkel köt szerződést a Dunakanyar szúnyogmentesítését végző Corax-Bioner Zrt, az Esztergom- Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás az elsők között szavazta meg az idei két alkalomra szóló gyérítést, A szúnyogszámlálónak nincs azért any- nyira kellemetlen feladata, mint az első hallásra tűnik, ugyanis nem kell minden csípést saját bőrén megszámlálnia. Egy műanyag csőbe - ha sikerül - már azelőtt összegyűjtik a szúnyogokat, mielőtt azok megkezdenék a vérszívást. ezen felül Esztergom önkormányzata további három alkalmat is igényelt. A Dunakanyarban összesen mintegy 20 települést érint az irtás, amit annak ellenére is elkezdenek, hogy akad még aláíratlan szerződés. Lőrincz Árpád, a cég vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: idén meglepően kevés a vérszívó, ezért elmaradt a szokásos májusi irtás, de szakértőjük rendszeresen ellenőrzi a Duna-parton a csípésszámot, és ha ez eléri az 50-et, már indokolt elkezdeni a vegyszerezést. Évente általában négy alkalommal ritkítják a vérszívókat májustól akár szeptemberig, az akció pedig akkor nevezhető sikeresnek, ha a szórást követő egy-két napon belül 70-80 százalékkal esik a szúnyogok száma. A kémiai anyagok a méhekben is kárt tehetnek, ezért a permetezés előtt mindenképp értesítik a méhészeket is. Bár mostanában aránylag sok csapadék esett, a szúnyogok száma nem nőtt különösebben, hiszen ezek a rovarok a pangó vizeket, lápoMi A VELEMENYE? Az idei évtől plágiumkereső programmal igyekeznek kiszűrni a diplomázók tisztességtelen úton „ megírt ” szakdolgozatait. Arról kérdeztük a hallgatókat, hogy mit szólnak a kezdeményezéshez, szükség van-e az efféle ellenőrzésre. Gábor Klaudia (főiskolai hallgató) I Ez a plágium-felismerő program már nekem is eszembe jutott néhány éve, szóval már az ötlet is plágium. Sajnálom, hogy annak idején nem jutott eszembe levédeni az ötletet, mert akkor most ebből gazdagodhatnék meg. Egyébként így már semmi értelme az egésznek, remélem, hogy nem is érnek el vele semmit. Vízváry István % (gépésztechnikus) Ha az én időmben is lett volna ilyen szoftver, valószínű- i leg ma is egyetemre járnék. Szerintem a diákok többsége lopja az ötleteit, de gyakran az egész irományát, ami azért van, mert túlnyomórészt csak a papír miatt járnak iskolába, a szakma csak másodlagos. Rácz Evelin (egyetemi hallgató) I Az, hogy egyes szakdolgozatok hasonlítanak egymásra, csak a I véletlen műve lehet. Biztos vagyok benne, hogy minden diplomázó fiatal várja, hogy saját szellemi termékét letegye az asztalra, bemutathassa és hozzátegyen ezzel valamit az emberiség kultúr- kincséhez. Ez persze csak vicc, reszkessetek ötlettolvajok! Lackó Barbara (főiskolai hallgató) I Lehet, hogy technikailag megoldható, hogy az. összes vala- I ha írt diplomát ösz- szevessék egymással, de szerintem ez bizonyos jogi problémákba ütközhet. Szerintem kevés olyan észlény van, aki totálisan újat tud alkotni, én sem összeóllózom a szak- dolgozatomat, hanem a meglévő, nálam okosabb emberek által írt könyveket szintetizálom. kát, áradás után visszamaradt pocsolyákat kedvelik leginkább, ezekből pedig nincs sok idén. • Sz. H.
