Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)
2007-03-03 / 44. szám
HÍDLAP • 2007. március 3., szombat www.istergranum.hu Kegyeleti feladat vagy inkább jó üzlet a temetés? Bonyolult helyzetben az esztergomi temetkezési szféra Folytatás az 1. oldalról Horváth Szeder Jánosné a Hídlapnak elmesélte, hogy, amikor édesanyja a dorogi ápolási otthonban elhunyt, értesítették őket, majd miután bementek, mindjárt alá kellett írniuk egy papírt, miszerint két órán belül elszállítják a holttestet. Horváthné hangsúlyozta, hogy akkor, ott, abban a nehéz lelki állapotban nem tudott mérlegelni, ezért írta alá szó nélkül a kérdéses dokumentumot. A szignózott okmánnyal így a hozzátartozók a Léthé Bt.-t bízták meg a kegyeleti eljárással, ugyanakkor csak később derült ki számukra, hogy az Esztergom Kegyeleti Kft. által nyújtott szolgáltatások árainál jelentősen nagyobb összeget akarnak kifizettetni velük. A Léthé Bt-nek így öszszesen négyszázezer forintnál is többet kellett fizetnie a családnak a temetésért, miközben az előre kifizetetten síremlék rendbetétel a mai napig nem történt meg. Horváthék azóta nem értik, hogy miért lett ilyen nagy összegű a számla, hogy miért ennyire eltérőek a másik két temetkezési vállalat tarifái, illetve, hogy miért a halálesetről való értesülést követő gyász pillanataiban kellett dönteni a súlyos százezrekről. A megrendült lelki állapotban lévő hozzátartozók köte- lességszerűen akartak eljárni, így minden további nélkül elfogadták a rájuk rótt anyagi terheket. Csak később jutott tudomásukra, hogy akár választhattak is volna a temetkezési cégek között. * * * Laczó Imre, az Esztergomi Kegyeleti Kft. ügyvezető igazgatója a helyzetet úgy kommentálta, hogy hozzájuk is számos panasz érkezik arról, hogy a konkurencia miként végzi dolgát. Az ügyvezető kijelentette, hogy bizonyítani ugyan nem tudja, de az általa vezetett céghez beérkezett panaszokból sejthető, hogy valamiféle kapcsolat lehet a halottakkal foglalkozók és egyes temetkezéssel foglalkozó cégek között. A Hídlapot megkereső, és nevük elhallgatását kérő panaszosok szerint volt olyan eset, amikor a Léthé Bt. egyes tételeket duplán számlázott ki a hozzátartozóknak. Ilyen volt a temető fenntartási hozzájárulás összegének dupla kiszámlázása, melynek ösz- szegét egyébként helyi jogszabály írja elő. Fontos tudni azt is, hogy a holttestek hűtési díja kétezemégyszáz forintba kerül a kórházban naponta, így senki sincs arra kényszerítve, hogy azonnal döntsön arról, melyik céggel temetted el hozzátartozóját. * * * Pák Gábor, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvos igazgatója a Hídlapnak elmondta, az egészségügyi intézményhez az elmúlt évben az említetthez hasonló panasz nem érkezett. A kórházban elhunytakkal kapcsolatos jogszabály pontosan tartalmazza, mi szerint kell eldönteni, hogy sor kerül-e a holtest boncolására, vagy sem. A kórházban elhunytak esetében nagy számban ismert az elhalálozás oka, az orvos igazgatónak pedig joga van akár a boncolás elhagyásáról is döntenie, ami az esetek többségében meg is történik. A boncolás tényétől függetlenül az elhunytat minden esetben a kórház halottasházába kell szállítani. Pák Gábor hangsúlyozta, a kórháznak semmilyen beleszólása nincs abba, hogy az elhunytat melyik temetkezési vállalat veszi át. Ezt követően megszűnik a kórház és az érintettek közötti kapcsolat, mondta az orvos igazgató, és hozzáfűzte, ő minden tekintetben jogszerűnek találja a Léthé Bt. működését. Pák Gábor hozzátette, meglátása szerint a Léthé-nek talán annyi előnye lehet a többi temetkezési céggel szemben, hogy irodájuk az intézményhez közel, a kórház utcájában van. Laczházi Zsolt, a Vaszary kórház boncmestere, a Léthé Bt. egykori alapítója az említett eset kapcsán kijelentette, egyedül a dorogi kórházból szállíthat el a cég elhunytakat, ez