Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)

2007-06-22 / 121. szám

www.esztergom.hu 2007. június 22., péntek • HÍDLAP Törvény szabta sorompók az átkelőhelyeken? Abszurd helyzet: a térdig érő Ipolyon csak csónakkal lehet átkelni Folytatás az 1. oldalról Kosznovszki Henrietta szerint a zöld határ ellenére sem gyakori vendég a falu­ban a határőr, ha pedig Helembán is van­nak, nem állnak az átlépésre kijelölt he­lyen. ,Naponta tartunk szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, melyek alkalmával más­más időpontban érkezünk a helyszínre, így a rossz dolgokban mesterkedők nem tudják, mikor számíthatnak kontrollra” - mondta a Hídlapnak Párkánszky Ferenc, a párkányi határőr kirendeltség vezetője, majd hozzátette: volt már olyan eset, amikor egy füles segítségével sikerült rajtakapni egy éppen kihágást elkövető személyt. Véleménye szerint, aki tudja, kihasználja a határátlépés szabadabb le­hetőségét, sokan mennek át csónakkal a túlsó partra. Az erre kijelölt helyeket mind a két oldalon tábla jelzi, a zöld ha­tárt használóknak a vízi közlekedés sza­bályainak a betartásán kívül arra is oda kell figyelniük, hogy megfelelő okmá­nyokkal, tehát vagy személy igazolvány­nyal, vagy pedig útlevéllel is rendelkez­zenek. Párkánszky a helembai vízállással kapcsolatosan kifejtette, ebből nem csi­nálnak problémát. „Kicsi ott a víz, így a helyiek egyszerűen csak átgyalogolnak a másik oldalra” - mondta, majd megje­gyezte, az eddig rendelkezésre álló ada­tok szerint a turistaátkelőket 90 százalék­ban az egymással szemközt található te­lepülések lakói használják. Sok helyen azonban nem igazán népszerű ez a lehe­tőség, és akadnak olyan települések is, ahol más dolgok gördítenek gátat a sza­bad átlépés elé: a problémát többnyire az okozza, hogy az átjutáshoz csónak szük­ségeltetik, így csak azok számára van mód az átlépésre, akik megfelelő vízi jár­művel rendelkeznek. Van, ahol egy hajó­járat rendszeres működtetésével vagy egy csónakokból összeeszkábált stégsze­rűség felépítésével oldották meg a hely­zetet, végül azonban az egyezmény szi­gorú feltételei miatt mindkét találmány kútba esett. Példa erre a karvaik történe­te: itt egy darabig kishajó hordta a turis­tákat és a túloldalon dolgozókat Lábat­lanra. Különböző szabálytalanságok mi­att azonban még tavaly nyáron betiltották a járatot: a fő probléma az volt, hogy nem felelt meg a hajó minősítése, az egyezmény szerint csakis csónakkal le­het fuvarozni, a karvai jármű pedig kis­hajónak számított. • Szép Éva A vízi határátkelőhelyek április 1-től október 31-ig vannak nyitva, ilyenkor reggel 7 és este 7 óra között használható a határ. A térségünkben kilenc helyen van turista átkelő: csónakkal juthatunk át a túloldalra Ipolypásztó-Vámosmikola, Dunamocs-Süttő, Karva- Lábatlan/Nyergesújfalu, Esztregom-Párkány/Garamkövesd-, Helemba-Szob/lpoly- damásd érintésével. Párkány: a főiskola után indulhat az egyetemi képzés is Otthon aludt a halottnak hitt férfi Tata. Szerda hajnaltól nagy erőkkel kutattak Tatán egy férfi után, akiről azt hitték, belefulladt az Öreg-tóba. Mint később kiderült, felesleges volt az aggo­dalom, mert az eltűntnek hitt férfi ott­hon aludt. Mivel azonban ruháit a par­ton hagyta, és társa kijönni sem látta őt a vízből, azt hitték, megfulladt. A félre­értést magyarázhatja az a tény, hogy mindketten ittas állapotban fürödtek. Műszaki vizsga szombaton is A várakozási idő csökkentése érdeké­ben a szombati napokon is lehet bizo­nyos gépjárműveket vizsgáztatni. A nemzetközi forgalomban is részt vevő teherautók, buszok, taxik és motorok, tehát amelyeket csak a hatósági vizsga­helyen lehet műszakiztatni, június 23- án, 30-án és július 7-én is részt vehetnek a vizsgán