Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)

2007-04-21 / 78. szám

HÍDLAP • 2007. április 21., szombat www.istergranum.hu Szlovákia is megsarcolná a továbbtanulókat Több ezer kiránduló a Rám-szakadéknái A turisták mellett egyre több a vandál látogató is Az új felsőoktatási törvény a levelező szakos hallgatókat sem kíméli A szlovák kormány szerdán fogadta el azt a törvénymódosítási javaslatot, amely alapján a levelező szakos hallga­tóknak tandíjat kell majd fizethetniük. Ezenkívül további módosításokat is tar­talmaz az új felsőoktatási törvény terve­zete: így például annak elfogadása ese­tén kevesebb központi támogatást kap­nak majd azok az egyetemek, amelyek diákjai közül sokan nem tudnak elhe­lyezkedni tanulmányaik befejezése után. Albert Sándor, a révkomáromi Selye János Egyetem rektora ezzel kapcsola­tosan lapunknak elmondta: nehéz egyetérteni a javaslattal, ráadásul azt sem tudja elképzelni, hogy a rendszer bevezetését követően hogyan fog mű­ködni az. „Ha valaki olyan régióban la­kik, ahol nincs munkalehetőség, még a jó végzettség és az idegen nyelvek tu­dása esetén is csak nehezen kap mun­kát. Az a személy viszont, aki Pozsony­ban él, elvégzett valamilyen főiskolát, és legalább egy idegen nyelvet beszél, biztosan talál valamit” - fejtette ki. Mint ahogy a fentiekben olvasható, hosszú éves készülődés és más címen történő pénzszedés után nagy valószí­nűleg bevezetik a tandíjat a levelezős tagozatosok számára. A kormány már rábólintott a tervezetre, ami egyébként nem teszi kötelezővé a fizetős rendszer bevezetését, ráadásul a kérhető pénz nagyságát sem maximalizálja. „Annak, aki nem vezeti be a tandíjat, továbbra is jár az állami támogatás. Fi­gyelembe kell venni, hogy nem kérhe­tünk hatalmas összegeket, és ha a köz­ponti hozzájárulás, ami jelenleg egy A felsőoktatási intézmények központi támogatásának a nagysága ezentúl majd attól is függhet, hogy ki milyen besorolást kap: azoknak, akik magasabb kategóriában lesznek, több pénz jár majd. Ezek szerint lenne szakfőiskola, főiskola és egyetem: ezek abban térnének el, hogy doktorandust mesterfokú, illetve bakalár képzésük is van-e, foglal­koznak-e alapkutatásokkal és mennyi az intézményben tanuló levelezős diákok száma. Kocsis Nem tudta ezt Mehemed... Illetve Mehmet Karcsika, aki (reméljük) most boldog, hogy újfent a mamájával lehet együtt, talán hamarosan ismét megtanul magyarul is, minden jó, ha a vége jó. Hála azoknak a rendes embereknek, akik eny- nyire szívükön viselték a sorsát; egy gyermek élete rendeződni látszik. A magyar média tele volt pozitív üzenetekkel, villogtak a vakuk és a fogsorok - mosolydiplomácia. Csakhogy, aztán robbant a bomba. Váratlanul letartóztatták a , jó bá­csit”, és vele együtt még számos olyan embert, aki az emberbarát ala­pítvány körül tüsténkedett. A gyanú szerint ezek a derék urak és höl­gyek rövid idő alatt milliárdos vámcsalást hajtottak végre az (emberba­rát) alapítvány leple alatt, amit most leleplezett az éber magyar rend- és vámőrség. Legalábbis ez a gyanú. De hogy megáll-e mint vád a bíróság előtt - az majd a következő kérdés lesz. Amúgy sem szeretnénk pre- judikálni, meg aztán, mit lehet tudni: ha idáig nem tűnt fel az ajándék gyanánt Magyarországra hozott soktonnányi távol-keleti élelmiszer, nem kizárt, hogy most is kiderül majd: csak valami apró porszem került a (különben) jól működő gépezetbe. Talán elfelejtették (valahol) meg­kenni, de majd pótolják, és akkor minden mehet úgy, ahogy eddig. Tud­juk, hogy milyen érzékenyek ezek az... alkatrészek. Nem ez az érdekes. Hanem hogy milyen, hm, egyívásúak ezek az alapítványos és (amúgy) emberbarátságtól duzzadó igen derék emberek! Mind-mind ott tülekednek (vagy tülekedtek) a rend és a nemzetbizton­ság védelmezői között, közülük néhány an meg egyesen pénzügyőri posztokon feszítenek (feszítettek). Az újságok hirtelen nagyon