Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-08 / 88. szám
HÍDLAP • 2007. május 8., kedd www.istergranum.hu Elszakadna Pest megye a fővárostól A vidéki települések több százmillió forinttól esnek el Budapest miatt Piliscsaba Pest megyével egyetemben más utat választana. Folytatás az 1. oldalról Szerinte több iskolára, egészségügyi intézményre lenne szükségük, és a Budapestről kitelepülök, valamint a beköltözők növekvő számával sem tud a megye infrastuktúrájának fejlesztése lépést tartani. A lemaradások mérséklésére pedig több pénzre van szükség, ezért is nélkülözhetetlen a különválással járó többletforrás. „A megye önállósodásához a területfejlesztési törvény módosítására lenne szükség, ezt néhány képviselővel együtt már többször is szerettük volna napirendre tűzni, ám a kormány- többség ezt eddig mindig elutasította. Remélhetőleg, most majd más döntés születik” - tette hozzá Szűcs Lajos. Kasza Péter, Piliscsaba polgármestere szerint is hasznos lenne a kiválás, a főváros GDP-je miatt ugyanis az egész régió más kategóriába került. „A szétválással azonban hatékonyabban pályázhatnának. Azt azonban nem tudom, hogy uniós szinten meg lehet-e ezt valósítani, véleményem szerint ugyanis a hét régió is sok egy ilyen kis országnak” - mondta a Hídlapnak a polgármester. Tájékoztatása szerint jelenleg késnek a pályázati kiírások, és olyan feltételrendszereket szabnak, amelyet a kisebb települések nehezen tudnak teljesíteni. „Pedig Piliscsabának is sok mindenre lenne szüksége, szeretnénk megoldani a szennyvíz-problémákat, utakat kellene felújítani és az intézményeinket is szeretnénk korszerűbbé, energiatakarékosabbá tenni” - tette hozzá Kasza Péter. • Pálovics Klára Ismét klerikális tagja lehet az MTA-nak Erdő Péter bíboros az egyik legesélyesebb jelölt Három év után ismét tagválasztó közgyűlést tart ma a Magyar Tudományos Akadémia. A lapzártánk után kezdődő zárt ülésen az egyes akadémiai osztályok összesen huszonnyolc megüresedett helyre jelöltek levelező tagokat, hogy a testület létszáma ismét háromszázhatvanöt tőre egészüljön ki. Az egyházjogász, egyháztörténész Erdő Péter bíboros személyében minden bizonnyal ismét lesz egyházi tagja a tudós testületnek. Az egyházjog és a középkori egyháztörténet világhírű tudorát, Erdő Péter bíborost, érseket a Filozófiai és Történettudományok Osztálya a legmagasabb szavazat- aránnyal , választotta jelöltjének. A konszenzus, mondhatni eredendő volt, hiszen a bíboros egyik ajánlója a balol- daliságáról is ismert Glatz Ferenc történész, korábbi MTA-elnök volt. Ezzel sok évtizedes „hagyomány” törik meg, hiszen a kommunista rezsimben nem lehetett teológus vagy klerikális tagja az Akadémiának. Erdő Pétert 1975-ben szentelték római katolikus pappá, majd 2000-ben püspökké. 2003 január 11-én lépett hivatalba mint esztergom-bu- dapesti érsek, Magyarország prímása. Teológiai szakterülete az egyházjog. Érseki kinevezése előtt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora volt, az egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének elnöke. • P. K. Hatásos volt a traffipax razzia A megyében kétszáznál többen is fennakadtak * Mindenkit vár a szikincei kerékpártúra Idén május 12-én, szombaton rendezik meg a Szikince kerékpártúrát. Az eseményt a zalabai székhelyű Szikincei Érdekvédelmi Szövetség szervezi. Michalian Etelka, Zalaba polgármestere lapunknak elmondta, hogy a két útirányból érkező csoport dél körül találkozik a zalabai piactéren: „az egyik csapat többek között Nagyoroszi, Fegyvernek, Garamsalló, Kisölved és még más települések érintésével érkezik a faluba, a másik pedig Garamkövesd, Kicsind, Garampáld, Kisgyarat után ér Zalabára”. A találkozóponton gulyással, üdítővel és tombolahúzással várják a kerékpárosokat, a legjobban felszerelt és a Jegöregebb bicikli