Hídlap, 2007. április (5. évfolyam, 64–83. szám)
2007-04-18 / 75. szám
HÍDLAP • 2007. április 18., szerda www.istergranum.hu TAJ-tékzanak a háziorvosok Panaszok tömkelegé az ellenőrzések miatt Folytatás az 1. oldalról Az orvosok igencsak túlterheltek mostanság, egy esztergom-kertvárosi háziorvos szerint a sok papírmunkától lassan már nem érnek rá a beteggel foglalkozni, de hosszú percek telnek el azzal is, amíg az OEP-tól kapott lista alapján kiderítik, jogszerűen kap-e ingyenes ellátást a megjelent beteg. A tapasztalatok szerint sokaknak nem stimmel a jogviszonya és mint kiderült, a betegek többsége nem is tud erről. Leggyakrabban ugyanis a munkáltatók mulasztják el a befizetési kötelezettséget a dolgozó tudta nélkül. A megdöbbent betegeknek mindenesetre még a rendelőben alá kell írniuk egy papírt, amelyben elismerik, hogy tájékoztatták őket rendezetlen jogviszonyukról. A TAJAzok a felnőttkornak, akik eddig eltartottként voltak biztosítva és egyéb jogcímen sem jár nekik ingyenes ellátás április 1-től, tegnap éjfélig postázhatták bejelentőlapjukat az APEH-nek. Nekik a minimálbér 9 százalékát, azaz nagyjából 6 ezer forintot kell havonta fizetniük járulékként, de ha a családban az egy főre eső jövedelem ez alatt marad, akkor vagy a tényleges jövedelem vagy az öregségi nyugdíjminimum a járulék alapja. A szociálisan rászorulók mentesülhetnek a fizetési kötelezettség alól. Az APEH rövidesen megkezdi az ellenőrzéseket, ez esetben nincs olyan moratórium, mint a problémás TAJ-számoknál. számokat nem ellenőrző háziorvosokat egyelőre nem büntetik, a kórházakban szeptembertől élesedik a helyzet, azaz akkor már szankcióra számíthatnak, ha nem járnak el kellő alapossággal. Valószínűleg sokan aggódhatnak betegbiztosításuk miatt, vagy tapasztaltak durvább bánásmódot, hiszen az OEP honlapján a következő közlemény olvasható: „a nagyszámú lakossági megkeresés miatt ismételten és nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a beteg jogviszonya, annak esetleges hiánya nem befolyásolhatja az egészség- ügyi ellátást.” Vagyis jogviszonytól függetlenül mindenkinek jár a vizitdíjon felül ingyenes ellátás, senkit nem küldhetnek el ezért. Az OEP sajtóosztályán azt ajánlották, hogy a kellemetlen meglepetések elkerülése végett érdemes regisztrálni honlapjukon a lakossági ügyfélkapu rendszerbe, mivel interneten is kideríthető, érvé- nyes-e a TAJ-számunk. • Szabó Hajnal Toronyadó: végtelen történet? Évekig húzódhat a telefonszolgáltató és a települések vitája Lassan két éve döntött úgy a Fővárosi Bíróság, hogy a T-Mobile jogtalanul fizet Iparűzési adót az adótornyoknak helyet adó településeknek, mely döntés következtében több száz településnek kellett visszafizetni az évek alatt összegyűlt adót. A cég ugyanakkor elérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálja az ügyet, új eljárás kezdődött, de még nem látszik az alagút vége: az április 12-én tartott tárgyaláson semmi nem történt. Országszerte több száz települést érintett hátrányosan az a bírósági döntés, miszerint vissza kell fizetniük a mobilcégtől kapott iparűzési adót. Hosszas halogatás után a települések többsége részletekben kezdte törleszteni az összeget, mára nagyjából mindenki lerótta vélt vagy valós tartozását, akkor is, ha alkotmányellenesnek és igazságtalannak minősítették' a kötelezettséget. Régiónkban is számtalan településnek kellett szembenéznie a váratlan bírósági ítélettel, többek közt Dömös, Leányvár, Uny vagy Süttő is Jogszerűnek ítélte a magyar iparűzési adó szedését az Európai Bizottság, miután két cég jogértelmezési kérelmet nyújtott be az Európai Bírósághoz. A bizottsági álláspont szerint az iparűzési adó nem tekinthető az áfához hasonló forgalmi jellegű adónak - ilyenből minden tagállam csak egyfélét szedhet -, így semmilyen szempontból nem ütközik az uniós jogrenddel. Ha ezek után a cégek sem kérnek bírsági tárgyalást, az iparűzési adót közösségi jogrendbe illő adónemnek fogják minősíteni. törlesztette az adót. Ócsai József, a mobilcég jogásza azonban lapunknak azt mondta: nem kizárt, hogy a községek végül újra pénzükhöz jutnak, hiszen tavaly decemberben megkezdték az ügy újbóli tárgyalását, ezúttal szakértői szakvélemények alapján születhet új ítélet. A kérdés csak az, hogy mikor: a tavaly decemberi tárgyalás után a múlt héten sem született érdemi döntés, még az ügyet vizsgáló szakértő személyéről sem sikerült dönteni. Ócsai szerint valószínűleg csak ősszel vagy télen, de az is előfordulhat, hogy csak jövőre írnak ki újabb tárgyalást - a bíróság igencsak túlterhelt akkor azonban már nagy eséllyel várható valamiféle előrelépés. Az érintett településeknek tehát továbbra is türelemmel kell lenniük, még az is lehet, hogy egy összegben visszakapják az iparűzési adójukat. • -ó -I L A P ( S Z ) É L Ovár I. Tamás Már megint múúú Sok kritika éri mostanában a ház elejét - jobban mondva az ország első házát - a honi demokrácia sajátosságai miatt. Az úgynevezett rendszerváltozás után lassan két évtizeddel a tárgyilagosabb bírálók pártállástól függetlenül egyetértenek abban, hogy a mai magyar népképviselet messze nem tökéletes. így aztán a hazai sajtóban - és olykor az „elfogulatlan” nyugatiban is - a hiányos demokráciáról, demokráciadeficitről, demokratúráról stb. beszélnek. Vannak természetesen biztató jelek. A főváros - amely városaink közt eddig a koszt, zajt és a köz elől elzárt közterületeket illetően vitte a prímet - ebben is példát mutat. Legújabban óriási horderejű ügyben adta át a döntés jogát az istenadta népnek: szavazhatnak az interneten, minek nevezzék el a 4-es metró alagútjait 17 év után mélyíteni kezdő fúrópajzsokat. (A téma iránt érdeklődők néhány klikkelés után megismerhetik a részleteket; e sorok írásakor a szavazatok alapján a Boros- Bochkor páros áll az élen. Magukat az alagutakat egyébként „hivatalból” Évának és Zsuzsának keresztelték az illetékesek.) A történelmi hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy a liberális főváros polgárai az egyébként autoriter vezető hírében álló Demszky nagylelkűségének köszönhetően kinyilváníthatták akaratukat nemrégiben a majdani metrókocsik orrát és oldalát díszítő csík színével kapcsolatban is. (A voksolás végeredményét a jegyzetíró sajnos elfelejtette; de maradéktalanul bízik a nép igazságos ítéletében.) Jó-jó, mondhatnák erre a kákán is csomót keresők; ezek egytől-egyig vitathatatlanul fontos és felelősségteljes döntések, ám csak a budapestiek számára érdekesek. De mi van a vidékkel? Hogy állunk a valóban országos jelentőségű problémákkal? Nos, a jó példa ragadós. Amint azt a fősodratú média kiemelt helyen hírül adta, az idei tehénparádé például már nem marad kizárólag a főváros privilégiuma^ A műanyag tehenek a nagyobb vidéki városokban is megjelennek majd, és - becsszóra - a többségük legalább annyira blőd, ostoba, ízléstelen és hatásvadász „utcaművészeti” produkció lesz, mint a budapestiek. Ugyanúgy szavazhat és licitálhat is rájuk bárki, aki akar. A későbbiekben aztán tovább reformálhatják a projektet, mondjuk tehénügyi államtitkárt neveznek ki, illetve törvényben rögzítik, hogy mindenkinek alanyi joga 50 kilométeren belül bármikor eljutni egy tehénparádéra. (Indokolt esetben az állampolgár - természetesen külön vizitdíj felszámolása ellenében - a lakóhelyétől távolabbra eső műtehenekre is voksolhat.) Lássuk be: manapság, amikor az Országos Választási Bizottság még az Alkotmánybírósággal is szembeszállhat egy-egy népszavazási kérdésben, igazán megnyugtató, hogy a lényeges dolgokban egyre akadálytalanabbul megnyilvánulhat a népakarat. Esztergomban lezárult, Dorogon még tart a beiratkozás Az iskolák többsége két új osztályt indít szeptemberben Tegnap délután ért véget az elsősök beíratása Esztergomban, Dorogon még csütörtökig jelentkezhetnek a szülők az iskolákban. Sorsolásra valószínűleg sehol nem kerül sor, mert az intézmények örülnek, ha meg tudják tölteni gyerekekkel az indítandó osztályokat. Átlagosan két új osztály indul szeptemberben az esztergomi iskolákban. Nagy meglepetések nem érik beiratkozáskor az iskolákat, hiszen a körzetek meghatározásakor az előzetes óvodai adatok alapján már kész listával várják a szülők jelentkezését, tudják, hogy körzetükben hány iskoláskorú gyermek vár a beiskolázásra, így aztán meg tudják becsülni az indítandó osztályok számát is. A József Attila Általános Iskolába tegnap délelőttig például 45 gyermeket írattak be, érdeklődésünkkor még nem dőlt el, összegyűlik-e három osztály indításához elegendő kisiskolás. Hasonló gyermeklétszámra számított korábban az Arany János iskola is és nagyjából ennyi gyermekkel számol az Babits Mihály Általános Iskola igazgatója, Kotz István is, ahol szintén két osztályt szeretnének indítani, amire megvan minden esélyük, hiszen a minimum létszám 21 fő és tegnap délután már elérték ennek dupláját. Egy-két gyermek sorsa még minden körzetben függőben lehet, Az új beiskolázási szabályok szerint az esélyegyenlőséget kell mindenekelőtt szem előtt tartani beiratkozáskor, így a körzethatárokat úgy kell meghúzni, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek nagyjából egyenlő arányban kerüljenek be az intézményekbe, ők egyébként ugyanúgy elsőbbséget élveznek, mint a lakóhely szerint az adott intézmény felvételi körzetébe tartozó gyerekek. mert az iskolaérettséget igazoló szak- vélemények elkészülte csúszhat, és fel is bukkanhatnak a listán nem szereplő kicsik, de az utólagos korrekciók nem befolyásolják különösebben az osztályok indulását. Kotz István egyébként úgy látja, a gyermekek száma nagyjából kiegyensúlyozott, de a későbbiekben évente akár 100-as nagyságrendű növekedés is várható a Szent Miklós program jóvoltából. Másrészt befolyásolhatja egy-egy iskola vonzerejét új iskolák vagy tagozatok indulása is, így például az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola, Óvoda és Általános Iskola is várja már az elsősöket, ráadásul az egyházi fenntartású intézményeknek nem kell körzethatárokhoz igazodniuk. A dorogi iskolák még csütörtök délutánig várják a szülőket, ma délelőtt, holnap pedig délután intézhetik el a beíra- tást. Az Eötvös József Általános IskoEgyre több szülő dönt úgy, hogy a biztonság kedvéért, illetve hogy gyermeke sikerekkel és véletlenül se kudarcokkal kezdje az iskolát, inkább még egy évet óvodában hagyja a kicsit. A beiskolázáshoz a gyermeknek adott év május 31 -ig be kell töltenie 6. életévét, de szülői kérelemre a később született gyerek is iskolába kerülhet. Legkésőbb 8 éves korában minden gyermeket be kell íratni, a felvételről az iskolaigazgató dönt az óvoda vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján. A döntést a szülők 15 napon belül megfellebezhetik. Iában már korábban eldőlt, hogy 3 osztályt indítanak, ha minden listán szereplő. gyermeket beíratnak, akkor két 26 fős és egy 10 fős fejlesztő osztály indulhat az intézményben. • (szabó)
