Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-09 / 89. szám
www.esztergom.hu 2007. május 9., szerda • HÍDLAP 5 Összevonják az óvodákat Almásfüzitő. Az oktatási intézmények működésének biztosítása érdekében felülvizsgálatot végzett nemrégiben az almásfüzitői önkormányzat. Ennek eredménye lett az a testületi döntés, miszerint a település két óvodáját összevonják és a gyerekek a jövőben már csak a Felső-Kolónián lévő, három csoporttal működő intézményt használhatják. Ez az óvoda azonban szakmai szempontból maximálisan megfelel majd a követelményeknek, a gyerekek utazását az ön- kormányzat várhatóan buszjáratok indításával vagy költségtérítéssel segíti. Lefagyott a gyümölcstermesztők mosolya Megszólal a réz és a fa Tát. A településen ezúttal is több külföldi vendégfellépő színesíti a helyi zenei életet. Május 18-án, pénteken, 18 órai kezdettel a helyi fúvószenekar ad koncertet a kultúrházban. A műsoron egy belga fűvósegyüttes lesz még látható-hallható. Környezetvédelmi gyakorlat Vác. A Vác a Gyakorló Város program keretében a Budapesti Corvinus Egyetem másodéves tájépítészei egyhetes gyakorlatra érkeznek Vácra. A gyakorlat május 7-től, 11-ig tart. A hallgatók a Naszály hegy turistaútjait fogják bejárni és felfestik a hiányzó, megkopott turistajelzéseket. A váci természeti értékekről előadásokat is készítenek, melyeket május 10-én, csütörtökön a művelődési házban fognak bemutatni. A meleg, aszályos tavasz rügy gyilkos fagyokkal búcsúzott Az unió éppen a mostanihoz hasonló, rendkívüli károk enyhítésére hamarosan krízismenedzselő alapokat szeretne létrehozni, amelytől a meglehetősen ingatag zöldség-gyümölcs szektor stabilizálását várják. A teljes ágazatra kidolgozott reformcsomagot várhatóan jóváhagyják a tagállamok. Folytatás az 1. oldalról A fagyok mostani pusztításáról az elnök elmondta: teljesen hektikus, hogy hol, mekkora veszteséget okozott, de a legnagyobb bajok Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye területén vannak, akad olyan barackos, amit az utolsó gyümölcsig letarolt a száraz időben még kegyetlenebb hideg. A terméktanács most teljes gőzzel azon dolgozik, milyen jogcímen kaphatnának támogatást a biztosítással nem rendelkező és a kárenyhítési alaphoz sem csatlakozott gazdák. Az idén januárban indult állami káralapba megyénkben mindössze 10 gazdálkodó lépett be, többségüknek ugyanis nincs 1000-3000 forintjuk hektáronként, amit nélkülözni tudnának. A tárca Brüsszelben tapogatózott a lehetőségekről, az Európai Bizottságtól várnak belegyezést a szokásosnál nagyobb mértékű támogatás kifizetésére. Az agrárminiszter ígéretet tett arra is, hogy megvizsgálják a kárenyhítési alap év közbeni kinyitásának lehetőségét, illetve haladékot kapnak a károsultak hiteleik törlesztésére. Drágán mérik majd a gyümölcsöt Minthogy a hazai gyümölcstermés mintegy felét elpusztította a fagy, várhatóan igen drágán mérik majd a magyar gyümölcsöt, a kajszi ára akár 40 százalékkal is magasabb lehet a tavalyinál a mostani becslések szerint, de mivel Európában nem lesz hiány és az importbőség évek óta jellemző, nem biztos, hogy ekkora mértékű emelkedéssel kell számolnunk. * Szabó Hajnal Fogynak a méhek: veszélyben az emberiség jövője? Génmanipulált növények és paraziták tizedelik a szorgos rovarokat Az elmúlt évtizedekben negyedével csökkent a méhek száma a világon. A méhek pusztulása