ugyanúgy díjban részesül majd, mint a legidősebb és legfiatalabb bringás. Ezt kultúrműsor, Csontos Vilmos felvidéki író sójának a megkoszorúzása, és női foci követi, az idén hatodik alkalommal megrendezett Szikince kerékpártúra pedig bállal fejeződik be. A rendezvényre többen jelentkeztek Magyarországról is, az Esztergom környékieknek a garamkövesdi polgármesteri hivatalban kell bejelenteni indulási szándékukat. LAP(SZ)ÉL Kalandozó magyarok Azt mondják, mi magyarok le se tagadhatnánk kalandozó őseinket. Van benne valami. Hogy mást ne mondjunk, Simonyi Károly egyszerű civilként járt fönn a világűrben (miután a pár napos kiruccanáshoz szükséges, stílusosan csillagászati összeget lepengette); egy kis csoport hazánkfia pedig épp most készül oxigénpalack nélkül feljutni a Mount Everestre. No persze, az egyszerű embernek be kell érnie az iméntieknél hétköznapibb élményekkel, jóllehet manapság - mint látni fogjuk - egy szimpla, országon belüli helyváltoztatás is mind nagyobb kihívást jelent, és a költségei is szépen emelkednek. Közismert például, hogy a kormány vasúti szárnyvonalak tucatjait szüntette meg, sok-sok Mari nénit és Józsi bácsit a számukra jóval kényelmetlenebb buszozásra kényszerítve. Ez sok esetben ötvözi a magashegyi túrák és az űrhajózás nehézségeit: kevés az oxigén, és kifejezetten körülményes WC-re menni. Ami azt illeti, ezentúl már a vasúti jegypénztáraknál is kapkodhatunk a levegőért: a közlekedési tárca ugyanis a vonatjegyek árát drasztikusan fölemelte. (Az indoklás a tarifarendszer egységesítése - v.ö. szabad verseny... - aminél már csak az autópályadíjak nyári áremelésének indoka érdekesebb. Ebben az évszakban többen használják a sztrádákat, ezért többe kerül a fenntartásuk is - mondják, holott - józan paraszti ésszel nézve a dolgot - a több használó már eleve több bevételt jelent.) Ki ne hagyjuk a víziutakat. Egy SZDSZ-es fővárosi képviselő szerint - most pontos idézet következik - „a fővárosiak közlekedését vissza kell téríteni (?) a Dunára, amíg a felszíni forgalom helyzete rendeződik.” A hajózást anyagilag bárki megengedheti magának - teszi még hozzá, és mi - kivételesen - nem teszünk hozzá ehhez semmit, pedig lelki szemeinkkel már látjuk az első „közösségi” hajó parancsnokát, Demszky admirálist... Nehéz minősíteni egy balassagyarmati honfitársunk sajátos körutazását is. Szemproblémájával kereste fel a helyi kórházat, ahonnan továbbküldték Salgótaijánba, majd onnan - szabad kapacitásuk nem lévén - Vácra, majd Kerepestarcsára, míg végül ismét Balassagyarmaton kötött ki. Egy másik betegnek - akinek lélegeztetésre és sürgősségi ellátásra lett volna szüksége - egyetlen üres ágyat se találtak a budapesti intenzív osztályokon, a balliberális egészségügyisek, no meg a „súlyponti” kórházak nagyobb dicsőségére. Igazán nem kívánjuk se az űrhajósok, se a hegymászók érdemeit kisebbíteni. Sokat kockáztat, aki jeges sziklafalon hálózsákban lógva éjszakázik egy távoli földrészen, vagy kilöveti magát egy rakétában. Ennél talán csak ahhoz kell nagyobb elszántság, ha ma valaki megpróbál eléldegélni mondjuk egy közlekedési és egészségügyi reformon átesett magyar falucskában. „Szentendre város költője” Szentendre. A Szentendrei Új Kulturális Központ szervezésében lezajlott I. Szentendrei Költőversenyen a harminc- perces rögtönzés alatt született versek közül a közönség tagjai közül a legtöbben Karafiáth Orsolya művére szavaztak, ezért ő kapta meg a „Szentendre Város költője 2007” címet, és a vele együtt járó egyhetes ösztöndíjat, amelyet nyáron a város vendégeként tölthet el. A költeményeket a Szentendre és Vidéke pénteki számából kisorsolt „Új szakambulancia a rendelőintézetben” című cikkből kellett a költőknek megalkotniuk. Kétnapos, úgynevezett TISPOL akció keretében ellenőrizte az utakat a rendőrség