érdekes fotókat találtak valahol. A főszereplő éppen ezredesi (vagy alezredesi) kinevezését veszi át az országos főkapitánytól, az NHB főnöke alapítványi jutalmakat oszto­gat. És egyszerre arra is fény derül, hogy az alapítvány mögött megbú­vó óriáscég vezető emberei is mind-mind egy helyen tanulták a szak­mát. (Az emberbaráti szakmát. Mi mást?) Eddig is sokat olvashattunk arról, hogy az egykori (gyűjtőfogalommal: kommunista) titkosszolgálati, állambiztonsági és rendvédelmi szakem­berek milyen kiválóan megtalálták helyüket az (új) gazdasági életben; egyáltalán, hogy civil karrierjük milyen töretlenül folytatódott, sőt ívelt a korábbiaknál is sokkal magasabbra. Igaz, ezek a hírek mindig a volt KGB vagy a Stasi kemény fiúiról (hölgyeiről) szóltak, míg ellenben itt, nálunk eddig jobbára diszkrét homály borult a sikeres gazdasági szak­emberek eredeti... beágyazottságára. Most mintha szakadozna a homály, lebegtetnék egy kicsit azt a bizo­nyos fátylat, mely ápol és - különben mindent - eltakar. De minden csoda három napig tart, ugye. Lehet, hogy most is kiderül, Mehmet Karcsika tehet mindenről. Mert körmönfont módon visszaélt az alapítvány nevével. Sőt, ha nem vi­gyáz, majd jól felrúgják a tehenek. Mint tudjuk: az idén is egész csordát várnak belőlük a Millenárisra. Igaz, műtehenek lesznek. diákra 30 ezer korona, nagyobb, mint amit mi szedhetnénk, akkor nem érde­mes azt bevezetni” - magyarázta a rek­tor, majd hozzátette: a magyar egyete­men nagy valószínűséggel nem vezetik be a tandíjat, ehhez azonban le kell csökkenteniük a levelező tagozatosok számát. Ezt a célt szolgálhatja az is, hogy az, aki távúton végzi tanulmá­nyait, egy évvel többet koptathatja majd a jövőben az iskolapadot. A ja­vaslat értelmében a szlovákiai egyete­meken, illetve főiskolákon a nappali tagozatosok számának csupán 50 szá­zalékát tehetik majd ki a levelezősök: ezt az arányt jelenleg 9 iskola lépi túl, az egyik éppen a Selye János Egyetem. Az intézmények egyébként nemcsak a távúton tanulóktól, hanem azon nap­palis diákoktól is pénzt szedhetnek majd, akik indokolatlanul túllépik az iskola elvégzésére szánt időkeretet (így például öt év helyett hat év alatt végzik el a mesterfokú képzést),. az esetükben azonban maximum 45 ezer korona szedhető. „Az új felsőoktatási törvénynek vannak jó elemei is, de az ellenzék majd biztosan ellenez egy-két dolgot, így például a tandíj bevezeté­sét, vagy a levelező tagozatok leépíté­sét” - mondta a révkomáromi intéz­mény rektora, aki szerint a jelenlegi formájában valószínűleg nem fog át­menni a javaslat, biztosan lesznek ki- sebb-nagyobb módosítások. • Szép Éva Az Ipoiy-hidakról tárgyaltak Pozsony. A Kassa- -AHH Miskolc főút. az I Ipoly-hidak, a szlová- I kiai magyar kisebbsé­Wb v ^ gi kultúra támogatásá- — nak kérdése és a mű­emlékvédelem terén elért eddigi ered­mények áttekintése szerepelt a többi közt a magyar és a szlovák házelnök pénteki pozsonyi találkozóján. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke talál­kozott az MKP elnökével is. A tegnap kezdődött háromnapos, nem hivatalos látogatás során Szili Katalin ellátogat számos magyarlakta településre, töb­bek között Érsekújvárra is. Folytatás az 1. oldalról A meredekebb részeken, a kapasz­kodóknál pedig kőbe vájt kisebb üre­gek biztosítják lépcsőszerűen a kirán­duló biztonságos feljebb jutását. A múlt évben fejeződött be ezeknek a biztonsági berendezéseknek a teljes fel­újítása, több mint négymillió forintos költségvetésből. Sajnos azóta ezeket több helyen is megrongálták, sőt a kor­lát fémrészéből több darabot eltulajdo­nítottak. A javítások a tavaszi időszak­ban már több százezer forintba kerültek - tudtuk meg Lomniczi Gergelytől, a Pilisi Parkerdő szóvivőjétől. A parkerdő szakemberei heti rendszerességgel el­lenőrzik az útvonalat, hogy az mindig biztonságosan végigjárható legyen. Egy-egy naposabb tavaszi vagy őszi hétvégén akár ezren is kilátogatnak ugyanis a szakadékba, évente pedig több mint hatvanezren járják végig Ma­gyarország legveszélyesebb túrahelyét. • Palovics Klára Ma sincs megállás Egy munkanap négy szabadnapért cserébe Ismét munkanap a szombat: ma az áp­rilis 30-i hétfőért cserébe dolgozni kell, emiatt változik a buszok, vonatok menet­rendje és a parkolásért is fizetni kell. Amint arról az elmúlt év őszén meg­egyezett az Országos Érdekegyeztető Tanács idén több olyan szombat is akad, amelyiken dolgozni kell. Persze cserébe több hosszú hétvégénk is lesz. A leg­utóbbi húsvéti munkanap cserebere után ma ismét dolgozni kell, ajutalom csak a jövő héten következik, április 29. és má­jus 1. között ugyanis pihenhetünk. Minden esetre ma mindenki tartsa szem előtt a változást: a buszok munka­nap szerinti menetrend szerint járnak és a MÁV vonatai is hasonlóképpen köz­lekednek. Az iskolásoknak is becsön­gettek, ők ma a hétfői napot tanulják. Hivatalosan hétköznap lévén a parkoló automaták sem pihennek, egy rendes szombattól eltérően tehát ma egészen A Vértes Volán Zrt. április végéig foko­zott ellenőrzési akciót tart helyközi és tá­volsági autóbuszjárataikon. Az utasok ez idő alatt a megszokottnál gyakrabban számíthatnak a forgalmi ellenőrök meg­jelenésére. Az ellenőrzések célja az ér­vénytelen, vagy nem megfelelő viszony­latra váltott bérletek és menetjegyek, a jegy nélküli utazások kiszűrése. délután ötig kell fizetni a parkolásért Esztergomban. Természetesen a hivata­lok munkaideje is ehhez igazodik. Ebben az évben niég várható hasonló munkanap áthelyezés. Legközelebb ok­tóberben, amikor október 20-a, szom­bat ismét munkanap lesz, az október 22-i, hétfői szünnapért cserébe. Majd ezt követően november elején egyszer és december végén kétszer lesz hason­ló változás az ünnepek miatt. • G. K. Mi lesz a belvárosi monstrummal? Továbbra is bizonytalan a keményítőgyár sorsa Titok lengi körül Párkány főterének a közelében lévő egykori keményítőgyá­rat: a 165 éves üzemről nem tudni, el- adta-e azt a besztercei tulaj vagy sem. Az épület iránt többen is érdeklődtek: egy magyar befektető szórakoztató üz­letközpontot szeretett volna létrehozni annak területén. Közép-Európa legrégibb keményítő- gyára tavaly zárta be a kapuit, a beszter­cebányai anyacég a felvidéki város üze­mét használta letétként egy nagyobb hi­telhez. ,A központi vállalat tönkrement, az idestova 120 éve jól működő és pros­peráló párkányi keményítőgyár - amely valójában szeszfőzde volt - ebek harmin- cadjára kerülhet” - olvasható az egyik párkányi honlapon. A postával szemben található üzem egyik munkatársától még tavaly augusztusban megtudtuk, hogy már 2006 májusától nem termelnek, a tu­laj a gépeket és a telket is árulja. Vélemé­nye szerint Párkányban már soha többé nem lesz keményítőgyár, mindezt azzal indokolta, hogy a városközpont és a für­dő közelsége miatt nem szerencsés annak elhelyezkedése. Az üzem iránt már tavaly is akadtak érdeklődők, az egyik elgondo­lás szerint háromemeletes bérházat épí­A párkányi keményítőgyárat 1842-ben a budapesti Franki család alapította Párkányi Műmalom és Keményítőgyár Rt. néven. tettek volna a helyére. Egy magyarorszá­gi „kíváncsiskodó” lebontotta volna az üzemet és egy szórakoztató - üzletköz­pontot létesített volna a területen. Safranko Miroslav, Párkány főépítésze lapunknak elmondta, nem tudják, meg­vette-e valaki a gyárat, vagy sem. „Az új tulajnak azért is illene jelentkezni a vá­rosházán, hogy megbeszéljük, mit szeret­ne az üzem helyére építeni, és hogy lehet- séges-e az elképzelés megvalósítása a vá­rosrendezési terv szerint. Ez azonban ed­dig nem történt meg” - fejtette ki, majd hozzátette: korábban több érdeklődő is jelentkezett a hivatalban, ahol a lehetsé­ges befektetők az épülettel kapcsolatos elképzeléseiket is ismertették. • (szép)

Next

/
Oldalképek
Tartalom