az illetékes központban. Egy és fél éve, egy cseh, pontosabban Prerovi-i intézménnyel kötött szerződés értelmében főiskola nyílt Párkányban, a Hídlap információi szerint szeptember­től már mérnököket képző egyetemről beszélhetünk. Talán még néhányan emlékeznek ar­ra, hogy két évvel ezelőtt a párkányi Kereskedelmi Magánakadémia főisko­lát szeretett volna alapítani a Du- na-parti városban. A szlovák akkred- itációs bizottság Ondrej Mokos akkori szavai szerint alaptalan hiányosságokra hivatkozva utasította el a kérelmet. Ezt követően egy cseh iskolával kötött frigy segítségével megvalósult az álom: a párkányi Logisztikai Főiskola 2007 februárjában nyitotta meg kapuit a hallgatók előtt, jelenleg 77 diákkal büszkélkedhet, ők közlekedési logiszti­kát, logisztikai szolgáltatást, és idegen- forgalmi logisztikát hallgatnak az in­tézményben. Eddig csak hároméves felsőfokú alapképzés folyt az iskolá­ban, szeptembertől azonban a mérnöki végzettséget is meg lehet szerezni an­nak falai között. Információink szerint a képzésre vonatkozó engedély már megérkezett az anyaiskola elektronikus postaládájába, már csak a hivatalos tá­jékoztatás várat magára. Ondrej Mokos ezzel kapcsolatosan lapunknak el­mondta, hogy a cseh oktatásügyi tárca ellenőrei néhány héttel ezelőtt jártak az anyaintézményben, a vizsgálat során a párkányi iskoláról is be kellett szolgál­tatni néhány adatot. Mokos egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást, sza­vai szerint annyira friss a dolog, hogy nehéz konkrétumokról beszélni. „Több, mint valószínű, hogy a bakalár szintet elvégző diákoknak felvételizniük kell majd annak érdekében, hogy nálunk válhassanak mérnökké” - fejtegette az igazgató, aki további terveket is dédel­get: így például könnyen megeshet, hogy néhány éven belül magyarul és angolul is tanulhatunk majd a párkányi egyetemen. A főiskola vezetője lapunk­nak elmondta, hogy jövőre már harmadi­kosai is lesznek az intézménynek, a nap­pali, illetve levelezős képzésre augusztus végéig jelentkezhetnek a diákok. Az is­kola egyébként a Kereskedelmi Magán­akadémia falain belül működik, az éves tandíj 40 ezer korona, azaz 3Ó0 ezer fo­rint. A pedagógusok a csehországi, pre- rovi iskola tanárai és Pozsonyból is ér­keznek oktatók, a távlati terv azonban egy önálló, Szlovákiában akkreditált fel­sőoktatási képzés kialakítása. • -p -a Megkezdődött a ribizliszüret Idén sem laknak jól a haszonból a termelőié Bár a gyümölcstermés nagyjából felét elvitte a májusi fagy és a jég, komolyabb hiányt mégsem jósolnak a szakemberek. A gyümölcsök viszont gyorsabban érnek a nagy melegben és rövidebb szezonra kell számítanunk szinte minden fajtából, az árakról pe­dig továbbra is azt prognosztizálják: magasabbak lesznek, mint tavaly. A hét elején megkezdődött az Ipoly völgyében a bogyós gyümölcsök szüre­te, ami ismét csak csalódást okoz a ko­rábban bizakodó gazdáknak. Míg má­jusban rengeteg felvásárló érdeklődött a gyümölcsök iránt, és úgy tűnt, jó áron szétkapkodhatják a kereskedők a kevés termést, most mégis jóformán csak egy vállalat veszi át, a tavalyihoz képest legalább jobb áron a ribizlit. Sietős lett az idei szüret a bogyósgyü- mölcs-termesztőknek, mert ebben a me­legben 2-3 nap alatt túlérik, megrohad a bokron a termés. A különböző fajtájú gyümölcsöknek köszönhetően a szüret akár egy hónapig is eltarthat Kemence környékén, a gazdák még mindig re­ménykednek abban, hogy a felvásárlók végre elhiszik: nagyon kevés a gyü­mölcs és hajlandók többet adni kilójáért. Menyhárt Ottó, az egyik legnagyobb ke­mencéi termelő korábban optimistán nyilatkozott lapunknak, hiszen néhány hete még minden jel arra mutatott, hogy végre versengeni fognak a kereskedők a ribizliért. Azok a