Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)

2007-06-02 / 107. szám

önkormányzati rendeletek és határozatok 2007. június 2. II. tartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, egyben sza­bályozza az állattartók jogait és kötelezettségeit. 2. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - az Eszter­gom város közigazgatási területén természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által folytatott állattartásra, állattartó épület létesítőjére és hasznosítójára terjed ki. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására, b) egészségügyi intézményekben kísérleti céllal tartott állatokra, c) bemutatásra szolgáló állatok, állatkerti vagy mutatványos célból tartott álla­tokra, d) mezőgazdasági nagyüzemek állattartó telepein folyó állattartásra, e) egészségügyi okokból rászorulók által tartott vezető, jelzőkutyákra, f) külön jogszabályban meghatározott, valamint nemzetközi egyezmény hatá­lya alá tartozó védett állatokra, g) veszélyes és veszélyesnek minősülő ebek tartására illetve tartóira, h) gyepmesteri telepen, állatmenhelyen folytatott állattartásra, i) üzlethelyiségben kiskereskedelmi eladásra szánt állatok tartására és tartóira. 3. § E rendelet alkalmazásában: (1) állattartó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség­gel nem rendelkező szervezet, aki (amely) az állatért állandó vagy ideiglenes jelleggel felelős, beleértve a szállítás, forgalmazás alatti időszakot is; (2) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű ter­mék előállítására (pl. hús, tej, tojás, gyapjú), munkavégzésre, sportcélok eléré­sére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átme­neti tartása. (3) nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, strucc; (4) közepes haszonállat: sertés, juh, kecske; (5) kishaszonállat: baromfifélék, galamb, házinyúl, nutria, csincsilla; (6) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, minden egyéb állat, mely nem tarto­zik a (3), (4), (5) és (7) bekezdésekben felsoroltak közé; (7) egyéb állat: hazánkban nem honos állat vagy egyéb honos vadon élő állat zárttéri tartása; (8) kóbor állat: közterületen felügyelet, őrizet nélkül fellelhető állat, illet­ve magánterületen nem a magánterület tulajdonosa vagy a birtokosa által fel­ügyelt állat; (9) legelő: 1 ha-nál nagyobb összefüggő gyeppel borított terület; (10) rét: 1 ha-nál kisebb de 720 m2-nél nagyobb összefüggő gyeppel borított terület. II. fejezet Az állattartás általános szabályai 4. § (1) Állatot tartani csak úgy lehet, hogy a tartás: a) ember és állat testi épségét ne veszélyeztesse, b) az állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi jog­szabályokba és jelen rendelet rendelkezéseibe ne ütközzön. (2) Állatot tartani kizárólag oly módon szabad, hogy az állat más ingatlanára átjutni és közterületre kijutni ne tudjon. (3) Állattartást úgy kell folytatni, hogy az a vizek fertőzését, káros szennye­zését ne idézze elő. (4) Az állatok tartására szolgáló helyiségeket napi rendszerességgel takaríta­ni, fertőtleníteni kell. (5) Állatot elcsapni (gazdátlanítani) tilos. (6) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületeket, vala­mint többszintes lakóépületek közös használatú helyiségeit, a lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát ne szennyezze. (7) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a tartással anyagi kárt senkinek ne okozzon. Az esetlegesen okozott kárt az állat tulajdonosa a károsultnak - a kár­térítés szabályai szerint - köteles megtéríteni. (8) Az állattartó köteles tűrni az állattartási szabályok betartásának ellenőrzését. (9) Amennyiben valamely állat tartásáról jelen rendelet nem rendelkezik, a rendeletben felsoroltak közül azon állatfajtára vonatkozó feltételeket kell a tar­tásánál alkalmazni, amelyhez rendszertanilag közelebb esik. 5. § (1) A közterületen kóborló állatok etetése tilos. (2) A kóbor állatról értesíteni kell a Polgármesteri Hivatalt. Eb- és macskatartás speciális szabályai 6. § (1) Közös udvarban (kertben) ebet és macskát csak valamennyi tulajdonos írás­beli beleegyezése esetén lehet tartani. (2) Háromnál több lakásos lakóépületben 1-nél több eb és/vagy 2-nél több macska lakásban tartásához a közvetlen szomszéd, az alsó és felső szomszéd írásos beleegyezése szükséges. (3) Ha a tulajdonos nem kívánja az ebet vagy macskát tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni, állatorvos által túlaltatni, vagy a városi gyepmes­terrel saját költségén elszállíttatni. (4) Külterületen ebet, macskát megfelelő elhelyezés esetén korlátlan számban lehet tartani. 