Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)
2007-06-19 / 118. szám
2 HÍDLAP • 2007. június 19., kedd www.istergranum.hu V I D E N Már csak két modell versenyez? (H) A Népszabadság információi szerint már csak két koncepció versenyez a biztosítói modellváltásról szóló koalíciós vitában. Az egyik a miniszterelnök kompromisszumos, a regionális egészségpénztárak átalakítására vonatkozó javaslata, a másik pedig, a most megszűnő' Allamreform Bizottságé. Jellemzőjük, hogy mindkettő azonos arányban osztaná meg az állam és a magánszféra között a biztosítási piacot, de mindezt eltérő módszerekkel és intézményekkel valósítaná meg. A lap birtokába került reformbizottsági javaslat - szemben a miniszterelnök hét, regionális hatáskörű biztosítójával szemben - öt országos szolgáltatásszervezőt engedne a piacra - olvasható a lapban. Áder elköszön (H) Tisztújító ülést tartott hétfőn a Fidesz- frakció. Az ülésen újraválasztották Ader Jánost parlamenti alelnöknek, ám ő bejelentette, hogy 2009-ben elköszön a magyar politikától. Azt mondta, hogy 2006-os választások után hosz- szan gondolkodott, és arra jutott, hogy a magyar belpolitika nem tartogat számára már jelentős kihívásokat. A következő európai parlamenti választásokon, 2009-ben az EP-ben kíván tovább dolgozni. Az ülésen újraválasztották frakcióvezetőnek Navracsics Tibort. A reformokat magyarázzák (H) Az mno információi szerint a Miniszterelnöki Hivatal tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki „PR és rendezvényszervezési szolgáltatások beszerzésére”. A pályázati kiírás megjelent Közbeszerzési Értesítőben is. A hírportál értesülései szerint a nyertes cég kétszázötvenmillió forintot használhat fel egy év alatt. Cél a reformok megismertetése az emberekkel. Nyert az ellenzéki jelölt (H) MSZP-s helyett ellenzéki képviselő nyert a szocialista fellegvárnak számító Dunaújváros 3. választókerületében, ahol időközi önkormányzati választást tartottak vasárnap, a fideszes Lörinczi Konrád 331-202 arányban nyert a szocialista Pók Ferenc ellenében. Tüntetnek a fiatalok (SK) Az ellenzéki pártok ifjúsági szervezetei ma délután egy órára tiltakozó akciót hirdettek meg a parlament épülete előtt megmozdulásukkal a készülő Munkatörvénykönyv ellen kívánnak tiltakozni. Szerintük ez nem motiválja új munkahelyek létrehozására a munkaadók többségét. Arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a törvényt nem kell megváltoztatni. Kinevezték az új kormányszóvivőket A Fidesz szerint válságban van az ország, amelyen a kommunikáció nem változtat Ismét két szóvivője van a kormánynak; tegnap óta Budai Bernadett politikai elemző és Daróczi Dávid, a Kormányszóvivői Iroda vezetője látja el a kabinet kommunikációs feladatait - jelentette be a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A Fidesz szerint káosz van a kormányon belül, hiszen hónapok kellettek ahhoz, hogy a kabinet találjon olyan embereket, akik elvállalják a kormányszóvivői posztot. Gál J. Zoltán államtitkár azt mondta: júliustól naponta tartanak majd kormányszóvivői tájékoztatókat, ez indokolja, hogy ketten osztoznak a pozíción. Daróczi Dávid várhatóan inkább gazdasági témákkal, Budai Bernadett pedig, a társadalompolitika különböző területeivel foglalkozik majd. de munkarendjüket maguk alakítják ki - tette hozzá az államtitkár. Legutóbb 2004 végén volt két szóvivője a kormánynak: akkoriban Batiz András és László Boglár foglalkozott a kabinet kommunikációs teendőivel. A Fidesz szóvivője szerint „jól mutatja a kormányon belüli káoszt, hogy három és fél hónap kellett ahhoz, hogy a kormány találjon olyan embereket, akik elvállalták a kormányszóvivői pozíciót”. Szijjártó Péter elmondta: az, hogy az ország válságban van, és hogy az emberek szembefordultak a kormánnyal n,em kommunikációs kérdés, hanem tény. A politikus úgy vélekedett, az, hogy a kormány az emberekkel fizeted meg Gyurcsány Ferenc hazugságát, az, hogy a kormány felhatalmazás nélkül hoz olyan megszorító intézkedéseket, amelyek feleslegesen teszik egyre nehezebbé az emberek