cégek viszont, akik ár­ajánlatokat is bekértek nemrégiben, most hirtelen eltűntek és nagyjából csak a 13 éve felvásárló Rauch keresi a ter­mést. Igaz, a tavalyi 40 forint helyett most 60-ért veszik át a gyümölcsöt, te­hát 50 százalékkal drágábban, ez még­sem vigasztalja a gazdákat, hiszen a mennyiség jóval kevesebb, mint általá­ban. Menyhárt Ottó azt mondja, a keres­kedők mintha nem hinnék el, hogy na­gyon kevés a gyümölcs, pedig a hiány előbb-utóbb begyűrűzik a piacra. Meg­tévesztő lehet, hogy egyes viszonteladók különböző trükkökkel élnek, például ugyanazt a termést, mennyiséget több felvásárlónak is beígérik, hogy minél többet keressenek rajta, ami által az a tévképzet alakulhat ki, hogy bőven van eladnivaló termés. A gazdákat jóformán csak a területalapú és az integrált ültetvé­nyek után járó támogatások mentik meg a csődtől, vagyis lendítik át évről évre a holtponton. Mindenesetre ribizli idén biztosan nem marad a bokrokon és talán a szüret végére is sikerül némileg maga­sabb árat kiharcolniuk a termelőknek. • (szabó) Ml A VELEMENYE? p Idén kilencedik alkalommal rendezik meg a Prímás-szigeten az egyre népszerűbb könnyűzenei fesztivált, a Fesztergomot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az itt élők szerint milyen szerepet tölt be a rendez­vény Esztergom kulturális életében. Kiss Zoltán (köztisztviselő) §M Sk yW __ ] Természtesen me- ,?*■> R | gyek a Fesztergomra ■ÉjfeM' és nagyon pozitívnak tartom a város szem­pontjából, hogy már kilencedik al­kalommal rendezik meg a közked­velt könnyűzenei fesztiválunkat. Pénteken mindenképpen ott leszek a „kemény rock vonulaton”, például az Auróra, Tankcsapda, Kalapács és a Depresszió, ami igazán érdekel. Amit azonban nagyon hiányolok, hogy idén elmaradnak a számomra felejthetetlen zenekarok, mint pél­dául a Másfél illetve a Korai Öröm. Hazai Bernadrett (tanuló) | Sajnos nem megyek 1 idén Fesztergomra, | mivel elköltöttem a i pénzemet, de termé­szetesen voltam korábban és idén is szívesen kilátogattam volna. Fő­ként a zene, a fesztivál hangulata miatt, illetve ott van mindig az összes barátom. Nem is igazán a zenekarokért mennék, hanem az érettségi hajsza után jó lett volna kiengedni a gőzt. Szénégető Richárd (vegyészgépész technikus) f Szívem szerint ** mindegyik napra ki­látogatnék, már csak | a baráti társaság mi­att is, de anyagi korlátok miatt csak csütörtök este tudok elmenni. Leginkább a helyi zenekarok érde­kelnek, mint a Wackor, illetve a Watch my dying. Ez már nekem a hatodik Fesztergomom, és jövőre is mindenféleképpen megyek. Kosa Kata (kirakatrendező) I Szerintem sajnos csak ma, csütörtökön megyek, főként az ' esztergomi zeneka­rok miatt, mivel nagy kedvenceim közé tartozik például a Tűzkerék XT és az Angelus. A többi nap annyira nem izgat, mivel nincsen olyan zenekar, akik igazán érdekel­nének. A jövőben például egy Black Outnak jobban örülnék. Nyáron is vár a könyvtár Dorog. Az Arany János Városi Könyvtár gyermek részlege június 20- tól csak keddtől péntekig, délelőtt 10 és 12, valamint délután 13 és 16 óra között tart nyitva. A felnőtt részleg jú­liusban szombatonként nem tart nyitva, július 23-tól augusztus 20-ig szabadság miatt zárva tart. Az első kölcsönzési nap augusztus 21-én, kedden lesz. Kórustalálkozó a templomban Tokod. Ötödik alkalommal tartanak nemzetközi templomi kórustalálkozót Tokodon, a Szent Mihály-plébániatemp- lomban június 29-én, pénteken délután öt órai kezdettel. A hangversenyen fellép a svájci Chante-Vieze Troistorrents, a lett­országi Legurgas Jauktais Kőris, a tokodi Gardellaca Kórus, a leányvári Német Nemzetiségi Énekkar és a tokodaltárói, illetve a sárisápi Bányász Kórus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom