Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)

2007-05-12 / 92. szám

2007. május 12., szombat / A jövő ügyintézése IBM-alapokon Virtuális E-sztergomi világ Folytatás az I. oldalról- Még 2003-ban is találkoztam a házban hajlé­konylemez-olvasó nélküli munkaállomással. Az első nagy ugrás nem is belül történt, hanem a köz- tisztviselői kar felszereltségében. A Széchenyi- terv egyik pályázatán ötven köztisztviselőnek nyertünk otthoni számítógépet. Mára sikerült a hardverplatformot egységesíteni. Az áttörés az volt, amikor több mint száz munkaállomást vál­tottunk ki újabb, IBM modellel.- Milyen szoftverek támaszkodtak anno, és akad-e még olyan, amit 2000 előtt állítottak be és használnak ?- Nincs. Legtovább talán a nagyon egyszerű DOS-os iktatási rendszerünk bírta. Igyekeztünk min­dent integrálni, és egy másik pályázati támogatással sikerült kialakítani egy, a portálhoz adatszinten kap­csolódni képes pénzügyi szoftverrendszert szintén. 2002 óta működik, az intézmények nagy része hasz­nálja. „Kiskincstámak” mondjuk, a városi intézmé­nyek a városi pénzügyi rendszerre felfűzve működ­nek, és a részben önállóak teljes számviteli munkája itt történik. A teljesen önállóak pedig általában már elektronikusan .jelentenek”. Sokáig magam sem ér­tettem, minek egy óvodába internet, miért kellene egy ovisnak vagy az óvónőnek intemeteznie, de most már tudom, nem is nekik kell, viszont szükséges a virtuá­lis kapcsolat az önkormányzat és az intézmény kö­zött. Mert egyre több az olyan adatszolgáltatás, amit nem lehet másképp teljesíteni. Nemrégtől Esztergom minden óvodájában ott van az internet. Knapp János Pál Napjainkban a legrégebben használt program az „Önkadó”, amit minden önkormányzatban használni kell. Ehhez szintúgy adott az adatkapcsolat, sikerült integrálni az új rendszerekkel. De, amit én legjobban ismerek, az a korábbi honlap. 2001-2002-ben készí­tettük egy barátommal, és már akkor „PHP”-ban, ügyfélkapcsolatban, szolgáltatásokban gondolkod­tunk. Az elsők között került fel egy adóbevallási űr­lap, amit letöltés után számítógépen kellett kitölteni és kinyomtatva leadni. Nagyon egyszerű megoldás­nak mutatkozott, Word-sablon volt, de néhány ilyen, és máris űrlaptárral rendelkeztünk, mellette pedig egy automatikusan frissülő jogszabálygyűjte­ménnyel. A kettő együtt már a mai ügyfélkapunk csí­rájának is mondható. A mostani, IBM Websphere portálmegoldás persze többet tud, hiszen már az in­dulásnál kínál az ügyfélnek tizennyolc ügyfajtában érdemi ügyintézési szolgáltatást.- Amikor beadták a pályázatot, miből indultak ki, mi volt az elképzelésük?- Egy áttekinthető informatikai támogatásról álmodtunk a polgármester úrral a köztisztviselői kar munkájának az irányításához. Meggyes Ta­mással - 2000-ben történt polgármesterré válasz­tása után - nagy lendülettel fogtunk hozzá a dol­gok „mozgásba hozásához”. Zsinórban vagy két- három éjszakát bent töltöttünk a városházán, dol­goztunk a tízéves elmaradás leküzdésén. Feladat­listákat állítottunk össze, amik általában estén­ként kerültek elő, akkor fogalmaztuk meg az újabb és újabb tennivalókat, és írtuk be számoló­táblába. -Másnap reggel mindenki megkapta ki­nyomtatva a maga reszortját, rövid határidővel. Kis lépésekre osztva próbáltuk minél jobban kéz­ben tartani a folyamatokat, de bárhogy igyekez­tünk, egy idő után csak összegabalyodtak a fona­lak. Fel kellett ismernünk, a számolótáblánál mé­lyebb informatikai támogatás szükséges.- Például workflow?-Igen. 2002-ben körvonalazódott, erre volna szükség, persze akkor még nem akadt eszközünk a megvalósításra. De végül is ebből nőtt ki, amit most márciusban átvettünk, benne az elektroni­kus ügyfélszolgálat, az esztergomi ügyfélkapu egy jól működő IBM-motorral a hasában.- Workflow nincs is?- Hogyne lenne! A projekt részeként egy Opál nevű iktatási rendszert telepítettek az informatiku­sok a városházán, ami rendelkezik workflow-szol- gáltatással is. Már kialakítottunk, és „beletettünk” folyamatokat, de még nem tökéletes. A polgármes­ter úr olyan rendszerre vágyik, amelyben nemcsak formálisan, a határidőkre figyelve, hanem érdem­ben is meg tudja ítélni, egy ügy jól halad-e.- Nehéz dió, ez már nem is csak workflow, erő­teljesen a tudáskezelés, tudásmenedzsment irá­nyába mutat.- Igen. A rendszer működik, bár mi tagadás, egy kicsit bonyolultabb, mint vártam. Ráadásul nem elég, ha a vállalt öt évig úgy marad minden, ahogy átvettük. Jogszabályi változás, vagy az élet bármi­kor előhozhat igényeket, amik miatt fejleszteni kell.- Apropó jogszabály. Mekkora jogi munka áll a beruházás mögött?- Nagy, hiszen jogilag szintén ki kellett találni a rendszereinket, a számos jogszabály miatt meg­lehetősen bonyolult eljárásokat kellett ugyanis modellezni és beépíteni az ügyfélkezelésbe. Sze­rintem a jogi és közigazgatási csoport szinte köz­vetítő volt az igényeket megfogalmazók és a szá­mítógépes szakértők, vagyis azok között, akik tudják, mit lehet a technikával megvalósítani. A centrumban persze csak hárman álltunk az aljegy­ző úrral és a kivitelező szakértőjével, de mind­egyikünk mögött komoly csapatok dolgoztak a si­ker érdekében. Közel két évig tartott, amíg elju­tottunk a projekt lezárásáig, sikerült ötvözni a vá­gyakat a jogszerűséggel és a lehetőségekkel. Sok gondot okozott a magyar önkormányzati rendszer felemás volta, az önkormányzati és a közigazgatási feladatok keveredése. A polgár- mester és a két alpolgármester feladatainak a le­képezésével még nem is sikerült maradéktalanul megbirkózni. Köztisztviselők vagyunk, közigaz­gatási feladatokkal, de ugyanakkor egy testület, az önkormányzati képviselő-testület választott tisztségviselői. Mások a hatáskörök, hol hatóság­ként kell fellépnünk, hol a polgárok választott képviselőjeként. Létezhet olyan ügy például, ami kétszer is megfordulhat a polgármesternél, egy­szer, mondjuk, mint a tulajdonos képviselőjénél, máskor pedig, mint a hatóságénál. Hasonló ket­tősség érezhető az önkormányzati testülettel kap­csolatban. Tanulmányoztam a közigazgatás fel­építését több országban, ilyen „öszvér” rendszert sehol sem találtam, máshol érdekes módon ketté tudták választani az önkormányzatiságot és a ha­tósági működést. Nálunk meg, ki tudja miért, nem sikerült. Pedig ez túl sok felelősséget ró a polgár- mesterre, és a döntési folyamatok követhetőségét hasonlóképpen nehézkessé teszi.-Azért sikerült valamennyire korszerűsíteni a polgármesteri hivatalt?- A szakértelemmel nincs gond, ám ha abból indulunk ki, hogy az önkormányzatot ugyanúgy működtetni kell, mint egy vállalkozás szerveze­tét, ahol a feladatokat el kell végeztetni emberek­kel, akiket meg is kell fizetni, akkor már nem egyszerű. A köztisztviselői jövedelem jóval ki­sebb, mint amit a versenyszférában el lehet érni, nehéz megtartani a jó szakembereket, hiszen fe­leannyi munkáért kétszer annyi jövedelemhez juthat a piacon. Abban reménykedem, hogy ha az e-önkormányzat vívmányaival csökkenteni tud­juk az adminisztráció terheit a kollégákon, elér­hetjük, hogy csak annyi munkájuk lesz, ameny- nyiért pénzt kapnak. A szervezés javítását a fizikai körülmények szintén korlátozzák. Ez a ház Magyarország első városházának használt épülete, de eredetileg Vak Bottyán lakóháza volt, vagyis a beosztása nem ideális városházi beosztás, amin csak rontottak a tanácsi évtizedek. Már sok mindent rendbe rak­tunk, eltüntettünk gipszfalakat, kezd kibontakoz­ni az épület szépsége. De korszerű, ügyfélköz­pontú szervezésre sosem lesz alkalmas. Az egyik ügyintézőtől elindulva ötven-nyolcvan méter bo­lyongás után találja meg az ügyfél ugyanahhoz az ügyhöz a másik ügyintézőt. Hiányzik az a fizikai struktúra, amivel maradéktalanul kiaknázhatnánk az elektronikus ügyintézés adta lehetőségeket. Ezért azt tervezzük, a szomszédos épületben ala­kítunk ki egy ügyfélközpontot.- Hogyan fogadták az ügyfelek a fejlesztést?- Januártól működik részlegesen a portál, és az online rendszeren keresztüli ügyfélkapcsolat tetszik az embereknek. Már a lehető legegysze­rűbb szolgáltatásunk kész meglepetés; amikor a polgár időpontot kér és kap az okmányirodába. Odamegy időre, közben arra gondol, hogy majd legfeljebb ücsörög-ácsorog még fél órát, és leg­nagyobb meglepetésére az ügyintéző már ott várja: tessék parancsolni. Ez biztos, hogy min­denkinek jólesik. A várható eredmények közül igen fontosnak tartom, hogy közelebb jutunk a papírmentes iro­dához, bár a belső szabályozások egy része, és különösen a minőségbiztosítás ellene hat ennek a törekvésnek. Még akkor is jónak tartom a papír- fogyasztás csökkentését, ha egy anyag esetenként szebben néz ki papíron. Igaz, ha egy tervrajzot kell nézegetni, azt bizony még szokni kell a szá­mítógépen.- Mit lehet tenni azért, hogy minél több ember használja a portált, amikor valami intéznivalója akad?- Kétségtelen, hogy az évi százötvenezer ügyünknek eleinte csak kis hányadában jut szerep a portálnak. Biztos vagyok benne, gyors lesz a fejlődés, de hogy mennyire, legkorábban másfél­két év múlva derül ki. Ez egy hosszú folyamat, mégis csak az információs társadalom egyik as­pektusáról beszélünk. Az idősebb generációnak egy része biztos, hogy érintetlen marad. De még a középkorúakat sem készítette fel senki a digitá­lis világra, az iskolában sem tanulták. Jómagam elektronikai műszerészként végeztem 1983-ban, és mi még akkor semmit nem tanultunk a számí­tógépről az iskolában, csak beszélgettünk róla, mint valami csodáról ott, Amerikában. Meggyőződésem, ha odavisszük az emberek­hez, az otthonukba a hálózatot, akkor gyorsabban elérjük, hogy használják az e-önkormányzat szol­gáltatásait. Ezért is dolgozunk most azon, hogy a városnak minél előbb kiépülhessen a közösségi alaphálózata. Egy formálódó városrész lesz hozzá a kísérleti terep. A most átadott Széchenyi téren kiépíttettünk egy „hot spot”-ot, ingyenes, két me- gabit/másodperc letöltési sebességgel. Eddig hat úgynevezett infokioszkot állítottunk fel e- Magyaroszág pályázati támogatásból azoknak, akiknek egyelőre nincs otthoni internetük, és a munkahelyükön sem férnek hozzá.- És mi lesz azzal, aki hiába áll oda, mert fo­galma sincs, hogyan kezdjen hozzá?- Segítenek egymásnak az emberek, és nagyon részletesen ki is van írva minden, több nyelven.- Mennyire járul hozzá az internet, a portál a város közösségi életéhez?- Három médiumot tart fontosnak a város a közélet szempontjából, az egyik a napilap, a má­sik a kábeltelevízió és a harmadik a portál. Biz­tos, hogy utóbbinak nagyban nő a jelentősége, de hogy most éppen mekkora, arra mostanáig nincs mérésünk. Azt mindenképpen jó jelnek látom, hogy nemcsak a városháza, az önkormányzat rendelkezik portállal, sok más virtuális esztergo­mi világ szintúgy található az interneten. Nemré­giben indult el például a Hídlapnak az elektroni­kus változata.- Ami csak közérdekű információ, az mind sze­repel a városi portálon ? Akinek hirtelen orvosra van szüksége, megtalálja ?- Fogós kérdés... Mikor 2002-ben beindítottuk az első honlapot, akkor úgy álltunk hozzá, hogy minden rajta legyen, ami valakit érdekelhet. Saj­nos, időközben történtek változtatások, előfor­dult, hogy kimaradt információ, de a sürgősségi orvosi ügyelet telefonszáma megtalálható.- Volt egy pályázat, aláírtak egy szerződést, több szálon elindult egy e-önkormányzati rend­szer, amit üzemeltetni, fejleszteni kell. Sikerült hozzá a forrásokat beépíteni a költségvetésbe?- A fenntartás-üzemeltetés elenyésző tétel, megoldottnak tekinthető. Inkább a támogatást, a „supportot” tartom a kulcskérdésnek. Nem olcsó mulatság, még csak tapogatódzunk, és ráadásul ennek is át kell futnia egy közbeszerzésen. Meg kell oldania a városnak, és meg is fogjuk oldani. A költségvetés és az informatika viszonyát szerintem alapvetően a képviselők hozzáállása fogja meghatározni. Ebben pedig jól állunk. Már az előző ciklusban is nagyjából ötvenszázalékos volt a számítógép-használat a testületben. A vá­lasztások után minden képviselő kapott egy lap­topot, és az önkormányzat fizeti az internet­elérést. Ellentételezésül a képviselők lemondtak a papírról, minden előterjesztést, minden anya­got elektronikusan kapnak meg, és a testületi ülés úgy zajlik, hogy mindenki a számítógépén követi a témákat. Csak a sürgősségi indítványok és a zárt ülés esetében tettünk kivételt. A képvi­selők egymás közötti, és a hivatali kapcsolattar­tása egyelőre e-mail útján történik, de már gon­dolkodunk a virtuális közösségek kialakítására. Először a bizottsági üléseket lehetne úgy meg­szervezni, hogy minden tagja otthon ül a számí­tógépe előtt.- A polgárok és az újságírók pedig a maguk ott­honi gépén figyelik online, mi történik... (Konzorcia) Mi a workflow? A workflow egy meghatározott cél teljesítése érdekében összeállított lépések vagy felada­tok sorozata (az angol work: munka és a flow: áramlik szavak összevonásából). A work- flow-val elkészített folyamatok működtetéséhez a munkalépések megfelelő címzettekhez való eljuttatásához a szoftver levelezőrendszert használ. Az egymással kapcsolatot tartó munkatársak fizikailag távol is lehetnek, ekkor a feladatok továbbítása az interneten törté­nik. Miután a folyamat résztvevői elkészítették a számukra kijelölt feladatokat, a folyamat önműködően a következő lépésre ugrik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom