Hídlap, 2007. június (5. évfolyam, 106–126. szám)

2007-06-19 / 118. szám

2 HÍDLAP • 2007. június 19., kedd www.istergranum.hu V I D E N Már csak két modell versenyez? (H) A Népszabadság információi szerint már csak két koncepció versenyez a biztosítói modellváltásról szóló koalíci­ós vitában. Az egyik a miniszterelnök kompromisszumos, a regionális egész­ségpénztárak átalakítására vonatkozó javaslata, a másik pedig, a most meg­szűnő' Allamreform Bizottságé. Jellem­zőjük, hogy mindkettő azonos arány­ban osztaná meg az állam és a magán­szféra között a biztosítási piacot, de mindezt eltérő módszerekkel és intéz­ményekkel valósítaná meg. A lap birto­kába került reformbizottsági javaslat - szemben a miniszterelnök hét, regioná­lis hatáskörű biztosítójával szemben - öt országos szolgáltatásszervezőt en­gedne a piacra - olvasható a lapban. Áder elköszön (H) Tisztújító ülést tartott hétfőn a Fidesz- frakció. Az ülésen újraválasztották Ader Jánost parlamenti alelnöknek, ám ő bejelentette, hogy 2009-ben elkö­szön a magyar politikától. Azt mondta, hogy 2006-os választások után hosz- szan gondolkodott, és arra jutott, hogy a magyar belpolitika nem tartogat szá­mára már jelentős kihívásokat. A kö­vetkező európai parlamenti választáso­kon, 2009-ben az EP-ben kíván tovább dolgozni. Az ülésen újraválasztották frakcióvezetőnek Navracsics Tibort. A reformokat magyarázzák (H) Az mno információi szerint a Minisz­terelnöki Hivatal tárgyalásos közbe­szerzési eljárást írt ki „PR és rendez­vényszervezési szolgáltatások beszer­zésére”. A pályázati kiírás megjelent Közbeszerzési Értesítőben is. A hír­portál értesülései szerint a nyertes cég kétszázötvenmillió forintot használ­hat fel egy év alatt. Cél a reformok megismertetése az emberekkel. Nyert az ellenzéki jelölt (H) MSZP-s helyett ellenzéki képviselő nyert a szocialista fellegvárnak számí­tó Dunaújváros 3. választókerületében, ahol időközi önkormányzati választást tartottak vasárnap, a fideszes Lörinczi Konrád 331-202 arányban nyert a szo­cialista Pók Ferenc ellenében. Tüntetnek a fiatalok (SK) Az ellenzéki pártok ifjúsági szerveze­tei ma délután egy órára tiltakozó ak­ciót hirdettek meg a parlament épüle­te előtt megmozdulásukkal a készülő Munkatörvénykönyv ellen kívánnak tiltakozni. Szerintük ez nem motiválja új munkahelyek létrehozására a mun­kaadók többségét. Arra akarják fel­hívni a figyelmet, hogy a törvényt nem kell megváltoztatni. Kinevezték az új kormányszóvivőket A Fidesz szerint válságban van az ország, amelyen a kommunikáció nem változtat Ismét két szóvivője van a kormány­nak; tegnap óta Budai Bernadett politi­kai elemző és Daróczi Dávid, a Kor­mányszóvivői Iroda vezetője látja el a kabinet kommunikációs feladatait - je­lentette be a Miniszterelnöki Hivatal ál­lamtitkára. A Fidesz szerint káosz van a kormányon belül, hiszen hónapok kel­lettek ahhoz, hogy a kabinet találjon olyan embereket, akik elvállalják a kor­mányszóvivői posztot. Gál J. Zoltán államtitkár azt mondta: júliustól naponta tartanak majd kor­mányszóvivői tájékoztatókat, ez indo­kolja, hogy ketten osztoznak a pozíci­ón. Daróczi Dávid várhatóan inkább gazdasági témákkal, Budai Bernadett pedig, a társadalompolitika különböző területeivel foglalkozik majd. de mun­karendjüket maguk alakítják ki - tette hozzá az államtitkár. Legutóbb 2004 végén volt két szóvivője a kormány­nak: akkoriban Batiz András és László Boglár foglalkozott a kabinet kommu­nikációs teendőivel. A Fidesz szóvivője szerint „jól mu­tatja a kormányon belüli káoszt, hogy három és fél hónap kellett ahhoz, hogy a kormány találjon olyan embereket, akik elvállalták a kormányszóvivői po­zíciót”. Szijjártó Péter elmondta: az, hogy az ország válságban van, és hogy az emberek szembefordultak a kor­mánnyal n,em kommunikációs kérdés, hanem tény. A politikus úgy vélekedett, az, hogy a kormány az emberekkel fize­ted meg Gyurcsány Ferenc hazugságát, az, hogy a kormány felhatalmazás nél­kül hoz olyan megszorító intézkedése­ket, amelyek feleslegesen teszik egyre nehezebbé az emberek életét, az, hogy a kormány retteg a népszavazástól és mindent megtesz annak érdekében, hogy gátolja az emberek véleményal­kotását, mindez nem kommunikációs kérdés, hanem mindez tény. • Koncz Endre Kormányátalakítás: hatalmi osztozkodás? Tudomásul veszi az SZDSZ a kabinet­ben történt átalakításokat, de nem fo­gadja el, hogy a kormányzati informati­ka irányítása a titkosszolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli miniszterhez kerül­jön. A kisebbik kormánypárt ugyanak­kor hétpontos javaslatot készít az által a fontosnak tartott ügyekről - közölte a pártelnök. Kóka János elmondta: a miniszterel­nökkel előzetesen konzultált a szabad demokraták álláspontjáról, javaslatai­ról, amelyekre a miniszterelnök nyi­tottnak mutatkozott. Hozzátette: a hét­pontos javaslat, illetve a további re­formirányokat összefoglaló tízpontos liberális elképzelés a koalíciós szerző­dés részleges módosításáról szól, így azokról együttesen kell tárgyalni a szocialistákkal. így arról is. hogy az SZDSZ egy külgazdaságért felelős kormánybiztosi poszt létrehozását szorgalmazza. Nem kormányátalakítás, hanem „botrányos hatalmi osztozkodás” tör­tént - értékelte a Fidesz egyik alelnö- ke a pénteki minisztercseréket. Pokorni Zoltán szerint az a három sze­mély - Kóka János gazdasági minisz­ter, Veres János pénzügyminiszter és a kormányfő -, aki az ország jelenlegi állapotáért felelős, a helyén maradt, így érdemi változásról nem lehet be­szélni. Az ellenzéki politikus a legbot­rányosabbnak Szilvásy György ismé­telt miniszteri kinevezését tartotta. ~ -z -E Schengen: határtalan lehetőség A pozsonyi várban tanácskoztak a V4-ek Elfogadhatatlan Magyarország szá­mára, hogy négy hónappal elhalasszák a schengeni csatlakozást - ezt Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő jelentette ki Pozsonyban a visegrádi országok talál­kozóján. A csúcson az európai alkot­mány kérdésével is foglalkoztak. A pozsonyi várban tanácskoztak Cseh­ország, Szlovákia, Magyarország és Len­gyelország kormányfői tegnap. Az orszá­gaik közötti együttműködés hagyomá­nyos kérdéskörén túlmenően a visegrádi csoport miniszterelnökeinek pozsonyi csúcstalálkozóján kiemelkedő hangsúlyt kaptak az európai alkotmány megalkotá­sával és a schengeni rendszer közelgő be­vezetésével kapcsolatos kérdések. A ma­gyar miniszterelnök ragaszkodik a schengeni csatlakozás eredeti időpontjá­hoz. Gyurcsány Ferenc azt mondta: „fan­tasztikus lesz, hogy fél éven belül életbe lép a schengeni rendszer, mert a Magyar- országot és Szlovákiát oly sok-sok évti­zeden át elválasztó határ megszűnik, és ezzel az együttműködés új, határtalan le­hetőségei nyílnak még előttünk". A magyar kormányfő egy nappal a csúcs előtt, vasárnap ellátogatott a Ma­gyar Koalíció Pártjának székházába is, ahol több mint egy órát tárgyalt a párt vezetőivel. A találkozót Csáky Pál, az MKP elnöke úgy értékelte, hogy „ez egyben üzenet a szlovákiai magyar kö­zösség és politikai partnerek felé, mert jelzi, hogy magyar közösségünk hely­zete a miniszterelnöki politika fontos része”. A tervek szerint tegnap délután a szlovák és a magyar miniszterelnök kétoldalú egyeztetést is folytatott, erről bővebben lapzártánkig nem érkezett információ. HÍREK az európai unióból Frattini a schengeni övezetről Nincs alternatívája a jelenlegi schen­geni határok kiszélesítésének az idei év végén, és minden érintett országnak egy időben kellene az övezet tagjává válnia - jelentette ki az unió jogi biz­tosa egy lapinterjúban. Franco Frattini a Právo című cseh lapnak kijelentette: szeptember végén javaslatot tesz arra, hogy a jelképes határnyitásra még ka­rácsony előtt sor kerüljön. Milliárdokat kell visszafizetni? Milliárdokat kell Magyarországnak visszafizetnie, ha beigazolódik az az uniós gyanú, hogy a jogosnál több ag­rártámogatást vettünk igénybe - érte­sült a Világgazdaság. A lap úgy tudja, a brüsszeli kifogások egy korábbi áfaszabályozási gyakorlatra, mégpe­dig az úgynevezett áfaarányosítási előírásra vezethetők vissza. Az agrár­tárca ugyanakkor biztos abban, hogy az uniós agrártámogatások felhaszná­lása az áfaügyekben is szabályszerű volt; Gőgös Zoltán államtitkár a lap­nak kijelentette: kizártnak tartja, hogy az áfaarányosítási gyakorlat miatt Ma­gyarországnak bármekkora összeget is vissza kellene fizetnie. Vétózza Varsó az EU-szavazási rendszert Megerősítette Lengyelország vasárnap este, hogy nem fogadja el az EU- alkotmányban szereplő módosított sza­vazási rendszert - ez előrevetíti a ku­darc lehetőségét a néhány nap múlva esedékes brüsszeli EU-csúcson. Az EU-tagállamok külügyminisztereinek vasárnap esti luxembourgi tanácskozá­sa után a lengyel diplomácia vezetője elmondta, országa nem fogadhatja el a kettős többség rendszerét, úgy, ahogy az az EU-alkotmányban szerepel. En­nek értelmében a minősített többséggel meghozott döntéseknél egy javaslat ak­kor számít elfogadottnak, ha azt leg­alább a tagállamok 55 százaléka támo­gatja, de úgy, hogy ezek a tagállamok az EU összlakosságának minimum 65 százalékát adják. A lengyelek ellenál­lását látva az egyik német parlamenti párt, a szabad demokraták több tagja azt mondta: ha Lengyelország nem ké­pes az uniós tagországok többségével együttműködni, helyesebben tenné, ha inkább kilépne az unióból. Nem biomassza a tűzifa Nem számít biomasszának a tűzifa az új villamosenergia-törvény egyik javaslata szerint - derült ki az Ország- gyűlés környezetvédelmi bizottságá­nak tegnapi ülésén. A testület az új vil­lamosenergia-törvény módosítási in­dítványairól tárgyalt. Elhangzott: az elmúlt években sok kritika érte azokat az erőműveket, amelyek állami támo­gatással megújuló energiaforrásként fát, azaz biomasszát égettek. A termé­szetvédők gyanúja szerint sok esetben az erdei tarvágásokért, egészséges fák kitermeléséért is ezek az erőművek te­hetők felelőssé. Az új jogszabály alap­ján a jövőben csak hulladék fának mi­nősített biomasszát vagy ültevényen termesztett energiaerdőből származó nyersanyagot lehet felhasználni az ál­lamilag támogatott, környezetbarát áramtermeléshez. A szakbizottság el­lenzéki képviselői úgy vélik, hogy a tűzifa kivétele a biomassza-besorolás alól indokolatlan lépés, szerintük a fa- kitermelés fokozott ellenőrzésével le­het elejét venni a tarvágásoknak. Felkészületlen volt Fico? Dzurinda és Miklós ismét bírálták a szlovák kormányfó't Robert Fico felkészületlenül került a miniszterelnöki székbe, ezért képtelen megoldani a problémákat - állította sajtótájékoztatóján Mikulás Dzurinda, az SDKÚ elnöke. Rajta kívül Ivan Miklós, korábbi pénzügyminiszter is el­marasztalta Robert Ficot. A jelenlegi szlovák kabinet egyéves tevékenységének értékelése kapcsán nyilatkozott újságírók előtt az ex-kor- mányfő és Ivan Miklós. „A kormány választás utáni első próbálkozásai kö­zött szerepelt az egyenadó megszünte­tése, a progresszív- és milliomos-adó bevezetése, valamint a monopolhelyzet­ben lévő nagyvállalatok megadóztatása. Ezek közül semmi sem valósult meg” - mondta Dzurinda. A jelenlegi kormány ténykedését a gyógyszerekhez köthető hozzáadott-értékadóval jellemezte. Az SDKÚ elnöke szerint ez az intézkedés - amely 2,7 milliárd koronát kivett az ál­lami költségvetésből - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem eredmé­nyezte a gyógyszerek árának csökken­tését, legfeljebb a nagyobb gyógyszer­vállalatok profitáltak belőle. „A Smer kormánya tájékozatlan, csu­pán egy helyben toporog. Az ország számára nem tudja megszabni a helyes irányt. Az igyekezete csak arra irányul, hogy megnyerje a választók egyes cso­portjait. Robert Fico szavaival élve ez Ivan Miklós nem más, mint a választókkal történő kupeckodás” - fogalmazott Dzurinda. Ivan Miklós, az SDKÚ alelnöke a szlo­vák kormánynak a szegénység felszá­molására irányuló intézkedéseit pszeudo-szociálisnak nevezte. Bár, leg­inkább a többgyermekes családok ve­szélyeztetettek, ennek ellenére csak az első született gyermek után fizetendő állami támogatásról hoztak rendeletet. Az embereket viszont tökéletesen félre tudják vezetni - mondta Ivan Miklós. Az SDKÚ politikusai hangsúlyozták, hogy a szlovák gazdaság jelenlegi szár­nyalása az előző Dzurinda-kormány re-, formintézkedéseinek köszönhető. • 0. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom