Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-08 / 47. szám

www.istergranum.hu 2007. március 8., csütörtök • HÍDLAP Idén hamarabb érhet véget a fűtési szezon A panelekben valószínűleg április közepéig melegítenek a radiátorok Folytatás az 1. oldalról A dorogi és esztergomi panellakáso­kat fűtő Promtávhő ügyvezető igazga­tója, Huszár László kérdésünkre kifej­tette: a szabályozó rendszer fő jellem­zője, hogy a lakásokban elvárt, opti­mális hőmérsékletet az időjárástól füg­getlenül is biztosítsa, de van lehetőség a spórolásra, a keringető szivattyúk például időnként leállnak, a hőközpontokban számítógépek vezér­lik és állítják le szükség esetén a szi­vattyúkat. A radiátorokban sem a hide­gebb napokon szokásos 140, hanem most például csak 80-88 fokos víz ke­ring, aminek köszönhetően alacso­nyabb lesz a számla összege is. A Promtávhő már januárban a csökken­tett hőmennyiség után küldött rész­számlát a fogyasztóknak. A fűtési rendszertől függetlenül sokat számít a lakások tájolása is, hiszen a déli fekvé­sű ingatlanokba hosszabban tűz be.a nap, míg másutt dideregnek. Bár egyes lakások fogyasztásának abszolút méré­sét még nemigen tudják megoldani, az épületeket fel lehet szerelni egyedi hő­mennyiségmérővel, így az egy tömb­ben lakók eldönthetik, mennyi meleget igényelnek, a költségeket pedig eloszt­ják. Huszár László szerint elképzelhe­tő, de nem valószínű, hogy idén a szo­kásosnál hamarabb, teljesen lekapcsol­ják a fűtést a panelekben. Spórolni másképp is lehet Idén is kiíiják, várhatóan március közepén-végén az ablakcsere prog­ram néven elhíresült Nemzeti Ener­giatakarékossági Programot (NÉP). A tavaly 10 nap alatt elfogyott 1, 2 mil­liárd forint helyett most 2,6 milliárdra lehet pályázni, de az állam már csak 15 és nem 30 százaléknyi vissza nem térítendő támogatást nyújt a nyílászá­rócserékhez, megújuló energiaforrás­ok beépítéséhez, és más energiataka­rékossághoz kapcsolódó megoldások­hoz. A program része a távhőellátás hatékonyságának növelése is, így pél­dául hőmennyiségmérők beszerzésére pályázhatnak társasházak, lakásszö­vetkezetek és magánszemélyek is. Ta­valyhoz képest nemcsak az állami tá­mogatás mértékének csökkenése az egyetlen változás, hanem az is, hogy a megvalósításhoz szükséges fennma­radó teljes összegre hosszú távú hitelt biztosít a Magyar Fejlesztési Bank. A NEP-re fordított keret 2002 óta nép­szerűségének növekedésével fordított arányban csökkent, a kezdeti 4,3 mil­liárd forint 2005-ben például mind­össze 520 millióra olvadt. • Sz. H. Rásegítő próbajárat: előnyben az utasok? Megcsillant a remény a reggel utazó kesztölciek előtt Kitüntetés az erődrendszer dokumentációjáért Révkomárom. Gráféi Lajos a komá­romi erődrendszer dokumentációs anyagának a kidolgozásáért állami ki­tüntetést kapott. Marek Madaric kul­turális miniszter február 22-én olyan személyiségeket tüntetett ki, akik a zene, tánc, képzőművészet vagy kul­turális örökség terén „alkottak na­gyot”, a révkomáromi városi hivatal vezetője az utóbbi kategóriában érde­melte ki a díjat. Készülékhiány a kórházban Tatabánya. Régóta szeretne besze­rezni egy MR, azaz a mágneses rezo­nancia elvén működő képalkotó ké­szüléket a tatabányai Szent Borbála Kórház, de hiába sikerült már össze­szedni a beszerzéshez szükséges pénzt, az OEP nem finanszírozza a használatot járóbetegek ellátásához, márpedig csak ebből képződhetne plusz bevétel. Az áprilistól súlyponti kórházként működő intézményből így továbbra is muszáj Székesfehér­várra, Győrbe vagy Budapestre to­vábbküldeni az MR vizsgálatra szo­ruló betegeket. Utasoldali kezdeményezés hatására rásegítő járatot indított a Vértes Volán a kesztölci reggeli járat mellé. Most már több mint két hete „tesztelhetik” a községből munkába igyekvők, hogy mi­lyen is úgy utazni, hogy nem kell nyo­morogni a járaton. Március közepére kiderül: véglegesítik-e a próbajáratot. Korábban lapunk is beszámolt ar­ról, hogy több utas panaszkodott: reg­gel, pont a reggeli csúcsfogalomban alig tudnak feljutni a Kesztölcről in­duló buszra. Akkor megkerestük a Vértes Volán illetékesét is, aki azt mondta, hogy anyagi okok, valamint a nem elegendő számú csuklós busz mi­att nem tudnak segíteni a helybeliek problémáján. Február közepén azon­ban egy reggel két busz indult 6 óra 38 perckor Kesztölcön. Megkerestük a község polgármesterét, Gaál Lajost, aki örömmel számolt be arról, hogy a Volán utasoldali kezdeményezésre - pontosabban egy rendszeresen utazó kesztölci kitartó levelezésének hatá­sára - próbaképpen rásegítő járatot indított ebben az időben. A Vértes Vo­lán Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint február 19-től egy hónapon keresztül üzemeltetik a plusz egy szólóbuszt. Megtudtuk azt is, hogy csuklós járatot továbbra sem tudnak üzembe állítani, mivel ebben a reggeli időpontban sok más településre kell nagyobb kapaci­tású buszt indítani. A rásegítő járat tehát jövő hét végé­ig közlekedik munkanapokon és isko­lai napokon, a Volán munkatársai pe­dig, szúrópróbaszerűen ellenőrzik, mennyien veszik igénybe a plusz szolgáltatást, az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a létszám megoszlik a két buszon. Mikor letelik a próbajárat ideje- a tapasztalatokat összegezve tárgyalóasztalhoz ülnek a község vezetőjével, és ekkor dől el a rásegítő járat végleges sorsa. • G.K. Ismét napirendre került egy korábban már meghiúsult kezdeményezés is. A kesztölciek munkából történő hazamenetelét az is nehezíti, hogy délután több mint kétórás „szünet” van a járatok között, ráadásul a „pesti” Volán is megváltoztatta a menetrendjét, így még csatlakozás sincs megfelelő. Az a kezdeményezés, amely szerint az egyik délután negyed ötkor Esztergomból Piliscsévre közlekedő járat be­térne Kesztölcre is, megbukott. A kesztölci polgármester most ismét felveszi a kap­csolatot a területileg illetékes Volán székhely vezetőjével, valamint a másik két érin­tett település polgármesterével ez ügyben. Információink szerint a minisztérium, va­lamint a többi érintett Volán társaság már beleegyezett az útvonal módosításba, va­gyis csak a másik két település hozzájárulása szükséges. Amennyiben sikerül egyezségre jutni a hónap közepéig, május elejére ez a probléma is megoldódhat. Ml A VELEMENYE? A nők iránti megbecsülés és tisztelet napja közel száz éve március 8. Arról kérdeztük a férfiakat, hogy mennyire tartják fontosnak megemlékezni a nőkről a szebbik nem ünnepnapja al­kalmából. ' Kemény György (nyugdíjas) Mindig is nagy tisz­telője voltam a női nemnek, mert a , gyermekneveléstől kezdve a háztartásvezetésen át a hi­vatásukig teijedő sokrétű munkájuk hatalmas teher, amit ők méltóság­gal végeznek. Ezért megérdemlik a legnagyobb tiszteletet. Sok szerei tettel kívánok ezúton is minden kedves hölgynek, nagymamáknak, anyukáknak, leányoknak egészsé­get, boldogságot és vidámságot. Pierre Schiepers (beteggondozó) Nálunk, Belgiumban nincs sem nőnap, l sem férfmap. Az emancipációnak ezen a szintjén már minden nap egyszer­re nők napja, illetve férfinap. Nincs különbség a hétköznapok között, nincs már szüksége senkinek sem egy kiemelt ünnepnapra. Takács Zoltán (építésvezető) A nők központi sze- f repet játszanak az életemben, nélkülük nem létezne boldog­ság. Ezen a napon feleségemet, édesanyámat, húgomat, anyóso­mat és a lányomat köszöntőm egy-egy szál virággal. Érdekesség, hogy a névnapommal együtt ün­neplem őket, akik pedig engem köszöntenek. Lakatos Sándor (nyugdíjas) [ Nőnapkor virágot veszek a család | hölgy tagjainak. Nem értek egyet azokkal az ismerőseimmel, akik szerint nem fontosak az ünnepek. Mindig