április végén, amelynek során országosan összesen csaknem 3400 gyorshajtóról készült traffipaxos felvétel, Magyarországon a túl nagy sebesség okozza a legtöbb balesetet. Megyénkben is szép számmal akadtak horogra gyorshajtók, az összes traffipaxot hadrendbe állították. A fokozott ellenőrzések célja az, hogy hazánkban 2010-re 30 százalékkal lecsökkentsék a közúti halálos balesetek számát, 2015-re pedig már a jelenlegi felére szorítsák le ezeket. Ezért is fontos, hogy az autósok minél gyakrabban észleljék az intenzív rendőri jelenlétet, ami április végén sokuk számára több tízezres bírságot jelentett. A megyében számos helyen két napig 24 órán keresztül készenlétbe állították a traffipaxokat, aminek meglett a sajnálatos eredménye is. A megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztályának közlése szerint a kétnapos razzia során összesen 172 gyorshajtó személyautóról, 4 motorkerékpárról és 41 tehergépkocsiról készült felvétel, de rekordsebességről nem tudtak beszámolni. Nem úgy, mint Borsod megyében, ahol 60 helyett 132-vel, 40 helyett 106 kilométerrel száguldott két gépkocsi, egy teherautó pedig 147-tel suhant el a 70-es sebességkorlátozó tábla mellett. Az unióban még 2001-ben készült el az a .fehér könyv”, amelyben azt taglalják, hogy 2010-re felére kell csökkenteni a balesetek számát Európában. Ehhez képest hazánkban 2004-ben több mint 1100, két éve szintén ezer körüli, tavaly pedig már 1304 ember halálát okozta közlekedési baleset, az esetek 82 százalékában gyorshajtás miatt. • Sz. H. Reformhiány: már tetanuszoltásra sem telik? A kórházakban fogyóban, a patikákban még akad oltóanyag Az ANTSZ-nél több intézmény is jelezte, hogy nem kap annyi tetanuszampullát mint amennyit rendelt, hetek óta akadozik az ellátás. Azok, akiknek a kórházakban már nem tudják beadni az oltóanyagot, a patikákban válthatják ki, ezért viszont fizetni kell. A hiány szinte minden intézményben gondot okoz, ahol baleseti ellátás van. Április óta egyre nagyobb gondot okoz, hogy a kórházak nem kapnak annyi tetanusz elleni oltóanyagot, mint amennyit rendeltek. A hazai oltóanyag-gyártás már megszűnt, értesüléseink szerint pedig a jelenleg érvényes külföldi szállítóval kötött szerződés is lejár június 30-án. így elképzelhető, hogy a mostani készleteket még kiosztják, aztán augusztusig nem kapnak több oltóanyagot az intézmények. Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke is megerősítette: valóban nincs elég oltóanyag, és nincs biztos időpont a következő szállítmány beérkezésére. „A patikusok azért aggódnak, hogy a kórházakból hozzájuk fogják küldeni a tetanuszoltásra várókat. Akadnak viszont olyan gyógyszertárak is már, ahol már a kötelezően előírt egy darab vészampulla sem maradt” - mondta az elnök. Pák Gábor, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvos igazgatója a Hídlapot arról tájékoztatta: komoly ellátási gondot okozott a hiány, amelyet akkutan sikerült megoldani, ötven darab ampullát tudtak szerezni a regionális tiszti főorvos közbenjárásával. Ez azonban nem elég túl sok ideig, a szállítással pedig hónapok óta gondok vannak. „Tudomásom szerint már a patikákban is hiánycikk a vakcina, reméljük, hogy az egészségügyi kormányzat dolgozik a probléma megoldásán. Ez az oltóanyag alapszer, ha nincsen, akkor a tetanusz-gyanús sebeket nem tudjuk megfelelően ellátni” - tette hozzá az orvosigazgató. „A patikánkban pár napig nem volt oltóanyag, azóta sikerült kilenc ampullát szereznünk. A vakcinából kötelezően előírtan kell a gyógyszertárakban tartani, hiszen nagyon fontos szerről van szó” - mondta lapunknak Nemeskéry Edvin, az esztergomi Szent István Patika vezetője. A gyógyszerész közölte azt is: annak, akit a kórházban nem tudnak beoltani, a gyógyszertárban fizetnie kell az oltóanyagért. * (pálovics)
