Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-23 / 122. szám
hídlapmagazin 2007. június 23., szombat * HÍDLAP VII Akik a szolgálatot választották Papszentelés a Bazilikában Pálovics Klára ____________ A katolikus egyházban június a papszentelések hónapja. Ilyenkor fejezik be tanulmányaikat az egyházi hivatásra készülők, és ezért van ekkor a legtöbb papszentelés. Tudvalévőén papok nélkül nem létezhetne Krisztus egyháza, ezért csak velük teljes a keresztény hívők közössége. Papszenteléskor tehát együtt ünnepel az egyház, és imádkozik a keresztény közösség a hivatásvégzőkért és önmagukért. Múlt szombaton a Bazilikában Erdő Péter bíboros mise keretében négy diakónust pappá szentelt és három jelöltet állandó diakónussá. A papszentelés szentmisén történik, amely a szokásos módon kezdődik, és a szentelési szertartás csak az evangélium felolvasása után veszi kezdetét. A papszentelés legfontosabb és lényegi része, amikor a szentséget kiszolgáló püspök, mint az apostolok utóda imádság és kézrátétel által átadja a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést. Az egyházban már kétezer éve így történik a lelki hatalom átadása a meghatározott lelkipásztori küldetés és tisztség betöltéséhez, a mozzanatot pedig megtalálhatjuk az Apostolok cselekedeteiben, amikor utódokat választottak az evangélium hirdetéséhez. A szentelésben nekünk, laikusoknak talán a legszebb az egyéni döntés, amely áldozatról, engedelmességről, a teljes odaadásról szól. A Mindenszentek litániája közben mindenki próbál megnyílni ennek a magasabb dimenziónak. A szentelendők a római liturgia egyik legerősebb és legmeghatóbb gesztusával arcra borulnak az oltár előtt. Ez a mozdulat az ókorra vezethető vissza, amikor a kegyelmet kérő alattvalók vetették magukat királyuk lába elé, aki, ha teljesíteni akarta a kérést, leszállt trónjáról, fölemelte és átölelte alattvalóját. A szentelendő esetében ez a gesztus a teljes önátadást, önkiüresítést jelenti, sőt, a saját vágyainak és elképzeléseinek való meghalást is, valamint minden képességének, egész lényének Isten rendelkezésére bocsátását. Ebben az évben Esztergomban négy diakónus feküdt lekaszált búzaként, egyházunk idei terméseként a Bazilika oltára előtt. Az alábbiakban őket mutatjuk be, akik egy életre Krisztus és egyházának, népének szolgálatát választották. Csernáth Zoltán László. Jelmondata: „Abban az órában Jézus felujjongott a Szentlélekben, és így szólt: Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és feltártad a kicsinyek előtt” (Lk 10,21). Életútja: „1966. március 30-án születtem, Budapesten egy háromgyermekes család első fiaként. Édesanyám vallásosan nevelt bennünket, így korán megismerhettem a hitélet alapjait. Iskoláim elvégzése és az érettségi után tizenhét éven keresztül dolgoztam legfőképpen a távközlési szakmában. Hitéletemben komoly fordulatot a Szentlélek Szeminárium elvégzése hozott. Ekkor kezdett körvonalazódni bennem, hogy Isten az én életemnek is részese akar lenni, és velem is komoly terve van. Ezen időszak alatt kaptam meghívásomat is a Jóistentől. Kispapi éveim alatt a betegpasztoráció érintett meg a legjobban, remélem, hogy majd papként is dolgozhatok ezen a területen. Diakónusi gyakorlatomat a Pestszentlőrinci Főplébánián végeztem, ahol sok lehetőséget kaptam a gyakorlati ismeretek megszerzésére, és ezenfelül egy igazi, élő közösségben lehettem.” Horváth István. Jelmondata: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt.” (Jn 15,16). Életútja: „1981-ben születtem Budapesten, egy háromgyermekes családban nevelkedtem. Hétnyolc évesen kezdtem az Újpesti Főplébánia templomába járni. Nagy változást hozott az életemben, mikor 1993-ban beléptem a Regnum Marianum közösségbe. A középiskolai tanulmányaimat a váci Piarista Gimnáziumban végeztem. Harmadikosként még többet imádkoztam a jó Istenhez, mutassa meg az én utamat, merre menjek tovább. Egy szép tavaszi napon meg is hallottam Isten nagyon erős, de békés hívását. Az érettségi után jelentkeztem papnövendéknek, és így következő tanévben megkezdhettem tanulmányaimat a szemináriumban. Kispapként hat év alatt sokat fejlődtem és alakultam. Diakónusi gyakorlatomat Bécsben, az osztrák Emmanuel közösségnél teljesíthettem, ahol sok lehetőséget kaptam az evangelizációs ismeretek megszerzésére, és emellett egy élő közösséggel is találkozhattam.” Lak Gábor: Jelmondata: „Elhatároztam ugyanis, hogy nem akarok másról tudni közietek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.” (lKor 2,2). Életútja: „1980. február 19-én születtem szüleim hatodik gyermekeként. Nagycsaládban nőttem fel. Édesapám villamosmérnök, édesanyám pedig huszonegy év főállású gyermeknevelés után most BKV-főellenőr. Óvódás korom óta rendszeresen ministráltam a Szent Család-templomban, ekkor éreztem meg először Isten hívását a papi szolgálatra. A Bolyai János MSZKI elvégzése után - műegyetemi - vargabetűvel jelentkeztem az Esztergom-Budapesti Egyházmegyébe papnövendéknek. A családias szemináriumi évfolyam sokban formált, és segített a papság felé. Az Isten gondviselő ajándékának tartom, hogy a szeminárium ideje alatt megismerkedhettem közelebbről a Hit és Fény mozgalommal, és Szivárvány nevű közösségének tagja lehetek. Diakónusi gyakorlatomat a kelenföldi Szent Gellért-plébánián töltöttem. Papi hivatásom közepén a szentségek kiszolgáltatása, különösen is az Eucharisztia, s a bűnbocsánat szentsége áll. Krisztust, aki szeretetből értünk szenvedett, meghalt, feltámadt, képviselni és Őt adni az embereknek.” Tiboldi Gábor. Jelmondata: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket” (Jn 15,12). Életútja: „1978. október 2-án születtem. Két testvérem van, László bátyám, aki már családos ember és ikerhúgom, Bea, aki már több éve Ohióban él. Szüleim válása után nagymamám gyámsága alatt nagynéném nevelt fel. Eleinte ministráltam, majd az énekkar tagja voltam. Később újra ministráns, és ministránsvezető lettem. Iskoláimat tekintve végzett tanító, hitoktató és programozó vagyok. De nyolc évvel ezelőtt új értelme lett az életemnek, és a papi hivatást választottam, miután úgy éreztem, hogy leginkább erre hív az Úr. Iskoláimat befejezve jelentkeztem a szemináriumba. Diakónusi gyakorlatomat a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-plébánián töltöttem. A papságban azt tartom a legszebbnek, hogy Isten különös munkatársa lehetek a szentségek kiszolgáltatásában (főleg az Eucharisztiára és a gyóntatásra gondolok) és a közösség alakításban. Antal János plébánosomtól tanultam: az egyházban ne csak hívek, de testvérek is legyünk. S mint ilyenek, krisztusi szeretetben éljünk együtt, innen a jelmondatom választása is.” Gasztronómiai kalandozások Receptek az erdőségen túlról V. R D ................... E rdély nem csupán történelméről, kultúrájáról, legendás fejedelmeiről vált híressé, hanem bizony nagyszerű konyhájáról is. Következzék hát most néhány erdélyi étel receptje. Erdélyi saláta Hozzávalók négy személyre: egy fejes saláta, huszonöt dekagramm burgonya, egy sárgarépa, két cukkini, húsz dekagramm erdei gomba, két szár zeller, köménymag, petrezselyem, mustár, citromlé, olaj, só, bors. Elkészítés: a burgonyát (héjában) sós vízben a forrástól számított harminc percig főzzük, majd meghámozzuk, kockákra vágjuk. A cukkinit és sárgarépát megtisztítjuk, és hasábokra daraboljuk. Gőz fölött megpároljuk, (a répát tizenkét, a cukkinit hét percig), majd kockákra vágjuk. A jól megmosott és lecsepegtetett fejes salátát csíkokra szeljük, tálra rendezzük, és ráhalmozzuk a megfőtt zöldségeket. A zellert felaprítjuk, a gombát megtisztítjuk, vékonyra szeleteljük, és a salátához keverjük. Kikeverünk két kanál citromlevet két kanál mustárral és négy kanál olajjal. Sózzuk, borsozzuk, egy kiskanál köménymaggal és egy kanál apróra vágott petrezselyemmel fűszerezzük. Az öntetet külön tálkában adjuk a saláta mellé. Erdélyi töltött káposzta Hozzávalók négy személyre: ötven dekagramm savanyú káposzta, nyolc középnagyságú káposztalevél, harminc dekagramm darált sertéshús, tíz dekagramm darált füstölt hús, hat dekagramm rizs, tizenkét dekagramm reszelt vöröshagyma, egy egész tojás, négy dekagramm zsír, négy dekagramm liszt, egy gerezd fokhagyma, egy kávéskanálnyi paprika, két deciliter tejföl, só, őrölt bors, kapor, csombor. Elkészítés: a kétféle darált húst összekeverjük a tojással, főtt rizzsel, nyolc dekagramm reszelt pirított vöröshagymával, sóval és fűszerrel. Az így nyert masszát a káposztalevelekbe csavargatjuk, hengeralakokat formázva, a levelek végeit visszadugjuk, hogy a töltelék főzés közben ne tudjon kijönni. Főzőedényként az égetett, de máznélküli agyagfazék az igazi, amelynek aljára néhány kis fapálcikát teszünk. A meggyfa pálcikákra tehát egy sor savanyú káposztalevelet rakunk, amelyet előzőleg vízzel leöblítettünk, majd egy sor tölteléket, erre jön a csíkokra vágott savanyú káposzta, utána a töltelék, váltogatva, úgy, hogy a legtetejére ez utóbbi kerüljön. Feltöltjük annyi vízzel, hogy a tölteléket elfödje, ízlés szerint megsózzuk (de minél kevesebb sót használjunk, mert a sok só nem használ a szívnek!), és kis tűzön két-három óráig főzzük. A töltött káposzta még finomabb lesz, ha a káposzta közé betesszük főni egy sertés far- kincáját, fülét vagy egy kis darab füstölt húst (ne sokat, mert sok benne a koleszterin!). A töltött káposzta mellé lehet szeletelt főtt sertéskarajt vagy sertéscomb-szeleteket is adni. Tálaláskor egy kis tejfölt öntünk a tetejére. Erdélyi flekken Hozzávalók: négy szelet kicsontozott sertéstarja, egy evőkanál liszt, egy evőkanál olaj, egy gerezd fokhagyma, ízlés szerint törött fekete bors és só. Elkészítés: a hússzeleteket húskalapáccsal kissé megveregetjük, megsózzuk, és törött borssal meghintjük. Rákenjük a zúzott fokhagymát, majd lisztbe mártjuk, és vagy olajjal megkent roston, vagy grillsütőben mindkét oldalán pirosra sütjük. Köménymagos, hagymás káposztasaláta és sült burgonya illik mellé. Jó étvágyat! Gyógyítsunk másképpen! Az ezüst nem csak ékszernek jó Gábor Éva _____________________________ A z ezüstöt már az ókorban sem csak ékszerek és használati tárgyak készítésére hasznosították. Eleink már akkor rájöttek, hogy az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, a kórokozókat kiválóan elpusztító nyomelemről van szó, amit úgy próbáltak magukhoz venni, hogy italaikat ezüstpohárból fogyasztották, vagy betegség esetén ezüstkanalat szopogattak. Ma már elektrolízises eljárással készítik a gyógyító ezüstoldatot, de gyógyszergyárak által előállított ezüstkollo- id-készítményeket is lehet kapni. Honnan ered az ezüst-csoda? Az ókori ember saját tapasztalatai alapján rájött, hogy ha ezüst edényekben tárolta az ételeket és az italokat, akkor jóval tovább megőrizték frissességüket. A római légiósok azt is megfigyelték, hogy azok a katonák, akik ezüstkupából ittak, jóval ellenállóbbak voltak a fertőző betegségekkel szemben, mint a más fémből készült pohárral rendelkező társaik. Az amerikai telepesek is ezüstdollárt dobtak a tejbe, hogy ne savanyodjon meg. Azóta tudományos kutatások bizonyították, hogy az ezüst erős, természetes antibiotikum, amely úgy működik, hogy megbénítja azokat az enzimeket, amelyeket az egysejtű baktériumok, gombák és vírusok anyagcseréjük során használnak, így elpusztítja őket. Miközben minden fertőző betegség ellen hatékonyan veszi fel a harcot, és perceken belül elpusztítja a kórokozót, az emberi szervezet egyéb enzimjeire és egyensúlyára nem ártalmas. Mivel a vékonybélben szívódik fel, a vastagbél hasznos baktériumait nem fenyegeti, és egyéb mellékhatásaitól sem kell tartani. Az ezüstkolloid jelenléte a szervezetben tehát olyan, mint egy második immunrendszer. A hagyományos orvoslásban használt antibiotikumok legfeljebb hatféle kórokozót képesek elpusztítani, az ezüstkolloid viszont a Science Magazinban még 1978-ban publikált kutatási eredmények alapján közel hatszázötven félét. Hogy miért használunk az azóta eltelt harminc évben is inkább szintetikus antibiotikumokat, arra a gyógyszeripari érdekharcosok tudnák megadni a választ... Hogyan lesz az ezüstgyűrűből gyógyszer? A külső és belső felhasználására, gyógyításra alkalmas ezüstoldatban lévő részecskék méretei alapján megkülönböztethetjük az ezüstkolloidot, a nanoezüstöt és az ezüstproteint, melyek mindegyikét speciális elektromos készülék segítségével lehet előállítani előbbi kettőt víz-, utóbbit pedig fehérjeközegben. A gyógyászati kutatások többsége az ezüstkolloidhoz kötődik, mivel az orvostudomány szerint az úgynevezett szubmikroszkopikus, 0,00001 mikron szemcseméretű ezüst hatol be legkönnyebben a szervezetbe. Az ezüstkolloid oldatot elektrogalvanikus eljárással, egy nagyobb darab 99,999 százalékos tisztaságú ezüst vízben oldásával állítják elő, amelyben az enyhe elektromos töltés miatt a részecskék folyamatosan mozgásban vannak, így alkotnak szuszpenziót. Ezüstkolloid-oldatot házilag is elő lehet állítani, kizárólag desztillált vízből egy erre alkalmas készülékkel, ám ez nagy szakértelmet és körültekintést igényel. Mivel az ezüstionok pozitív töltése biztosítja, hogy azok egymást taszítva távolodnak egymástól, a töltést csökkentő hatásokat ki kell küszöbölni: a víz langyos legyen, és tiszta, átlátszó üvegedényben dolgozzunk, napfénytől védett helyen, tárolásra azonban sötétbarna üveget kell használni. Az elektrolízis során az áramerősségnek egyformának kell lennie, az optimális feszültség 27-36 volt között legyen, az elektródákat pedig két-három centiméterre helyezzük el egymástól úgy, hogy ne érjenek a pohárhoz. A húsz-harminc perces eljárás során üvegpálcikával kevergessük az oldatot. Tanácsos a vizet időnként egy erős fénynyalábbal hirtelen átvilágítani negyedóra után. Ha ködszerű elszíneződést látunk terjedni, akkor még öt percig hagyni kell a termelődést. Bár drágább, de lényegesen egyszerűbb, ha a gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban kapható, megbízható készítményeket alkalmazunk. A háromszáz milliliteres kiszerelés ára háromezer-kilencszáz-négyezer-öt- száz forintba kerül. Mire jó az ezüstkolloid? Belsőleg fogyasztva, illetve közvetlenül a testfelszínre is kenhető. Belsőleg bármilyen vírusos, baktérium- vagy gomba okozta fertőzésre, többek között a nehezen gyógyítható candidára és a kullancs okozta Lyme-kórra szintén használható, de eredményesen alkalmazták rákos betegségek és AIDS kezelésében is. Atomszerkezetéből adódóan helyreállítja a máj anatómiai szerkezetét, és elősegíti a májműködést, illetve a méregtelenítést, és segíti a csontképződést, valamint az egyéb szövetek regenerálódását. Szokásos adagja megelőzésre és immunerősítésre naponta egy teáskanál (öt milliliter), akut fertőzés esetén naponta négyszer egy teáskanál, krónikus betegségek esetén naponta kétszer egy teáskanál. Egy két hónapos kúra után ajánlatos szünetet tartani. Torokgyulladás, fogínypanaszok, szuvasodás és szájüregi betegségek esetén gargalizálásra és szájöblítésre is használható. Szem- és fülgyulladásnál szem-, illetve fülcseppként és borogatásként hasonlóképpen lehet alkalmazni, de beöntésre és hüvelyöblítésre ugyanúgy jó. Külsőleg borogatásként, vagy közvetlenül a bőrre csepegtetve pattanások, ótvar, skarlát, bőrgomba, herpesz, szemölcsök, ekcéma és szúnyogcsípés esetén hatékony, de a napégés okozta panaszokat és égési sérüléseket egyaránt enyhíti. Használhatjuk a fejbőr korpásodásának megszüntetésére és pikkelysömör gyógyítására. A gyógyítás mellett gyümölcsöket és zöldségeket is befújhatunk ezüstkolloid oldattal, hogy megelőzzük a rohadást és a penészesedést, sőt a kertben szintúgy használhatjuk permetezésre, de ivóvíz-fertőtlenítésre és a hűtőszekrény szagtalanítására.