életét, az, hogy a kormány retteg a népszavazástól és mindent megtesz annak érdekében, hogy gátolja az emberek véleményalkotását, mindez nem kommunikációs kérdés, hanem mindez tény. • Koncz Endre Kormányátalakítás: hatalmi osztozkodás? Tudomásul veszi az SZDSZ a kabinetben történt átalakításokat, de nem fogadja el, hogy a kormányzati informatika irányítása a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterhez kerüljön. A kisebbik kormánypárt ugyanakkor hétpontos javaslatot készít az által a fontosnak tartott ügyekről - közölte a pártelnök. Kóka János elmondta: a miniszterelnökkel előzetesen konzultált a szabad demokraták álláspontjáról, javaslatairól, amelyekre a miniszterelnök nyitottnak mutatkozott. Hozzátette: a hétpontos javaslat, illetve a további reformirányokat összefoglaló tízpontos liberális elképzelés a koalíciós szerződés részleges módosításáról szól, így azokról együttesen kell tárgyalni a szocialistákkal. így arról is. hogy az SZDSZ egy külgazdaságért felelős kormánybiztosi poszt létrehozását szorgalmazza. Nem kormányátalakítás, hanem „botrányos hatalmi osztozkodás” történt - értékelte a Fidesz egyik alelnö- ke a pénteki minisztercseréket. Pokorni Zoltán szerint az a három személy - Kóka János gazdasági miniszter, Veres János pénzügyminiszter és a kormányfő -, aki az ország jelenlegi állapotáért felelős, a helyén maradt, így érdemi változásról nem lehet beszélni. Az ellenzéki politikus a legbotrányosabbnak Szilvásy György ismételt miniszteri kinevezését tartotta. ~ -z -E Schengen: határtalan lehetőség A pozsonyi várban tanácskoztak a V4-ek Elfogadhatatlan Magyarország számára, hogy négy hónappal elhalasszák a schengeni csatlakozást - ezt Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő jelentette ki Pozsonyban a visegrádi országok találkozóján. A csúcson az európai alkotmány kérdésével is foglalkoztak. A pozsonyi várban tanácskoztak Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország kormányfői tegnap. Az országaik közötti együttműködés hagyományos kérdéskörén túlmenően a visegrádi csoport miniszterelnökeinek pozsonyi csúcstalálkozóján kiemelkedő hangsúlyt kaptak az európai alkotmány megalkotásával és a schengeni rendszer közelgő bevezetésével kapcsolatos kérdések. A magyar miniszterelnök ragaszkodik a schengeni csatlakozás eredeti időpontjához. Gyurcsány Ferenc azt mondta: „fantasztikus lesz, hogy fél éven belül életbe lép a schengeni rendszer, mert a Magyar- országot és Szlovákiát oly sok-sok évtizeden át elválasztó határ megszűnik, és ezzel az együttműködés új, határtalan lehetőségei nyílnak még előttünk". A magyar kormányfő egy nappal a csúcs előtt, vasárnap ellátogatott a Magyar Koalíció Pártjának székházába is, ahol több mint egy órát tárgyalt a párt vezetőivel. A találkozót Csáky Pál, az MKP elnöke úgy értékelte, hogy „ez egyben üzenet a szlovákiai magyar közösség és politikai partnerek felé, mert jelzi, hogy magyar közösségünk helyzete a miniszterelnöki politika fontos része”. A tervek szerint tegnap délután a szlovák és a magyar miniszterelnök kétoldalú egyeztetést is folytatott, erről bővebben lapzártánkig nem érkezett információ. HÍREK az európai unióból Frattini a schengeni övezetről Nincs alternatívája a jelenlegi schengeni határok kiszélesítésének az idei év végén, és minden érintett országnak egy időben kellene az övezet tagjává válnia - jelentette ki az unió jogi biztosa egy lapinterjúban. Franco Frattini a Právo című cseh lapnak kijelentette: szeptember végén javaslatot tesz arra, hogy a jelképes határnyitásra még karácsony előtt sor kerüljön. Milliárdokat kell visszafizetni? Milliárdokat kell Magyarországnak visszafizetnie, ha beigazolódik az az uniós gyanú, hogy a jogosnál több agrártámogatást vettünk igénybe - értesült a Világgazdaság. A lap úgy tudja, a brüsszeli kifogások egy korábbi áfaszabályozási gyakorlatra, mégpedig az úgynevezett áfaarányosítási előírásra vezethetők vissza. Az agrártárca ugyanakkor biztos abban, hogy az uniós agrártámogatások felhasználása az áfaügyekben is szabályszerű