7. § (1) Közös udvarban (kertben), a lakóépület falsíkjától számított 5 méteren belül ebtartás céljára szolgáló ólat elhelyezni tilos. (2) Közterületre ebet csak pórázon lehet vezetni. (3) Minden hat hónapos kort betöltött - az 1. és 2. számú mellékletben felso­rolt - őrző-védő és küzdő ebek, valamint ezeknek a fajta jellegét tükröző keve­rékei, továbbá harapós, támadó, agresszív eb részére közterületen a szájkosár használata is kötelező. Kishaszonállatok tartása 8. § (1) Baromfit, nyulat 100 egyedszám felett kizárólag ketreces vagy mélyalmos tartásban, az erre a célra épített ólban, vagy elkerített baromfiudvarban lehet tartani, a 3. számú mellékletben megadott védőtávolság betartásával. (2) Galambot (sport, posta, dísz, haszon) tilos lakóházban, lakás erkélyén, lakáshoz tartozó mellékhelyiségben, és a közös használatra szolgáló helyiség­ben tartani. Galambólat vagy galambdúcot - padlásteret kivéve - a lakás céljára szolgáló épülettől 15 m távolságon belül felállítani tilos. (3) Méheket tartani, méhest telepíteni belterületen kizárólag 10 családnál kisebb mennyiségben lehet, ahol 2 m magas zárt kerítéssel kell a kaptárakat körülvenni, illetve lakóépülettől a 30 m távolságot kell megtartani. Külterüle­ten kaptárakat 10 családnál nagyobb mennyiségben lakóépülettől legalább 180 m-re kell elhelyezni. III. fejezet Az állatok tartására és elhelyezésére vonatkozó általános szabályok 9. § (1) E rendelet szempontjából a város területe a 4. számú melléklet szerinti öve­zetekből áll: a) nagyvárosias, lakótelepi övezet, b) családi házas övezet, c) egyéb övezet (2) A nagyhaszonállat és közepes haszonállat tartása tilos a nagyvárosias, lakó­telepi övezetben, többlakásos közös udvarú családi házban, sorházban. (3) A 3. §-ban felsorolt állatok tartása tilos a város közigazgatási határán belül működő egészségügyi, oktatási, kulturális, közgyűjteményi, szociális intézmé­nyek, élelmiszergyártó egységek területén működési időben - kivétel díszhal, díszmadár -, valamint ezek telekhatárától számított a - jogszabályok által előírt - bejelentésre kötelezett mennyiségű állatlétszám esetén 200 m-en, bejelentés­re nem kötelezett állatlétszám esetén 25 m-en belül, közterületen lévő ivóvizet szolgáltató kutaktól számított 100 méteren belül. (4) Eb és macska, oktatási szociális, egészségügyi kulturális közgyűjteményi intézményben, élelmiszergyártó- és forgalmazó egység, közfürdő területén működési időben és azon kívül nem tartható, kivéve az őrző-védő feladatok ellátására használt ebet. (5) Többlakásos lakóépületben a 3. § (3), (4) és (5) pontjaiban felsorblt állato­kat tartani tilos, kivéve a levágásra szánt baromfit legfeljebb 3 napig, megfelelő elhelyezési lehetőség esetén. 10. § (1) Nagyhaszonállat csak a 800 m2-nél nagyobb területű családi házas ingat­lanon tartható. (2) Amennyiben az állatok tartásához szükséges létesítmények elhelyezésére szolgáló terület nem áll az állattartó kizárólagos használatában, a létesítmény elhelyezéséhez az engedélyezési eljárás lefolytatásán kívül a többi használó, illetve bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása is szükséges. (3) Települések közterületein, önkormányzati területeken nagyhaszonállatokat, közepes haszonállatokat felügyelet nélkül legeltetni tilos, legeltetni - felügye­let mellett is - csak kérelemre (5. sz. melléklet) a Polgármester által engedélye­zett területen szabad. (4) Temetőkben a legeltetés tilos. (5) Olyan