Hídlap, 2007. május (5. évfolyam, 84–105. szám)
2007-05-24 / 100. szám
4 HÍDLAP • 2007. május 24., csütörtök www.istergranum.hu Valóban megéri Szlovákiában céget alapítani? A magyarországi megszorítások miatt egyre többen váltanak Nem lesz munka szüretkor Hoppon maradhatnak nyáron az idénymunkások is Egyre többen alapítanak céget, leányvállalatot, vagy helyezik át a székhelyüket Szlovákiába. A lapunk által megkérdezett felvidéki könyvelőiroda munkatársa szerint mindez nem csak a 19 százalékos adókulcsnak köszönhető. Szlovákiában azonban nem csak az adók alacsonyabbak, a munkabéreken és azok járulékain is lehet spórolni, ráadásul gyorsabb és egyszerűbb a cégalapítás is. „Ez nem egy fekete-fehér történet. Meglátásom szerint főleg olyanok települnek át, akiknek lakik a környéken ismerősük, rokonuk, és vele együtt alapítják meg a cégüket, amihez kell telephely és még sok minden más is” - mondta az általunk megkeresett könyvelőiroda munkatársa, majd hozzátette, hogy tapasztalata alapján a költözők többsége Magyarországon is meghagyja a vállalkozását. A könyvelő véleménye szerint nem csak az egységes, 19 százalékos adó az, ami miatt így döntenek a vállalkozók. „Mit ér akkor egy vállalkozás, ha ugyan kevesebb adót fizet, még sincs meg a fejlődéshez, működéshez szükséges. táptalaj? Szükség van nyelvismeretre is; mert ugyan Párkányban és környékén beszélnek magyarul, de néhány lépéssel feljebb komoly akadályokba ütközhetünk emiatt” - fejtette ki. A könyvelőiroda munkatársa szerint Szlovákiában egyszerűbb az adózási rendszer, és sok áttelepülő arra panaszkodik, hogy a kormányváltás óta Magyarországon „bekeményítettek”. „Sokan fel vannak paprikázódva, és ennek is köszönhető az, hogy egyre több magyarországi próbálkozik SzlovákiáLAP(SZ)ÉL üulya István Büdös Tart a balhé. Sorra mondanak le a vezetők, nincs se igazgatásrendészeti minisztere, se országos, se budapesti főkapitánya az országnak, sőt még nemzetbiztonsági cégvezetője sem - úgyhogy hajrá munkanélküliek, állás most akad szép számmal -, és közben a fővárosban három forgalmas helyen a rendőrséget „fikázó” molinót raktak ki. Amiken a „Police” felirat „l”-betűjét az anonim „alkotó” egy piros férfiszerszámmal helyettesítette (annak szellemében, ahogyan anno a Kispál és a Borz együttes énekelte, idézem: „Rajzolj pöcsöt a plakátnak”, ezzel nem állítva, hogy ők lettek volna a felbujtók). Persze, a rendőrök gyorsan lekapkodták, és Szabadfi Árpád, aki átmenetileg vigyázza és képviseli országosan a fiúk (és leányok) ténykedését a keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy arra kérte (utasította) a kollégákat, „...még kulturáltabban,‘még higgadtabban, még nyugodtabban, de törvényesen intézkedjenek” (írta az Index). Nincs azon mit különösebben csodálkozni, hogy ilyetén megnyilvánulásai születnek a civil elégedetlenségnek, és azon sem lehet „kiakadni”, hogy az utca népe „beszól” a járőrnek, netán leköpdösi. Jegyzem meg: ha így van, vonja kérdőre, indítson szabálysértési eljárást. Azt meg különben kissé (nagyon) erős csúsztatásnak tartom, hogy a médiában azzal érvelt a még hivatalban lévő főrendőr, hogy 2002 óta jelentősen csökkent a rendőri bűnözés, ma a harmincezres testület mintegy egy százaléka „gazemberkedik”, de az is inkább olyan, hogy elalszik az ügyeletben. Jegyzem meg: nem ennyi van, csak ennyiről tudnak, saját eseteimből tudom, hogy tíz szabálysértési vétség során kb. hétszer (de minimum a felében) meg lehet „egyezni” az eljáró közeggel. Még ugyan képlékeny, hogy pontosan mi történt a Múzeum körúton akkor éjjel-hajnalban, hiszen csupán az áldozat verzióját ismeijük, de mi hagyjuk meg az ártatlanság vélelmét. Bárhogy is van, és most vulgáris kifejezés következik tőlem, idézem: „most már más értelmet nyert az a kifejezés, hogy megb...ott a rendőr”, sokan megírták már, hogy alapvetően nagy baj mutatkozik a rend őreinek a hozzáállásával, és most mellőzném a mindenki által jól ismert elmúlt napokbeli bűnöket és vétségeket. Ténykérdés, a fejétől büdösödik a hal, tehát, ha bűnözik a közrendőr, azért teszi - amellett, hogy nincs pénze, ennek némiképp ellene szól, hogy viszonylag ritkán olvasni bankrabló könyvtárosokról, fosztogató általános iskolai tanárokról, megvesztegetési botrányba sodródó óvodapedagógusokról és erőszakoskodó pékekről -, mert úgy látja, „odafönf ’ is ezt teszik. Már hogy bűnöznek. Büntetlenül. Hiszen formai oki hibák meg elévülések miatt jól megússzák, és mosolyognak a képünkbe, és egyébként meg minket - általában véve: az állampolgárokat - egrecíroztatnak, miszerint sem a csalás, sem a törvény szegése nem megengedett. Tényleg nem az. Szóval: sürgősen nagy változások szükségesek. Szerintem kezdhetnénk a fejénél, hiszen az bűzlik, ugye. ban” - szögezte le, majd hozzátette, hogy az ilyen társaságok számának a növekedéséhez hozzájárul az is, hogy könnyebb és szabadabb a cégek mozgása. Jelenleg több mint 8000 magyar vállalkozó döntött szlovák cégalapítás mellett: az okok között keresendő, hogy Szlovákiában nincs iparűzési-, szolidaritási adó, és gépkocsi regisztrációja után sem kell adóznunk, a minimálbér is alacsonyabb a magyarországinál, és a törzstőke igény is kisebb a Kft.-k esetében (általában korlátolt felelősségű társaságot alapítanak a magyar állampolgárok). Elsősorban a közepes méretű, szolgáltató cégeknek éri meg a kitelepülés, ebben egyre több könyvelő, tanácsadó iroda nyújt segítséget. Ezek azonkívül, hogy megvizsgálják a szlovákiai cégalapítás lehetőségét, felmérik az esetleges megta- ■karítást, és le is bonyolítják a költözést. A létrehozás költségei, az ügyvéd, az illetékek nagyjából ugyanakkorák, de a működtetés mindenképpen olcsóbb. Ha valaki Szlovákiában szeretne céget alapítani, vállalkozási engedélyre van szüksége: ehhez állandó lakcím vagy telephely szükséges. A szóban forgó dokumentumot az illetékes Körzeti Hivatalban kell kiváltani (a Párkány környéki vállalkozások esetében Párkányban), ehhez tulajdonlevéllel vagy bérleti szerződéssel kell igazolnunk a telephelyünket. Az iparűzésre jogosító iparlevelet egy hét leforgása alatt kézhez kapjuk, a kft.-k regisztrálását a cégbíróságok végzik. A már fentiekben említett könyvelő elmondása szerint, ha minden jól alakul, Szlovákiában két hét leforgása alatt megalapíthatjuk saját cégünket. • Sz. É. Újra megnyitják az agráralapot A fagykár miatt bajba jutott gazdák július 15-ig utólag is csatlakozhatnak a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerhez. Az ehhez szükséges törvénymódosítást bár hétfőn elfogadta a parlament, ahhoz, hogy a költségvetés terhére kipótolják az alapot, még az Európai Bizottság engedélye is szükséges. Az alaphoz mindig akkora összeget tesz hozzá az állam, amennyit a gazdák befizettek, így most nagyjából 600 millió forint hozzáférhető, szemben a több tízmilliárdos vesztességgel. Kérdés ugyanakkor, mekkora kedvvel szállnak be a rendszerbe hektáronként ezer, illetve háromezer forinttal a gazdák. Elvesztette a pert a Suzuki Jogerősen pert nyert Párma Zsolt, az Esztergomi Gépkocsigyártók Független Szakszervezetének elnöke a Magyar Suzuki Zrt. ellen. A bíróság keddi ítéletében helyreállította a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát. Az első fokú ítéletet annyiban módosították, hogy nem az egyenlő elbánás elvének megsértése, hanem jogszerűtlen eljárás miatt ítélte szabálytalannak a bíróság a Párma Zsoltnak való felmondást. Ókori piperék és divat Tata. Július 1-ig látható a tatai várban az a kiállítás, amely több évszázad divatjával, viseletével és ékszereivel ismerteti meg a látogatókat. A bronzkori, római, kelta és avar leletek többsége a Kuny Domokos Megyei Múzeum anyagából származik, de itt láthatók először például a szomódi kelta temetőből származó tárgyak is. Az érdeklődők ókori kozmetikai szerekről, a fémmegmunkálás fortélyairól, textil- festésről tudhatnak meg többet a tárlat segítségével. A környékbeli leletek gazdagsága a szakértők szerint nem véletlen: valahol még egy bronzműhely feltárása várat magára. A Gárván Média Kft. Pilisvörösvár, Dorog és Esztergom térségéből Hirdetésszervező-üzletkötőt keres. Elvárások: Jó Kommunikációs készség, kreativitás, magas probléma megoldó képesség, precíz munkavégzés, szakmai gyakorlattal rendelkezők előnyben. Amit ajánlunk: Dinamikusan fejlődő cég, teljesítményarányos bérezés, fiatal, lendületes csapat. Jelentkezni lehet kézzel írt, fényképes önéletrajzzal a 7621 Pécs, Teréz u. 11-13. címen, illetve e-mailben a pecs@megoidas.info címen. A Felvidéken és'Vámosmikola környékén egyaránt komoly gondokkal küzdenek a gyümölcsösökben, Udvardon 70-80 százalékos a fagykár és a karvai, dunamocsi, kürti kertek sem menekültek a tavaszi fagytól, az Ipolyon innen az almát, körtét, cseresznyét tette tönkre a hideg. Szüretkor biztosan jóval kevesebb idénymunkásra lesz szükség, és van olyan szövetkezet, ahol az állandó dolgozók állása is veszélybe került. Becslések szerint Magyarországon mintegy 20-30 ezer ember dolgozik nyaranta mezőgazdasági idénymunkásként, nekik és családjuknak számolniuk kell azzal, hogy idén jóval kevesebb igény lesz a munkájukra. Ez a bevételkiesés nemcsak nekik jelenthet óriási problémát, hanem feldolgozóüzemek, kistermelők sora mehet csődbe a váratlan elemi kár miatt. Az ilyen természeti csapásra mind Magyarországon, mind Szlovákiában nehézkes vagy lehetetlen biztosítást kötni. Szabó Attila, akinek Muzsla környékén vannak szőlősei és barackosa lapunknak azt mondta: a szőlő esetében csak jégverés ellen lehet bebiztosítani a termést, az aszály vagy a fagy szóba sem jöhet. 1989 óta gazdálkodik több száz hektáron, de ilyen mértékű tavaszi fagykárral még nem találkozott, bár neki szerencséje volt: magasabban fekvő földjei éppenhogy megúszták a pusztítást - 2001 -ben volt utolj ára ilyen kára -, de ha tartósabb vagy akár egy fokkal erősebb lett volna a hideg, már számolhatná a veszteséget a karvai, mocsi vagy udvardi gazdákhoz hasonlóan. Utóbbi helyen a szövetkezet gyümölcsöseiben 60 százalék körüli a terméskiesés, csaknem 20 millió korona tervezett bevételtől kell búcsúzniuk. Ez a szövetkezet 60 embernek ad folyamatosan munkát, de ritkítási munkák, szüret idején akár 150 idénymunkást is foglalkoztattak: idén biztosan jóval kevesebbre lesz szükség. Szabó Attila muzslai földjeit 25 állandó alkalmazott tartja rendben, és nyolcán nemrég érkeztek főként idénymunkára, az ő munkájuk nem került veszélybe. Sokan Azonnali kárenyhítésről nem született elöntés a kormány szerdai ülésén, de az agrárkárenyhítésről szóló törvényt úgy módosítanák, hogy a költségvetésből tudjanak többletforrást biztosítani ilyen esetekben. Ehhez azonban az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges. Az agrárkár-enyhítési alapot mindenesetre megnyitották a még nem csatlakozott gazdák előtt és kidolgoztak egy kedvezményes hitelkonstrukción alapuló támogatási programot is. A Magosz azt szorgalmazza, hogy a kárenyhítési alapba tegyék be azt a 25 milliárd forintot, amennyivel kevesebb területalapú támogatást kaptak a gazdák tavaly a gabonaintervenció miatt. magyarországi földekre járnak mezőgazdasági idénymunkára, a Bemát István igazgatta szobi és vámosmikolai gyümölcsösökbe nagyjából 70-en járnak át nyaranta a határon túlról. Most még a növényvédelmi munkák folynak, amelyhez teljes létszám kell, de a szüret idején várhatóan nagyjából felére csappan a létszám. A szobi 110 hektáron nem esett kár, de a vámosmikolai 180 hektáros gyümölcsösben lesújtó a kép: az almából 70, a cseresznyéből 55-60, meggyből 10, körtéből pedig nagyjából 50 százalékkal érik kevesebb idén. A gazdaság elég tőkeerős ahhoz, hogy átvészelje valahogy ezt a krízist, de még nekik sem mindegy, hogy ugyanannyit kell fordítaniuk védekezési munkákra, mintha teljes bevételre számíthatnának. • Sz. H.