is tisztelettel néztem a nőkre, ezt láttuk a szüléinktől, és így éltünk mi is. Megszűnt az utolsó harckocsi-zászlóalj A tatai laktanyában állomásozott az utolsó egység Nyitranováki: keresik a felelősöket A bajmóci vár is megsérült a péntek esti robbanássorozatban Törölték a Magyar Honvédség had­rendjéből hazánk utolsó, Tatán műkö­dött harckocsizó alakulatát. A tizenöt T-72 típusú tank a 25. Klapka György Lövészdandárban szolgál tovább. Március elsején megszűnt a tatai laktanyában működő 11. Hunyadi Má­tyás Harckocsi-zászlóalj. Az ország utolsó harckocsizó alakulatában szol­gáló tizenöt T-72 típusú harckocsi a tatai 25. Klapka György Lövészdan­dár harci támogató zászlóaljában szol­gál tovább - tájékoztatta a távirati iro­dát Huszti András dandárparancsnok. Az egykori zászlóaljból 120 hivatásos katonát vesznek át a századhoz, tehát aki szeretne, továbbra is a harckocsik közelében szolgálhat. A parancsnok kiemelte: a hagyományok megőrzése érdekében a század tovább használ­hatja alegységzászlóját, és hordhatják a fekete páncélos egyenruhát. A harckocsi-zászlóalj megszünteté­sét az indokolta, hogy a magyar had­erő jelenlegi szükségletei, illetve a nemzetközi békefenntartó műveletek­ben való részvétel nem kívánja meg nagyszámú lánctalpas páncélos jármű hadrendben tartását. Ezenkívül az or­szág gazdasági érdeke is megköveteli, hogy a honvédség azokat a területeket fejlessze, melyekre a legnagyobb szükség van. A még üzemben lévő ti­zenöt darab T-72-esből a lövészdan­dáron belül harckocsizó modult alakí­tanak ki, amely a Magyar Honvédség kötelékének bármely állományában képes lehet harckocsizó feladatok el­látására. Huszti András hozzátette, hogy a tatai dandárnál a harckocsizok mellett tüzér- és páncéltörő egysége­ket is képeznek, mely biztos jövőt je­lent a laktanyának. Az egység egyéb­ként kétszáz katonával fejlesztené ál­lományát, elsősorban a lövészek kö­rébe várnak jelentkezőket. • G. É. Nyitranovákon továbbra sem talál­ják a pénteki robbanássorozatban el­tűnt öt személyt, amely során nem csak a Katonai Javító Vállalat, hanem a közelben lévő bajmóci vár is megsé­rült. A rendőrség általános veszélyez­tetés vádjával ismeretlen tettes ellen indított eljárást. Bár a helyszínen három szakértői bizottság - nyomozói, tűzszerészeti, robbanási - is dolgozik, a baleset oka hivatalosan továbbra sem ismert, a végleges álláspont kialakítása hetekig is eltarthat. Frantisek Kasicky védel­mi miniszter a napokban nyilvános­ságra hozta, hogy a hadiüzemben még tavaly áprilisban szabálytalanságokat fedeztek fel a hatóságok, ezek azon­ban a figyelmeztetés ellenére sem let­tek kiküszöbölve. A gyár egyik alkal­mazottja ezzel kapcsolatosan a TA3 hírtelevíziónak elmondta, hogy több­ször is jelezték az üzem tulajdonosa, vagyis a védelmi tárca felé, hogy biz­tonsági beruházásokra lenne szükség, így például arra kérték a minisztériu­mot, adjon egy új raktárhelységet, a hatástalanítást és megsemmisítést végző részlegnek (itt történt a robban­tás), mert helyszűke miatt az előíráso­kat megszegve a csarnokban többfajta lőport és egyéb hadianyagot kell rak­tározniuk. Frantisek Kasicky bevallá­sa szerint erről nem tudott. Ezenkívül az is kiderült, hogy nem ez volt az el­ső baleset az üzemben: kilenc évvel ezelőtt tűz ütött ki a vállalatnál, mely­nek következtében ketten életüket vesztették. Mindeközben általános veszélyeztetés vádjával ismeretlen tettes ellen indított eljárást a rendőr­ség: amennyiben bebizonyosodik, hogy a balesetért konkrét személy a felelős, a bűnös akár 25 év szabadság- vesztést is kaphat. A már említett baj­móci váron keletkezett sérüléseket egyébként az elmúlt pár napban kija­vították, szerencsére nem voltak nagymértékűek: mindössze néhány ablak rongálódott meg. • (szép)

Next

/
Oldalképek
Tartalom