Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)

2007-05-15 / 93. szám

www.esztergom.hu 2007. május 15., kedd • HÍDLAP 5 Zakatoló vonalak: megújul az esztergomi szakasz A 2008-ban kezdődő felújítás során megszépülnek a vasútállomások is Lapunk úgy tudja, hogy az új végál­lomás helyszínére négyféle változat ke­rült szóba, de egyik sem tökéletes. A Városi és Elővárosi Közlekedésért Egyesület (VEKE) szóvivője a javasla­tokkal kapcsolatban úgy nyilatkozott: ha a Kaszásdűlőig járnának a vonatok, gondot okozna az utasok bejuttatása a városba, hiszen a HEV-szerelvények itt már rendszerint zsúfoltak. A Margit híd esetében az a probléma, hogy az a vá­gány, ahol a vonatok meg tudnak for­dulni, messze van a villamosok megál­lóitól. A Batthyány térig tartó útvonal­módosítás a közlekedés szempontjából előnyös lenne, azonban a dízelvonat füstje az alagútban egészségkárosító légszennyezést okozna. A negyedik ja­vaslat szerint a HÉV vonalát meghosz- szabbítanák az óbudai vasútállomásig, ez esetben azonban felsővezetékeket kellene építeni a két közlekedési válla­latnak közösen - mondta Vitézy Dávid. • Gábor Éva Folytatás az 1. oldalról A mintegy 14-15 milliárd forintos be­ruházás keretében felújítják a biztonsá­gi berendezéseket, az utas-tájékoztató rendszert és az állomásépületeket is, ahol pedig szükséges, ott emelt perono­kat, illetve aluljárókat építenek. A terve­zett beruházás keretén belül 8-10 milli­árd forintos ráfordítással újjáépítik a legutóbb hét évvel ezelőtt felújított új­pesti vasúti hidat is, amelyen most csök­kentett, óránként csupán 40 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a vonatok. A felújítás után az átjáró mindkét olda­lán közlekedhetnek majd a gyalogosok is - tudtuk meg a szóvivőtől. Kavalecz Imre hozzátette: „A munkálatok miatt a jövő évben körülbelül három hónapra le kell majd zárni a vonatforgalom elől a vasúti hidat. A MÁV és a Budapesti Közlekedési Vállalat addigra dolgozza ki azt a megoldást, miszerint az eszter­gomi vonatok Óbudánál letérnének egy összekötő-vágányon át a szentendrei HÉV vonalára, így az új végállomásuk a Nyugati helyett a Margit híd lenne.” Annak ellenére, hogy az északi vasúti híd bizonyos, félállandó szerkezeteit ötven évre tervez­ték, és a híd éppen idén éri el ezt a kort, a MÁV szóvivője szerint nincs ok az aggodalomra. Kavalecz Imre kiemelte: a híd semmilyen módon nem veszélyezteti az utasok biztonságát. A MÁV szakemberei a felújítás megkezdéséig rendszeresen ellenőrzik a híd állapotát. Ml A VELEMENYE? A 3,5 tonnát meghaladó súlyú kamio­nok az útdíj bevezetése óta az ingyenes mellékutakat teszik tönkre, amiért Tinnye és Dobogókő lakói joggal dühö­sek. Arról kérdeztük az embereket, hogy miképpen lehetne az autópályákra terelni a teherforgalmat. f Bakai Csücsök Ferenc (az esztergomi Klubszínpad vezetője) A megoldás már húsz éve is megvolt, magam is láttam a terveket: a 10-es út elkerülő útja, amely Budapestet kötné össze Esz­tergommal, Ürömnél menne be a hegyek alá és Kesztölcnél jönne ki. Ennek sajnos csak kis része, a Do­rogot és Tátot elkerülőút-részek valósultak meg. Boglár Krisztina (gyesen lévő anyuka) Nem azt kell nézni, I hogy merre mennek a teherautók, hanem I hogy egyáltalán mennek, használják az utakat. A kamionokkal a lefutott kilométerek után kellene fizettetni egy szten- derd összeget, ami arra sarkallná őket, hogy a legrövidebb utat vá­lasszák, így kifizetődővé válna számukra az autópálya. Ablakcsere-program: javuló kilátások Negyedmillió forintra pályázhatnak a régi épületben lakók Több mint egy hónapja nyílt meg a Nemzeti Energiatakarékossági Program (NÉP) pályázati kerete, ahol 2,6 milliárd forint erejéig 1994 előtt épült hagyomá­nyos társasházakban, téglaépületekben lakók nyújthatnak be támogatási igényt fűtéskorszerűsítésre, szigetelésre, nyí­lászárócserére. Május 10-ig mintegy 3600 pályázat érkezett az Energia Köz­pont Kht-hez, a pénz becslések szerint 8-9 ezer projektre elegendő, úgyhogy még nem késő próbálkozni. A két és fél milliárd forintos támo­gatási kerethez idén 16 milliárd forint hitelkeret is társul, ezt jelenleg évi 6,4 százalékos kamat mellett vehetik igénybe a pályázók a Magyar Fejlesz­tési Banktól. Az „ablakcsere-program” néven elhíresült pályázat segítségével a beruházások - megújuló energiafor­rások felhasználása, fűtéskorszerűsí­tés, nyílászárócsere, hőszigetelés - költségének 15 százalékát lehet elnyer­ni, lakásonként maximum 265 ezer fo­rintot. Tavaly 10 nap alatt kimerítették a pályázók a keretet, de akkor még a költségek harmadát kaphatták meg vissza nem térítendő támogatásként. Idén úgy tűnik, jóval lassabban fogy a pénz, úgyhogy érdemes elgondolkodni a lehetőségen, mégha nem is olyan ke­csegtető, mint az eddigiek. Jó tudni, hogy a beérkezés sorrendje fontos szempontként esik latba az elbírálás­kor. A pályázaton hagyományos építé­sű ingatlanokban lakók vehetnek részt, tehát főként téglaépületek, családi há­zak, vagy 1994 előtt épült társasházak lakóközössége használhatja ki felújí­táshoz. Az esztergomi Lakásfenntartó Szövetkezet nem tudja ezt igénybe venni, mert az általuk kezelt épületek szinte kizárólag panelek, annál jobban várják ugyanakkor a Panelprogram ki­írását, ami idén bizonytalan ideig várat magára. • Sz. H. Megmenekül a Selye János Egyetem? Magyarország és Szlovákia közösen segítene az intézménynek Folytatás az 1. oldalról Caplovic ígéretet tett arra is, hogy köz­benjár a szlovák kormánynál annak érde­kében, hogy biztosítva legyen a magyar egyetem anyagi működése. A pénzbeli problémák abból fakadnak, hogy az isko­lát a fejkvóta alapján dotálják, ez pedig nem elegendő egy induló intézmény szá­mára. Másrészt technikai problémák mi­att a tavalyi évre járó támogatás nagy ré­sze, büntetés gyanánt, nem jutott el az egyetem számlájára. Jelenleg egyébként 26 ezer koronát (197 ezer forint) kap min­den egyes diák után az iskola, Caplovic elképzelései szerint azonban 30 ezer ko­ronára (228 ezer forintra) kellene emelni a normatív rendszer szerinti támogatást. A találkozó során szóba került az is, hogy az egyetem, induló intézmény gyanánt to­vábbi támogatást várna: idén még 17 mil­lió koronára (129 millió forintra) lenne szüksége a zökkenőmentes működéshez. „Reméljük, a miniszterelnök-helyettes­nek és a szaktárcának minél hamarabb si­kerül forrásokat találni erre a célra, külön­ben az elkövetkező hónapokban gondok lesznek az egyetem működtetésével” - nyilatkozta egy egyik szlovákiai napilap­nak Albert Sándor, az egyetem rektora. Az intézmény Közgazdaságtudományi Karán tervezett mesterképzéshez, vala­mint a testnevelés szak elindításához szükséges működési engedélyt még min­dig nem kapta meg az iskola. Mindez az Akkreditációs Bizottság hatáskörébe tar­tozik, amely a kormány tanácsadó szerve. Albert Sándor szavai szerint legkésőbb szeptemberig megérkezik az engedély, így azoknak, akik most harmadikosok, és el szeretnék végezni a mesterfokú képzést is, nincs mitől tartaniuk. A testnevelési szak akkreditálása esetében azonban nagy valószínűséggel még egy évet várni kell. • Szép Éva Romanek Boglárka (tanító szakos hallgató) ' Ha nem működnek ’<4 az útdíjhoz hasonló B| ösztönzők, akkor éKKKKK v muszáj egy szigorú, büntetésen alapuló rendszert beve­zetni. Tiltótáblákkal, sűrű rendőri ellenőrzésekkel hamar rá lehetne bírni a fuvarosokat, hogy a nekik rendelt utakat használják. Bese Róbert (nyugdíjas) Már Ferenc József j|j| idején létezett olyan j elképzelés, hogy egy I alagút húzódna a Pi­lis alatt, amely Esztergomtól Budá­ig ért volna. Ha ez a teherforgal­mat szolgálná, akkor egyik napról a másikra eltűnnének a szemünk elől a környezeti ártalmakat okozó kamionok. Szombaton újra rajtol a Kinizsi Százas A tokodiak idén is megvendégelik a túrázókat Pünkösd miatt idén a szokásosnál ko­rábban, a május 19-20-i hétvégén ren­dezik meg a legpatinásabb hazai telje­sítménytúrát, a Kinizsi Százast. A fővá­rosi Csillaghegytől a Tatabánya mellet­ti Szárligetig tartó klasszikus távon vár­hatóan idén is több mint ezren kelnek útra, hogy 24 óra alatt 101,6 kilométert tegyenek meg gyalog. A tatai Kinizsi Természetbarát Egye­sület Encián Magashegyjáró Szakosz­tálya idén huszonhetedik alkalommal rendezi meg a legrégebbi és legismer­tebb hazai teljesítménytúrát, a Kinizsi Százast. A legendás száz kilométeres táv indulói ebben az évben a hagyomá­nyos május utolsó hétvégéje helyett egy héttel korábban, május 19-én szombaton 6 óra 45 perc és 8 óra kö­zött indulhatnak a csillaghegyi HÉV megálló közelében lévő orvosi rende­lőtől. A kevésbé felkészült természet- barátok számára kiírt, Dorogig tartó 38 kilométeres, illetve a Pilis-nyeregig tartó 25 kilométeres túra résztvevői 7 óra 30 perc és 8 óra 30 perc között kel­hetnek útra. Az országos Kéktúra útvo­nalán, a Pilis és a Gerecse turistaútjait érintő teljesítménytúra több mint ne­gyedszázados fennállása óta egyre na­gyobb népszerűségnek örvend. Az 1981-es első „százason” mindössze 191-en álltak rajthoz, és nyolcvanan értek célba, közülük csupán három hölgy. Tíz évvel később már az ezret is meghaladta a vállalkozó szellemű túrá­zók száma. Tavaly 1209 induló közül 703-an küzdöttek meg az összesen 2 ezer 775 méternyi szintkülönbséggel, a hatalmas sárral és a hideg, sötét éjsza­kával, közöttük 54 nő volt. Az elmúlt 26 év után mintegy 8 ezren büszkél­kedhetnek azzal, hogy teljesítették a Kinizsi Százast, köztük sok a megszál­lott visszajáró többszörös teljesítő. Az útvonal által érintett települések lakói évről évre nagy izgalommal vár­ják a megfáradt túrázókat, akiknek az is kimondhatatlan öröm, ha valaki a kerti csapot kinyitja kedvükért. Tokodon, ahová már csak a klasszikus táv teljesí­tői jutnak el, a Tokodi Faluközösség Egyesület és a Gazdakör évről évre zsí­Mivel a Kinizsi Százas évről évre kedvel­tebbé vált a hosszútávfutók körében is, ezért az Ultrafutók Magyarországi Szö­vetsége tavaly első alkalommal rendez­te meg a túrával egy időben a Terep Százas futóversenyt. Idén május 19-én 6 óra 45 perckor indul a terepfutók egyik legnehezebb hazai viadala, mely­nek tavalyi győztese, Pész Attila 9 óra 53 perc 44 másodperc alatt ért célba. ros kenyérrel és innivalókkal várja a tú­ra felét már leküzdött résztvevőket, akiknek a helyiek biztatói szavai is so­kat segítenek, hiszen a Pincevölgy és a Mogyorósbánya közötti szakasz a „szá­zas” egyik legkritikusabb pontja. Az amatőrök ide már kora este érkeznek, sokak lábát feltöri a cipő, és az alkonyat láttán sokan elbizonytalanodnak, ha a még hátra lévő közel ötven kilométerre és a hűvös éjszakára gondolnak. A több száz sikeresen célba érkezőt vasárnap reggel nyolc óráig várják a szervezők a Szárligeti Általános Iskolában. • G. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom