Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-14 / 51. szám
HÍDLAP • 2007. március 14., szerda www.istergranum.hu Beindult a húsvéti kommandó A takarmánytól a késztermékig mindent vizsgálhatnak az ellenó'rök Elvárt adó: újratöltve Más néven és formában jelentkezhet a sarc Hétfőn megkezdődött a már hagyománnyá váló hatósági húsvéti ellenőrző-sorozat, az állategészségügyi szakemberek talán minden eddiginél összefogottab- ban és szigorúbban végzik a vizsgálatokat, amely minden egyes húsvétkor népszerű termékre kiterjed a csokitól a tojásig, a bortól a sonkáig. Komárom-Esz- tergom megyében ezres nagyságrendben folytatnak mintavételeket, ellenőrzéseket egészen április közepéig. Jó, ha felkészülnek az állattartó telepek, vágóhidak és üzletek: mostantól bármikor megjelenhetnek az ellenőrök és kérhetik a papírokat az élelmiszerek származásáról, vizsgálhatják a jelöléseket, a takarmányokat, és mintát vehetnek még a teljesen megfelelőnek látszó termékekből is. Nedeczky Árpád, a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója kérdésünkre elmondta: megyénkben nagyjából 1000 vizsgálatot végeznek az elkövetkező egy hónap alatt, tapasztalataikról hetente küldenek jelentést a központba. Az ellenőrök részletes ütemtervet kaptak arról, hogy mely típusú termékeket kell vizsgálniuk, hány mintát kell küldeniük laborvizsgálatra. Süth Miklós országos főállatorvos a razziákról tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy törvényjavaslat készül a szigorúbb szankcionálás érdekében, amit valószínűleg a második fél évben tárgyal majd a parlament. Eszerint a kirívó szabálytalanságot elkövető vállalkozások tevékenységét egy-két hónapra, esetenként akár egy évre is felfüggesztenék. Országosan egyébként 9-10 ezer vizsgálat zajlik mostantól az elkövetkező hetekben, az eredményről várhatóan még húsvét előtt beszámol a hatóság. L A P ( S Z ) É L Kocsis L Mihály _____ H ol a helye? Máris nagyon hiányolja a „fősodratú” sajtó a köztársasági elnököt, mondván, nem lesz a helyén a március 15-ei ünnepen, amikor fölhúzzák a nemzeti lobogót a Kossuth téren (zászlót - ne is reménykedjünk másban). Ki fog majd jelt adni, hogy húzhatják? Gyurcsány vagy Szili, még majd kitör valamiféle alkotmányos válság; hát, nem elég az, ami van... Mintegy azt sugallják, hogy az elnök elhagyja az állam (süllyedő) hajóját. Ekként az állami zászló ezúttal elnöki jeladás nélkül fog lobogni; tényleg, érdemes lesz időben szólni a szeleknek, hogy azért lobogtassák. És vajon hol lesz ezen időben az elnök? Erdélyben lesz. Azokban az órákban például Nagyváradon, a Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálatnál tesz látogatást, ahol át fogja adni a gyermekek környezetvédelmi rajzpályázatának díjait. „Ez nagyon fontos” - ironizálnak a jegyzetírók, föltehetően kis, éppen csak észrevehető bigy- gyesztéssel a szájuk szegletében. Mint ahogy „fontos” a többi (további) program is: a Partiumi Keresztény Egyetem, Tőkés László és Tempfli József (református és katolikus) püspök urak, a váradi Szent László-székesegyház és a püspöki palota. Mit csinál ezeken a helyeken a magyar köztársasági elnök azon a délelőttön? Magyarok között lesz. Magyar ügyekben... látogat, ad át díjakat, szorít kezet, vált szót neves és névtelen magyar emberekkel (vagy akár románokkal is) - a legnagyobb nemzeti ünnepünkön. Magyar nemzeti ünnepen, magyar elnök, magyar emberek között! Lehetne-e vajon jobb helyen? Küldhetne-e fontosabb (nemzeti) üzenetet - a nemzetnek (magyarnak)? Mert hol a helye a Magyar Köztársaság elnökének nemzeti ügyekben? A nemzet mellett, a nemzet élén - a nemzetért! A magyar nemzet („történelmi szükségszerűség” - ugye?) nem csupán az országa határain belül létezik, hanem azon túl is. S nem csekély mértékben (létszámban, szellemiségben). Ha tehát Sólyom László köztárasági elnök ott van közöttük ezen a szép és fontos napon, akkor jó helyen van. Éppenséggel a legjobb helyen. A razziák a teljes élelmiszerláncot felölelik az állattelepektől a boltokig és a kifogásolható minőségű, hiányos jelölésű, bizonytalan termékek esetében akár azonnal bírságolhatnak. Nem pihennek a fogyasztóvédők sem, ahogy azt Bures Gabriellától, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetőjétől megtudtuk: az ellenőrzések már korábban megkezdődtek, de előbb zárulnak, mint az élelmiszer-biztonsági hatóság vizsgálódásai. A fogyasztóvédők elsősorban az üzleteket járják és speciálisan a csomagolást, címkézést, minőség-lejárati időt, az ár megfelelő feltüntetését figyelik, mindeddig nem találtak kirívó szabálytalanságot, még egyetlen lejárt termékre sem bukkantak. A csokinyulak már nagyjából két hete megjelentek a polcokon és már a sonkáspultokat is kezdik feltölteni az üzletek. A húsfélékkel kapcsolatban idén is hasznos megfontolni, hogy hazai vagy import terméket választunk-e, és elmondható, hogy ez esetben nem érdemes spórolni: az ár jó irányjelzőnek bizonyul a minőséget illetően. Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének titkára szerint a magyar ízlésnek megfelelő terméket csak a magyar húsiparosok tudnak előállítani, nem éri meg gyorspáccal készült, vízzel injekciózott 6-700 forintos importcsülköt vagy -sonkát vásárolni. A füstölt hátsó csülkökhöz egyébként 7-800, a combokhoz és sonkákhoz általában 1000-1200 forint körüli kilónkénti áron lehet hozzájutni. A származást illető tájékozódást nagyban segítené, ha a sertéshúsokat is a baromfihoz hasonló védjeggyel látnák el, de ezt hiába szorgalmazza régóta például a Magyar Sertéstartók Szövetsége, eddig nem sikerült bevezetni. • Sz. H. Szavazással döntenek a diszkóról Ipolyság. Az Ipolysághoz tartozó Tesmag lakói szavazással döntik el, legyen-e péntekenként diszkó a helyi kultúrházban. A városrész lakosai petíciót is készítettek a „szórakozási lehetőség” ellen: ezt 135-en írták alá. A referendumot március 24-ére írták ki. Az Alkotmánybíróság által a múlt héten megbuktatott elvárt adó elmaradt bevételének pótlására új adónemmel rukkolt elő a Pénzügyminisztérium. A júliusban bevezetendő, előre meghatározott összegű adót az alkotmányjogászok véleménye szerint szintén megtámadják majd. Úgy tűnik, nem érte váratlanul a Pénzügyminisztériumot a nemcsak igazságtalansága, hanem pongyola törvénybeiktatása miatt is alkotmányellenesnek ítélt elvárt adó elbukása. A szaktárca Veres Jánossal az élén nem sokat teketóriázott: alig néhány nappal az elmeszelt sarc visszamenőleges hatállyal való eltörlése után kész javaslattal álltak elő az 55 milliárd forintos bevételkiesés pótlására. A Napi Gazdaság értesülései szerint a vállalkozás árbevételétől függetlenül, előre meghatározott összegben vetnék ki az új adót, így a nyereség eltitkolásával, illetve különböző könyvelési trükkökkel sem lehetne kibújni a fizetése alól. A tervek szerint a fix összegű adót le lehetne vonni a társasági adóból, illetve a személyi jövedelemadóból. A szabályozás révén nem kerülhetnék el a közteherviselést azok a cégek, amelyek beruházásaik miatt átmenetileg veszteséget produkálnak. Becslések szerint több százezer veszteséges cég és egyéni vállalkozás működik ma hazánkban, amelyek közül a kormány gyanúja szerint csak kevesek azok, akik valóban ennyire sikertelenül gazdálkodnak. Mindenesetre a valóban deficiteseknek is átlagosan 98 ezer forintot kellene befizetniük az év második fél évében az új - egyelőre névtelen - adó jogcímén ahhoz, hogy a tervezett 30 milliárd forintos állami bevétel befolyjon. A gazdasági napilapnak Hack Péter alkotmányjogász úgy nyilatkozott: szinte biztos, hogy az új sarcot is megtámadják majd az Alkotmánybíróságon, ám ettől függetlenül júliusban bevezethetik azt, ami fizetési kötelezettséget is jelent. Zara László, a Magyar Adótanács- adók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke viszont a kormány mostani elképzeléseit helyénvalónak tartja, mert mint mondta, valamilyen módon fel kell lépni azon vállalkozások ellen, amelyek papíron évről évre veszteségesnek hozzák ki magukat. • (gábor) Félmillió magyar fenyő a Tátrában Elültették az autósok adakozásából beszerzett csemetéket Majd két és fél évvel ezelőtt pusztított az a magas-tátrai szélvihar, amely a Szlovákia szimbólumaként számon tartott hegyek élővilágát nagymértékben letarolta. A M0L kezdeményezésére az autósok több mint 20 millió forintot gyűjtöttek össze az újjátelepítésre: ebből 500 ezer facsemetét ültethettek el. Az erdő teljes körű rehabilitációjának a befejezése még várat magára: tavaly az orkán sújtotta területeket, folyókat, patakokat tisztították meg, emellett azonban az erdősítés is megkezdődött. A MÓL kezdeményezésére a szlovákiai és a magyarországi autósok több mint 20 millió forintot gyűjtöttek össze: a magyar cég ötmillió forinttal, annak stratégiai partnere a Slovnaft pedig tizenötmillióval járult hozzá a fák újratelepítéséhez. A pénzt egyébként a „Fákat a Tátrába” elnevezésű kampány keretén belül sikerült összegyűjteni: az autósok a töltőállomásokon vásárolták meg a „hadjárat” szimbólumává vált matricát, amelynek ára 15 korona, illetve 200 forint volt. A befolyt, több mint három és fél millió koronának köszönhetően ösz- szesen ötszázezer facsemetét ültethettek el a Magas Tátrában. Lenka Burdová, a TANAP Állami Erdészet szóvivője a Hídlapnak elmondta, hogy az összeget csakis facsemeték vásárlására költik. „A szélvihar miatt letarolt kilencezer hektáros területből tavaly 895 hektár rehabilitációjára került sor, ebből művileg 224 hektár lett újratelepítve, a maradék terepet természetes úton újítják majd meg” - fejtette ki a sajtószóvivő. Könnyen meglehet, hogy a szlovák kormánynak hamarosan egy új, a Tá^ rai Nemzeti Parkot is érintő minisztérium létrehozásáról kell szavaznia: a környezetvédelmi, erdő, és vízgazdálkodási minisztérium létrejöttét Ivan Gasparovic is támogatja. Az államfő szerint az ötlet megvalósítása azon múlik majd, hogy a Jaroslav Izák által vezetett környezetvédelmi tárca meg tudja-e győzni társait a szerv létrejöttének fontosságáról és hasznosságáról. • (szép)