pedig befolyásolja a gyümölcsök, és egyes zöldségek terméshozamát. Nyugaton főleg a génmanipulált növények, nálunk inkább a paraziták okozzák a problémát. Kováts Károly, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületének elnöke lapunkat arról tájékoztatta: a méhek a gén- manipulált növények terjedése miatt pusztulnak. Ahol ugyanis van egy olyan tábla, ahová ilyen gabonát ültettek, ott negyven kilométeres körzetben minden rovar kipusztul, ezek a növények ugyanis méreganyagokat állítanak elő ellenük. „Tudósok bizonyították már, hogy ha a méhek kipusztulnak ,az az emberiség kihalásához is vezet. Ha ugyanis nem lesz, ami beporozza a növényeket, az élet feltételei nem lesznek biztosítottak.” - mondta a méhész. Nyugat-Európában már csökkent a növényállomány a méhek pusztulásának hatására, Magyarországon ez még nem történt meg, de Kováts KáA kis kaptárbogár a kaptár nyílásaiba és repedéseibe nagy mennyiségű tojást rak, két-három nap alatt tíz-tizenegy milliméteres, fehér színű lárvák kelnek ki belőlük. A lárvák fejlődő méhekkel, illetve mézzel és virágporral táplálkoznak, akár teljes méhcsaládokat is kiirthatnak. Magyarországon 2003-ban lépett hatályba a szaktárcának az a rendelete, amely bejelentési kötelezettséget ír elő a kis kaptárbogár észlelésekor. meg. Ha pedig elterjednek, az megtizedelheti a hazai méh-állományt. A méhek jelentőségét már az 1600-as években felismerte egy brit mezőgazdász: Gervase Markham szerint az apró rovarok minden állat közül ä legfontosabbak és leghasznosabbak az ember számára. Albert Einstein egyszer állítólag kiszámolta: ha a méhek egyszer csak eltűnnének a Föld színéről, az emberiség nem lenne képes életben maradni négy évnél tovább. • -cs -a roly szerint bármikor bekövetkezhet. Je- mát az itthoni méhészeknek, ennek lárvái lenleg a kis kaptárbogár okozza a problé- ugyanis az enyhe tél miatt nem fagytak Ml A VÉLEMÉNYE? Az érettségizők ma esnek túl a történelem vizsgán, ezzel egyben az írásbeli érettségi nehezén. Arról kérdeztük a diákokat, hogy nehéznek találták-e az eddigieket és milyen várakozásokkal tekintenek a szóbeli vizsgák elé. Czahesz Balázs | Az érettségi java ré- I szét már tavaly letettem, idén csak a matek javítóvizsgára jelentkeztem, aminek nincs szóbeli része. A feladatokat könnyen megoldottam, abszolút nem volt nehéz dolgom, feleslegesen tartottam tőle. Evek óta sok próbaérettségit, tesztet oldottam meg, és megérte gyakorolni, mert továbbtanulok: a Budapesti Gazdasági Főiskolára jelentkeztem. Balogh Erika I Úgy indultam neki ] az írásbeliknek, hogy „csak” komolyabb I dolgozatok megírása 1 lesz, nem akartam túl komolyan venni, de amikor megláttam a matekot, csalódnom kellett, mert jóval nehezebb volt a vártnál. A magyar írásbeli könnyű volt, a történelem vizsgától kicsit félek, de várom, hogy már túllegyek az egészen. A tét, hogy a választott főiskolámra felvegyenek. Görgényi György I Irodalomból József Attilára számítottam, I és mivel nem volt, ' ezért az érvelés fel- I adatát oldottam meg. A szövegértésre kevés idő volt, kapkodni kellett, de sikerült. A tegnapi naptól tartottam nagyon, nehéz is volt a matek, de meglesz. A mai nap az esszék miatt fáj a fejem. A szóbeli rész nem fekszik nekem annyira, mert izgulós vagyok, de a felvételi szempontjából az írásbeli a döntő, ami megnyugtató. Nyári Andrea Idén többet tanultam, mint az azt megelőző három évben össze- I sen, ezért nagy meg- | lepetést nem tudott okozni az érettségi, nem görcsöltem rá. Matekra is sokat gyakoroltam, de teljesen más példák voltak a vizsgán, mint amelyekre számítottunk. A szóbeli nagy előnye, hogy segítenek a vizsgáztatók, kihúzzák az emberből a helyes válaszokat. Nyelvvizsga kell a kenyérsütéshez is? Pozsony tovább szigorítaná a diplomahonosítást Múzeumi átalakítás Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése döntött a fenntartásában működő megyei múzeumi szervezet átalakításáról. Ennek értelmében kizárólag a szervezet irányító intézménye, a szentendrei Ferenczy Múzeum maradna jogi értelemben múzeum, öt másik városban - köztük Vácott -, ilyen rangú intézményét kiállítóhellyé minősíttetné vissza a fenntartó. Faültető vetélkedés Vác. A Duna-Dráva Cement Kft. szervezésében összesen százötven hársfát ültettek el a váci diákok a Gyadai-rétre vezető út mentén. Tizenegy váci iskola, összesen több mint százharminc diákkal nevezett a faültetésre. A versenyben nyújtott kimagasló teljesítményéért a Madách gimnázium a legszakszerűbb, a kereskedelmi szakképző iskola a legsportszerűbb, a Radnóti iskola a legkitartóbb címet kapta. Érdekes törvénytervezettel állt elő a szlovák kormány, amely szerint annak, aki honosíttatni kívánja a külföldön szerzett diplomáját vagy szakképesítését, szlovák nyelvből kell vizsgát tennie. Mindez önmagában nem rossz dolog, hiszen egy orvostól méltán követelik meg a kiváló nyelvtudást, de egy pék, vagy villanyszerelő munkájának elvégzéséhez nem feltétlenül szükséges mindez. Andruskó Imre, az MKP álláspontját ismertetve lapunknak elmondta: maga a tervezet nem feltétlenül rossz, hiszen a külföldön szerzett diplomák, illetve szakképesítések honosíttatásának a szabályozását tartalmazza, ráadásul több szempontból egyszerűsíti a végzettség hazai elismerésének folyamatát. „Az államnyelv ismeretét előíró 27-es paragrafus több pontjával azonban nem értünk egyet. Az ugyanis többek között azt is előírja, hogy a honosításhoz szlovák nyelvvizsgát kell tenni, ennek pedig négy része lenne: a háromtagú bizottság egy elbeszélgetés, egyezer szavas szöveg értelmezése, és egy több tíz kérdést tartalmazó kérdőív alapján döntené el, hogy tud-e valaki a megfelelő mértékben szlovákul vagy sem” - magyarázta a Hídlapnak a magyar párt képviselője. Andruskó maga is elismeri, hogy vannak olyan foglalkozások, ahol szükséges az államnyelv kiváló ismerete, viszont a jogszabály valamennyi munkavégzési körre ugyanúgy vonatkozik: egy péknek, asztalosnak, vagy villanyszerelőnek viszont nem kell kapcsolatot tartani a vevőkkel, így nem okoz problémát az, ha nem rendelkezik komoly nyelvismerettel. „Azt is kifogásoljuk, hogy a jogszabály túl általánosan fogalmaz, így szubjektív eljárást vonhat maga után. Kizárólag a háromtagú bizottság dönti el, hogy a kérvényező megfelel-e vagy sem, de az nincs pontosítva, hogy annak tagjai mit vesznek figyelembe és mit nem” - mondta a képviselő, majd hozzátette: szeretnénk elérni, hogy kevesebb legyen a törvényben a kibúvó, és egy péknek például ne kelljen komoly nyelvvizsgát tennie. Az MKP a parlamenti vita során egy olyan módosító javaslatot készül benyújtani, amelynek az elfogadása esetén azoknak, akik szlovák nyelvből érettségiztek, a diploma megszerzése után nem kell majd újra nyelvvizsgázniuk. • Szép Éva