pedig a dorogi kórház alacsony hűtőház kapacitásával indokolható. A Léthé Bt. közbeszerzési pályázat útján nyerte el a lehetőséget, hogy a dorogi temetkezéseket elvégezze, ezért a jövőben hűtőházat is építenek a bányászvárosban. Elmondása szerint a Léthé Bt. nem élvez előnyt a többi temetkezési vállalattal szemben, illetve a céghez nem érkezett semmilyen, az előzőekben leírt esethez hasonló panasz. Egy táti illetővel ugyan volt nézeteltérése a cégnek - emlékezett vissza Laczházi Zsolt, de a vitát követően a Léthé Bt. úgy döntött, hogy ennek az ügyfélnek teljesen ingyen szolgáltatnak. Minden más olyan híresztelést, mely szerint a Léthé Bt. szabályokat megszegve járt volna el az elhunytakkal kapcsolatban, Laczházi Zsolt légből kapottnak nyilvánított. Emellett elmondta, hogy egy kórházban elhunyt személy hozzátartozója a tájékoztatást követően kapja meg a holttestről rendelkező dokumentumot, melyet aláírva bízza meg a céget, hogy a továbbiakban intézkedjen temetésről, illetve annak előkészítéséről. Arra a kérdésre, hogy ezt a megbízási folyamatot miért a Léthé Bt. emberei, és miért nem az elhunytak hozzátartozói kezdeményezik, Laczházi Zsolt azt mondta ő úgy tudja, minden esetben a hozzátartozók keresik fel a vállalatot. Az egykori cégalapító ma úgy látja, hogy az esztergomi ön- kormányzat olyan határozatot hozott a kegyeleti feladatok ellátásával kapcsolatban, hogy azzal a város által alapított temetkezési vállalatot hozták előnybe (lásd az Értesítőben). Laczházi Zsolt hangsúlyozta, hogy bár egykor valóban ő alapította a Léthé Bt.-t, de azt már eladta, abban semmilyen alkalmazotti, vezetői illetve tulajdonosi részt nem vállal. Laczházi Zsolt nem látja összeférhetetlennek a boncmesteri munkáját és a Léthé Bt.-vel való múltbéli kapcsolatát, és ezt Pák Gábor is megerősítette. Az egykori „léthés” most úgy érzi, pontosan az említett szakmai, etikai kifogások elkerülése végett van hátrányban az ágazat más képviselővel szemben a Léthé Bt. A boncmester hozzátette, az kétségtelen, hogy „szívügye a Léthé, hiszen ő alapította, és az ügyfelek számára is rendkívül olcsó és jól szolgáltató vállalatnak tartja a mai napig”. Laczházi Zsolt telefonszámát érdekes módon a Léthé Bt. irodájában kapta meg szerkesztőségünk, amikor jeleztük, hogy a vállalat egyik vezetőjével kívánunk beszélni. Később, amikor kiderült, hogy Laczházi Zsoltnak már nincs jogi kapcsolata a vállalattal, megkerestük kérdéseinkkel Meckler Norbertét, a Léthé Bt. jelenlegi ügyvezető igazgatóját. O a Hídlapnak elmondta, nincs tudomása arról, hogy munkájuk során a fent említett esethez hasonló bármikor is történt volna. Nem igaz, állítja az ügyvezető, hogy a Léthé Bt.-nek szórólapjai, nyomtatványai lennének elhelyezve a kórházakban, és Meckler szerint nem ők keresik meg az elhunytak hozzátartozóit sem, hanem pont fordítva, azok érdeklődnek a szolgáltatásokról a cégnél. Meckler Norbert azt is cáfolta, hogy Laczházi Zsolt boncmester bármilyen módon közvetítene a cég és a kórházban elhunytak hozzátartozói között. Ugyancsak cáfolta az ügyvezető igazgató azt a városban kerengő információt, miszerint bármiféle kapcsolat lenne a kórházban dolgozók és a Léthé Bt. között. • Váczy-Pöltl L A P ( S Z ) É L m — - A rém visszatér Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédének talán legmeglepőbb eleme az a bejelentés volt, hogy a kormány negyvenmilliárd forintból interaktív táblákkal szereti fel a magyar iskolák felét, összesen harmincezer tantermet. A miniszterelnöki bejelentés másnapján az is kiderült, hogy a kormány a piaci ár majd kétszeresét fizetné egy tábláért: hatszáz-nyolcszázezer forint helyett darabonként egymillió-kétszázezret. A bírálatokra válaszolva a volt oktatási miniszter, jelenleg MEH-államtitkár Magyar Bálint közölte, hogy központosított közbeszerzési pályázatot fognak kiírni, ebből pedig úgy látszik, megint ő döntötte el, merre menjen a magyar közoktatás. Bár névleg Hiller István az oktatási és kulturális miniszter, úgy látszik még mindig liberális elődje mozgatja a szálakat, ha reformokról van szó. Magyar Bálint mindig is az informatikában látta a megoldást az oktatás színvonalának emelésére, ebben úgy látszik jelenleg az sem zavarja, hogy van olyan iskola, 2007-ben Magyarországon, ahol a szolgáltató kikapcsolta a fűtést, mert nem tudták a számlákat fizetni. A didergő pedagógusok és kisdiákok biztosan megnyugodtak, amikor megtudták: lehet hogy a kormány áldásos tevékenykedése nyomán hamarosan ők is bámulhatják az üres kivetítőt a fagyos tanteremben. Az üreset, ugyanis hiába veszi meg az állam az adófizetők pénzéből az interaktív táblákat, ha az intézményeknek nem lesz pénze a hozzá való szoftverekre, programokra. Ezek nélkül pedig a szerkezet nem ér többet egy egyszerű írásvetítőnél, vagy projektomál - de reménykedjünk, hogy a kakaóbiztosságról mindenesetre gondoskodnak. Az a kép pedig csak a volt miniszter hagymázas álmaiban szerepelhet, amikor a szabolcsi általánosban a kisdiákok pendrive-jukon viszik haza, az interaktív tábláról letöltve a tanító néni prezentációját a Kincskereső kisködmönről. Bár talán még ennél is groteszkebb lesz a helyzet, ha a beruházás megvalósul, így ugyanis könnyen előfordulhat: digitális tábla lesz az osztálytermekben, vécépapír, papír zsebkendő, neadjisten egy egyszerű kazettás magnó osztályonként mái' nem jut az intézményeknek. Ezekre ugyanis eddig sem volt pénz, ezután mitől lenne? Ami pedig a legérthetetlenebb számomra az egész ügyben: a morális, társadalmi és gazdasági válságba süllyedt Magyarországon, két iskola- és kórházbezárás között tényleg, de tényleg ez a legfontosabb feladata a kormánynak? Sokba kerülnek a kártyafelhasználók Túl magas jutalékot számolnak fel a bankok a boltoknak A Visa és a MasterCard által készített tanulmányok bizonyítják: a készpénzes fizetési procedúra több időt vesz igénybe, mint a kártyás tranzakció. Az OTP számításai szerint gyors telefonvonal és azonnali kapcsolódás esetén a kártya átadásától a bizonylat aláírásáig mindössze 40 másodperc telik el. Hagyományos, analóg vonalat használó elfogadóhelyeken viszont valóban percekre is leállhat a sor, ha valaki kártyával fizet. Hazánkban az elmúlt évben 17 százalékkal emelkedett a kártyás fizetések száma, amely a legdinamikusabb növekedés Európában. A bankkártya-kibocsátó cégek optimisták: ha folytatódik ez a tendencia, akkor hamarosan csökkennek majd a boltokat sújtó díjak. lősséget, ennek ellenére a vevők kiszolgálása és elégedettsége a legfontosabb, ezért az üzlethálózat valamennyi pénztárában elfogadják a kártyákat - mondta az üzletvezető. A kereskedőknek azért is érdemes lehet elfogadó- hellyé válni, mert felmérések szerint a kártyás vásárlók 10-15 százalékkal többet költenek, mint a készpénzesek. Magyarországon az OTP becslése szerint a fizetések 25-30 százaléka történik kártyával, Molnár László szerint régiónkban ez a szám alig több mint tíz százalék, de a kártyás fizetők száma dinamikusan nő, főként a fiatalok körében. • G. É. Folytatás az 1. oldalról A kártyás fizetéssel további problémát jelent, hogy ha a telefonvonal nem elég korszerű, akkor lelassítja a sort. Márpedig a bankok a kártyaleolvasó terminált bizonyos havidíj ellenében a boltok rendelkezésére bocsátják, ugyanakkor a távhívó hálózat 50-60 ezres költségét nem vállalják át, az elfogadóhelyeknek kellene finanszírozni azt. Molnár László úgy érzi, hogy a kiváltságos helyzetben lévő bankok nem az ügyfelek érdekeit tartják szem előtt, az üzletek, főként a kisebb összegű tranzakciókat bonyolító élelmiszerboltok pedig kiszolgáltatottak. Bár a többi teher mellett nehezen viselik a költségeket és a kártyaelfogadással járó fele-