volt; Gőgös Zoltán államtitkár a lapnak kijelentette: kizártnak tartja, hogy az áfaarányosítási gyakorlat miatt Magyarországnak bármekkora összeget is vissza kellene fizetnie. Vétózza Varsó az EU-szavazási rendszert Megerősítette Lengyelország vasárnap este, hogy nem fogadja el az EU- alkotmányban szereplő módosított szavazási rendszert - ez előrevetíti a kudarc lehetőségét a néhány nap múlva esedékes brüsszeli EU-csúcson. Az EU-tagállamok külügyminisztereinek vasárnap esti luxembourgi tanácskozása után a lengyel diplomácia vezetője elmondta, országa nem fogadhatja el a kettős többség rendszerét, úgy, ahogy az az EU-alkotmányban szerepel. Ennek értelmében a minősített többséggel meghozott döntéseknél egy javaslat akkor számít elfogadottnak, ha azt legalább a tagállamok 55 százaléka támogatja, de úgy, hogy ezek a tagállamok az EU összlakosságának minimum 65 százalékát adják. A lengyelek ellenállását látva az egyik német parlamenti párt, a szabad demokraták több tagja azt mondta: ha Lengyelország nem képes az uniós tagországok többségével együttműködni, helyesebben tenné, ha inkább kilépne az unióból. Nem biomassza a tűzifa Nem számít biomasszának a tűzifa az új villamosenergia-törvény egyik javaslata szerint - derült ki az Ország- gyűlés környezetvédelmi bizottságának tegnapi ülésén. A testület az új villamosenergia-törvény módosítási indítványairól tárgyalt. Elhangzott: az elmúlt években sok kritika érte azokat az erőműveket, amelyek állami támogatással megújuló energiaforrásként fát, azaz biomasszát égettek. A természetvédők gyanúja szerint sok esetben az erdei tarvágásokért, egészséges fák kitermeléséért is ezek az erőművek tehetők felelőssé. Az új jogszabály alapján a jövőben csak hulladék fának minősített biomasszát vagy ültevényen termesztett energiaerdőből származó nyersanyagot lehet felhasználni az államilag támogatott, környezetbarát áramtermeléshez. A szakbizottság ellenzéki képviselői úgy vélik, hogy a tűzifa kivétele a biomassza-besorolás alól indokolatlan lépés, szerintük a fa- kitermelés fokozott ellenőrzésével lehet elejét venni a tarvágásoknak. Felkészületlen volt Fico? Dzurinda és Miklós ismét bírálták a szlovák kormányfó't Robert Fico felkészületlenül került a miniszterelnöki székbe, ezért képtelen megoldani a problémákat - állította sajtótájékoztatóján Mikulás Dzurinda, az SDKÚ elnöke. Rajta kívül Ivan Miklós, korábbi pénzügyminiszter is elmarasztalta Robert Ficot. A jelenlegi szlovák kabinet egyéves tevékenységének értékelése kapcsán nyilatkozott újságírók előtt az ex-kor- mányfő és Ivan Miklós. „A kormány választás utáni első próbálkozásai között szerepelt az egyenadó megszüntetése, a progresszív- és milliomos-adó bevezetése, valamint a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatok megadóztatása. Ezek közül semmi sem valósult meg” - mondta Dzurinda. A jelenlegi kormány ténykedését a gyógyszerekhez köthető hozzáadott-értékadóval jellemezte. Az SDKÚ elnöke szerint ez az intézkedés - amely 2,7 milliárd koronát kivett az állami költségvetésből - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem eredményezte a gyógyszerek árának csökkentését, legfeljebb a nagyobb gyógyszervállalatok profitáltak belőle. „A Smer kormánya tájékozatlan, csupán egy helyben toporog. Az ország számára nem tudja megszabni a helyes irányt. Az igyekezete csak arra irányul, hogy megnyerje a választók egyes csoportjait. Robert Fico szavaival élve ez Ivan Miklós nem más, mint a választókkal történő kupeckodás” - fogalmazott Dzurinda. Ivan Miklós, az SDKÚ alelnöke a szlovák kormánynak a szegénység felszámolására irányuló intézkedéseit pszeudo-szociálisnak nevezte. Bár, leginkább a többgyermekes családok veszélyeztetettek, ennek ellenére csak az első született gyermek után fizetendő állami támogatásról hoztak rendeletet. Az embereket viszont tökéletesen félre tudják vezetni - mondta Ivan Miklós. Az SDKÚ politikusai hangsúlyozták, hogy a szlovák gazdaság jelenlegi szárnyalása az előző Dzurinda-kormány re-, formintézkedéseinek köszönhető. • 0. F.