réten, legelőn, ahol a legelő-területek közúttal határosak, az állatok őrzése mellett meg kell oldani az út menti terület elkerítését is. (6) Réten, legelőn tartás esetén éjszakára az állatok a legelőn szabadon nem tarthatók. Éjszakára, a legelő területén létesített villanypásztorral vagy karám­mal elkerített területre kell behajtani az állatokat, (7) Legelőn biztosítani kell az állatvédelmi szempontból a megfelelő fedett, száraz pihenő teret, valamint megfelelő ivóvíz mennyiséget. (8) Karámot lakóépülettől, közterülettől 25 m-en belül elhelyezni tilos. (9) Külterületen, réten, legelőn a trágya érlelése, tárolása lakóépülettől 150 in­én belül tilos. (10) Lakott területen a lakók kötelesek tűrni a legelőre járó állatok ki- és behaj­tásával járó, elkerülhetetlen mértékű zavarást. (11) Közterületen az állatok által okozott szennyeződéseket az állattartó köte­les eltakarítani. Az állatok tartására szolgáló felépítmények speciális szabályai 11. § (!) Az állattartásra szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó) építési engeuéíy kötelesek. Az ezek kiszolgálására szolgáló felépítmények (trágyatároló) létesítése során alkalmazandó védőtávol­ságokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. (2) Trágyát, illetve híg trágyát csak zárt szivárgás- és kifolyásmentes tárolóban lehet elhelyezni. Száraz trágyát településtől legalább 2 km távolságra 500 liter felet­ti mennyiség esetén ki kell szállítani. Trágya szabad érlelése belterületen tilos. (3) Az állatok tartási helyén a rágcsálók elleni védekezésről legalább évente 2 alkalommal, illetve szükség esetén az állattartó köteles gondoskodni. (4) A nagy-, közepes- és kishaszonállatok férőhely igényét a 6. számú mellék­letben szereplő szempontoknak megfelelően kell kialakítani. A gyepmesteri teleppel kapcsolatos rendelkezések 12. § (1) A gyepmesteri telepre csak a gyepmester jelenlétében lehet állatot beszállí­tani, elhelyezni, illetve a telepről elszállítani. A gyepmesteri telepre való belé­pés - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - tilos. (2) A gyepmesteri telep területére: a) a hatósági állatorvos és felügyeleti szerve(i) b) a gyepmester, c) a külön belépési engedéllyel rendelkező személyek léphetnek be. (3) Közterületen elhullott állat eltávolításáról, kóbor ebek begyűjtéséről, befogott állatok őrzéséről, tartásáról a Képviselő-testület a gyepmester útján gondoskodik. (4) A befogott ebeket, macskákat a gyepmesteri telepen - az (5) bekezdés kivé­telével - 14 napig kell tartani, ezt követően, ha a tulajdonos nem jelentkezik, az eb vagy macska menhelynek átadható, illetve kártalanítás nélkül túlaltatható. (5) Egészségügyi zárlat alatt tartott állatok esetében a hatósági állatorvos ren­delkezései az irányadóak. (6) Amennyiben a gyepmester által befogott állat gazdája jelentkezik, az állat befogása és tartása során keletkezett költségeket az állattartó a gyepmesteri díjszabásról szóló önkormányzati határozatban foglaltak szerint köteles az állat kiadása előtt megtéríteni. (7) Ha a közterületen a kóbor eb agresszívan, támadó jelleggel lép fel, az eset­leges balesetek elkerülése érdekében a gyepmester a helyszínen ártalmatlan­ná teheti. (8) 50 db feletti kishaszonállatot, 5 db feletti közepes haszonállatot, bármely számú nagy haszonál latot, elhullása esetén az állattartó köteles saját költségén a területi - (Tököli) ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. állati fehérje feldolgozó üzem­be szállítatni. IV. fejezet Hatályba léptetó', záró rendelkezések 15. § (1) E rendeletbe ütköző állattartás esetén az állattartást a hatályba lépést köve­tően az alábbi időtartamon belül meg kell szüntetni:- nagyhaszonállat 1 év,- közepes haszonállat 9 hónap,- kishaszonállat 6 hónap,- eb és macska, illetve egyéb állat esetén 4 hónap. (2) A tenyésztéssel és fajta megállapításával kapcsolatban felmerült vitás ese­tek elbírálása a Magyarországi Ebtenyésztők Országos Egyesülete Esztergomi Szervezete által adott állásfoglalás alapján történik. (3) Ezen rendeletet a gyepmesteri telepen jól látható helyen, maradandó módon ki kell függeszteni. Az egyéb ebrendészeti szabályokat a közterület-felügye­let és egyéb felügyeleti jellegű feladatok ellátásáról és szervezetéről szóló 69/2006. (XII.21.) esztergomi ör. rendelet tartalmazza. (4) E rendelet 2007. június 1. napjával lép hatályba. Esztergom, 2007. május 24. Meggyes Tamás Dr. Marosi György polgármester jegyző A rendeletet 2007. május 31. napján kihirdettem. dr. Marosi György jegyző 1. számú melléklet Szájkosár viselésére kötelezett kutyafajták és véletlen szaporulatuk 2. számú melléklet Szájkosár viselésére kötelezett kutyafajták és véletlen szaporulatuk németjuhász rottweiler belga juhász tervueren dobermann boxer óriás Schnauzer moszkvai őrkutya közép Schnauzer bernáthegyi kaukázusi juhászkutya kuvasz német dog ír terrier ír farkas komondor argentin dog mastino napoletano airedaie terrier jack terrier Staffordshire bullterrier berger de brie délorosz juhász közép-ázsiai juhász angol bulldog cane corso orosz-fekete terrier bullterrier bernáthegyi leor.bergi újfundlandi pitt-bullterrier, fila brasileiro, perro de presa canario, perro de presa mallorquin, cao de fela de san miquel, ca de bestiar, Cane Corso, Brohotmer 3. számú melléklet Állattartó épületek megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságok Megnevezés lakóépület­től ásott vagy mélyfúrású kúttól fúrt, telepített kúttól kerti csaptól külterület zártkert, pihenőépü­lettől Baromfi, házinvúl, galamb, nutria stb. ólja, kifutója, szivárgásmentes kialakítású trágya és trágyalé gyűjtője: 30 állatig: 10 m 10 m 5 m 1 m 5 m 31-100 állatig: 15 m 15 m 10 m 2 m 8 m 101-500 állatig: 20 m 20 m 15 m 3m­501 állat felett: ÁNTSZ szakvéleménye, külön eljárási rend alapján Sertés, juh, kecske, ló, öszvér, szamár, szarvasmarha istál­lója, ólja, kifutója, trágya és trágyalé tároló 2 állatig: 15 m 15 m iOm 5 m 10 m 3-5 állatig: 20 m 15 m 10 m 5 m 15 m 6-10 állatig: 25 m 25 m 15 m 10 m 20 m . 11 állat felett: ÁNTSZ szakvéleménye, külön eljárási rend alapján 4. számú melléklet Nagyvárosias, lakótelepi övezet: Kis-Duna sétány, Prímás-sziget teljes területe, Pöltenberg u., Hősök tere, Rud- nai tér, Erzsébet kir.né u., Petőfi S. u., Babits M. u., Aranyhegyi u., Monteverdi u., Magyary L. u., Szent Tamás u., Bánomi u., Vaskapui u., Dobozi M. u., Isko­la u., Vár u., Vécsey u., Molnár sor, Berényi Zs. u., Mindszenty tér, Kossuth híd, Nagy Duna sétány, Tabán híd Szabálysértési rendelkezések 13. §. (1) Aki a rendelet 4. § (1), (2), (3), (4), (5), (6) és (8), valamint az 5.§ (1), 6. § (1), (2), 7. § (1), (2), (3), 8. § (1), (2), (3) 9. § (2), (3), (4), (5), illetve a 10. § (1) , (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9) és (11), továbbá a 11. § (2), (3), (4) és 12. § (8) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el, és 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) A rendeletben foglaltak betartását a Polgármester nevében a Polgármeste­ri Hivatal ellenőrzi. (3) A rendelet szabályainak be nem tartása esetén az állattartóval szemben a közterület-felügyelő 10.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. 14. § Amennyiben a 13. §-ban foglalt szankció(k) 3 ízben sem vezetnek eredmény­re a Polgármester az állattartást korlátozza, további szankcionálás esetében megtiltja. által határolt utcákban, illetve Bánomi ltp., Béke téri ltp., Rozetti úti ltp., Aranyhegyi ltp., Budai - Schweidel u. ltp., Sugár úti ltp., Károlyi M. úti ltp., Vaskapui u. ltp., Szalézi ltp. Családi házas övezet: Esztergom közigazgatási területe kivétel a nagyvárosias, lakótelepi övezet, Valamint Esztergom-Kertváros alábbi utcákkal határolt területe: Határ u.. Retek u., Sátorkői u.. Lőtér u., Hegy u., Temesvári u., Blaha Lujza u., Tópart u., Eperjesi u., Bocskai sor, Körösi Csorna S. u, Féja Géza u., Ménes­völgyi u., Kenyérmező u.. Vasút sor. Egyéb övezet: A feljebb felsoroltak közé nem tartozó területek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom