Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-24 / 58. szám

www.istergranum.hu SPORT 2007. március 24., szombat • HÍDLAP 7 Harmadszorra nem mondhatott nemet... Vass István Zoltánnal újra találkozhatunk - a Lánchíd Rádió hullámhosszán EXKLUZÍV Fél éve egy Esztergom környéki sváb faluban él Vass István Zoltán, a rádiós legenda - ekként, ha úgy tetszik, lapunk vonzáskörzetében. Ám nem ez az apro­pója jelen írásunknak, hanem az, hogy bő egy hete ismét hallhatjuk jellegzetes baritonját, gyönyörű magyarsággal - s ha kell, finom iróniával - intonált mon­datait az éter hullámain. A március 15-én indult Lánchíd Rádió reggeli hírműso­rának, a Lánchíd Expressznek a frontembere a valaha volt (egyik) legkiválóbb rádiós sportriporter. Bár már túl jár a nyugdíjkorhatá­ron - senki nem mondaná meg róla nekünk, a rutinos sportújságíró-nem­zedék tagjainak ő már örökre a „Vasspista” marad. Az a rádióripor­ter, aki Münchentől Atlantáig hét olimpiáról közvetítette a magyar si­kereket, s közben hat labdarúgó-vi­lágbajnokságról is tudósított, kitöröl­hetetlenül bedolgozva magát a ma­gyar köztudatba. Aztán az atlantai olimpia után hirtelen műfajt váltott, átment a Krónika szerkesztőségébe, s már csak a búcsú, az évekkel ezelőtti Magyarország-Spanyolország nem­zetek közötti labdarúgó-mérkőzés közvetítése erejéig csábult vissza haj­dani szerelméhez, a sporthoz. A Ma­gyar Rádiónak pedig bő másfél éve mondott istenhozzádot. „Olyannyira fontos dátum, mér­földkő volt ez az életemben, hogy pontosan emlékszem rá. 2005. szep­tember 3-án reggel 8 óra 17 perckor gördült ki az autóm a Rádió Pollack Mihály téri épületének udvaráról. Örökre - hiszen feltett szándékomhoz híven azóta sem tértem vissza oda. A végleges szakításnak érzelmi okai vannak - úgy akarok emlékezni a Rá­dióra, amilyen az a fénykorában volt, nem pedig úgy, mint egy széthulló, az enyészet által rágott torzóra”, mondja Vass Pista, gondosan megfogalma­zott, akár változatlan formában ki­nyomtatható, kerek mondatokban. A legszebb az egészben, hogy a ri­porterlegenda annak a bizonyos szep­temberi reggelnek minden pillanatára pengeélesen emlékszik. „Amikor odaléptem a kocsimhoz, és beültem, az autó mögül legalább hu­szonötén ugrottak elém, szorongatták a kezemet, a kocsit feldíszítették, s nem akartak elengedni. A sírás fojtogatta a torkomat, pedig akik ismernek, tudják, nem vagyok érzelgős alkat. Végül erő­nek erejével szakítottam ki magam a rajongók gyűrűjéből, s gyorsan elhaj­tottam, mielőtt még erőt vettek volna rajtam az érzelmeim.” Magázta a riportalanyt Manapság, amikor tinédzserkorú ri­portergyakornok élő adásban letegezi a hetven felé közelgő Garami Józsefet vagy éppen Mezey Györgyöt, az edzői szakma nagy öregjeit, üdítő ki­vételt jelentett Vass riporteri stílusa: valamennyi interjúalanyát magázta, még a nála harminc-harmincöt évvel fiatalabb sportolókat is. „Ez nálam elvi kérdés, ugyanúgy kell kezelnem a riportalanyt, mint bárki mást, akivel esetleg az utcán vagy egy hivatalban találkozom. Meglehet, szokatlan a mai világban, én azonban így szocializálódtam.” Némiképp mellbevágó a legendás sportriporter álláspontja, amikor azt kérdezem tőle, nincs-e nosztalgiája a sportközvetítések után. „Nincs, olyannyira, hogy bátran ki­mondom: ma már nem érdekel a sport. Istenigazából az atlantai olim­pia után szakítottam a sportközvetíté­sekkel, amikor a kenu kettesek döntő­je után képtelen voltam eldönteni, va­jon Kolonics György és Horváth Csa­ba vagy a moldáviai Zsuravszkij, Renyejszkij kettős nyerte az aranyér­met. Utóbb kiderült, 36 ezredmásod- perc volt a különbség a két kenu kö­zött, megkérdeztem Kölonicsot, ez centiben kifejezve mennyi. Nyolc centiméter, mondta, nekem meg fut- kározott a hátamon a hideg. Tudniillik cseppet sem voltam biztos benne, hogy a mieink győztek, végül lesz, ami lesz alapon bemondtam, hogy Kolonicsék az olimpiai bajnokok. Mi­közben néhány sorral előttem Vitray Tamás - abszolút korrekt módon - azt fejtegette a televíziónak, hogy ember legyen a talpán, aki képes megmonda­ni a sorrendet, annyira egyszerre zu­hant a célba a két hajó. Ebben a pilla­natban határoztam el, hogy felhagyok a sportriporterkedéssel. Az embernek idővel már csak romlik a látása, nem javul, nem szabad kitennem magam egy akkora blamázsnak, hogy elté­vesztem a győztes kilétét. Most még eltaláltam, de nincs rá garancia, hogy legközelebb is sikerülne...” Azért egyszer tett még egy nosztal­gia-kirándulást a sport területére, amikor a 2000-es sydneyi olimpia idején, amikor az MTV stábját vezet­te a budapesti stúdióból. „Borzasztó egyszerű a magyarázat: minden épkézláb sportos kint volt az ausztrál városban, a rádiótól nem tar­tottak igényt a szolgálataimra, s mivel megkerestek a televíziótól, igent mondtam. Ennyi...” Jóllehet ma már - legalábbis el­mondása szerint - nem érdekli a sport, azért vannak kedvenc közvetí­tései a múltból. „Az első helyen az 1979-es phenja- ni asztalitenisz-világbajnokság férfi- csapat-döntője áll, történelmi győzel­met aratott a Jónyer István, Klampár Tibor, Gergely Gábor, Kreisz Tibor, Takács János összetételű együttes a kínaiak felett. A másik kedvencem az 1982-es női kézilabda-világbajnokság Magyarország-NDK összecsapása. Az azóta leégett Budapest Sportcsar­nok még csak egy éve állt, nagy él­mény volt hazai környezetben ilyen szép csarnokból közvetíteni.” Ha már dolgozik, akkor egy polgári adónál... Most már csak egyetlen elvarrat­lan szál maradt a beszélgetésben: Vajon a másfél évvel ezelőtti rádiós búcsú mégis miért nem bizonyult véglegesnek? „Megkerestek már korábban egy ke­reskedelmi rádiótól, most pedig a Láncúidtól kétszer is. Úgy gondoltam, ha annyira megtisztelnek, hogy másod­szor is felhívjanak, akkor Végképp nem illik nemet mondanom. Ez a magyará­zat egyik fele, a másik pedig, hogy mindenképpen egy polgári, nemzeti ér­tékeket képviselő rádióhoz szerettem volna leszerződni - ha már egyszer úgy döntök, hogy újra munkába állok. Ed­dig kedvemre való a Lánchíd Rádió hangvétele, remélem, az én hangvéte­lem is a hallgatók kedvére való...” Ha nem ismerném huszonöt éve Vass Pistát, akkor most akár arra is gyanakodhatnék, hogy az álszerény­ség szólalt meg belőle... • Ch. Gall András Rangadót játszanak a Vitézek Lendületben a Dorogi ESE A kecskemétiek fogadják a bajnokjelöltet Zsinórban negyedszer győzne a csapat |_BögM Múlt hétvégén startolt az Extra-liga tavaszi szezonja. Az Esztergomi Vité­zek a Battai Bulldogok ellen győzelem­mel kezdtek, ezzel pedig a veretlen csapat folytatja a menetelést a kilen­cedik bajnoki cím felé. Ám most óriási küzdelem előtt állnak a fiúk, ugyanis a KARC együttese ellen lépnek pályára. A találkozót Kecskeméten a KARC otthonában játsszák le a csapatok ma délután. Az esztergomiak veretlenül, százszázalékos teljesítménnyel, hu­szonhét ponttal állnak a tabella elején, őket a kecskemétiek követik két pont lemaradással a második helyen. A KARC gárdája csupán egy vereséget szenvedett eddig a bajnokságban, még­hozzá a királyvárosi alakulat ellen. Ma pedig következik a visszavágó, melyen a Vitézek mindenképpen győzni szeret­nének. „Ez egy nagyon fontos találko­zó, mert a második kör utolsó mérkőzé­se, és ha itt nyerünk, akkor már szinte biztos, hogy döntős lesz a csapat” - szá­molt be a Hídlapnak Szőlősi László, az Extra-liga állása: 1. Esztergomi Vitézek 2. KARC 3. Battai Bulldogok 4. Fehérvári Vadkanok 5. Elefántok 6. Pozsony 9 0 0 398 27 8 0 1 302 25 4 0 4-21 16 2 0 7-203 13 3 0 5-116 11 0 0 9-360 9 esztergomi rögbisek vezetőedzője. így tehát ezzel a mérkőzéssel lezajlik a má­sodik kör, majd következik a harmadik, amely után a tabella első helyezettje már biztosan bejutott a döntőbe. A má­sik finálés csapat sorsa pedig majd a rá­játszásban dől el, amikor a második és a harmadik helyezett csap össze. A ki­rályvárosi csapat menetelését már csu­pán csak a kecskemétiek tudják megne­hezíteni, ha ma az esztergomi együttes­nek nem sikerülne megnyernie a rang­adót, bár még így is a jobb célkülönb­séggel a listavezető a Vitézek gárdája lenne. De erre Szőlősi László szerint nem kerülhet sor, mert játékosai remek formában vannak, és mind fizikailag, mind pszichikailag alaposan felkészült a csapat, így a fiúk egyértelműen győz­ni mennek Kecskemétre. • (lenger) B Röplabda __________ E gy hét pihenő után újra tétmeccset játszanak az NB ll-ben szereplő dorogi röplabdás fiúk. A csapat már a tavaszi szezon elején elkapta a fonalat, és négy győzelemnek és egy vereségnek köszönhetően ismét dobogós helyen áll a tabellán a gárda. Remek formában vannak a Dorogi ESE játékosai, ugyanis zsinórban már a hármadik győzelmet érik el a fiúk. Tavaszi mérlegük így négy győzelem és egy vereség, amivel pe­dig a harmadik helyről várja a foly­tatást az együttes. Az alakulat idén először a Sümegi RE röplabdásai fe­lett aratott 3-0-s győzelmet, majd vi­szont a nagy rivális, dági csapattól ugyanilyen szettkülönbséggel kikap­tak. Ezt követően azonban újra meg­táltosodott a gárda és a listavezető pécsieket verték meg 3-2-re. Nem is akárhogyan, mivel az éllovas ellen 2-0-ról fordított a csapat. A tavaszi negyedik és ötödik fordulóban pedig két 3-0-s sikert arattak a dorogi fiúk, 1. PTE-PEAC 11 4 40-18 26 2. Kométa 11 4 36-20 26 3. Dorog 9 6 34-26 24 4. Dág II SE 9 6 33-27 24 5. Tabi RK 3 12 16-36 18 6. Sümegi RE 2 13 11-43 17 előbb a Tabi RK majd ismét a Süme­gi RE játékosait verték meg. így már huszonnégy ponttal a harmadik a bajnokságban a csapat, igaz pont- azonossággal a negyedik Dág II SE röplabdásaival, ám a jobb szettkü­lönbség miatt az előkelőbb helyet a dorogi fiúk foglalják el. Ma a Doro­gi ESE játékosai kemény feladat előtt állnak, ugyanis a tabella máso­dik helyezettjével, a Kométa-Kapos- vár Junior gárdájával mérkőznek meg hazai pályán. „Legutóbb ide­genben 3-0-ra vertük meg a kapos­váriakat, így itthon is győzelemre készülünk, reméljük, hogy sikerül hoznunk a mostani jó formánkat és hasonló arányban győzünk” - be­szélt a csapat céljáról Baranyai Ákos, a dorogi szakosztály vezetője. • L. P. SPORTSZILÁNKOK Vízilabda: Kuba is kipipálva Az olaszok el­leni döntetlen, majd az Új-Zé- land elleni győzelmet kö­vetően női pó­lósaink köny- nyed győzel­met arattak a nem túl acélos Kuba lányai ellen. Valkay Ágnesék végig remekeltek, az ellenfélnek esélye sem volt arra, hogy akár csak egy szoros ered­ménnyel végződjön a találkozó. A negyedik negyedre ráadásul elfá­radtak a kubaiak, nemcsak a táma­dásra, hanem a védekezésre sem maradt erejük. A végeredmény: Magyarország-Kuba: 19-4. Győzelemre készül a válogatott A magyar labdarúgó-válogatott mindenképpen győzni szeretne a szombaton Montenegróban sorra kerülő barátságos mérkőzésen - hangzott el a csütörtöki sajtótájé­koztatón.„A fő iránycsapás to­vábbra is a fiatalítás, a következő két találkozó továbbra is a felké­szülés jegyében telik majd el, de természetesen nyerni akarunk ' szombaton Podgoricán” - nyilat­kozta Várhidi Péter szövetségi kapitány. Puljezevics marad Szegeden Puljezevics Ne- nad szerződést hosszabbított Szegeden, mely­nek értelmében 2010-ig marad a Picknél. A nem­rég magyar ál­lampolgárságot szerző kapus a Zvezda, a Partizán Belgrád és a Cetinje után 2002-ben igazolt a Pick Szegedhez. A remek kapus magyar állampolgárként ki­váló teljesítményt nyújtott első se­regszemléjén, Puljezevics a Ska- liczki-válogatott egyik legjobbja volt a közelmúltban megrendezett világbajnokságon. Magyar ifi az AS Roma-ban A 16 éves Tamási Zsoltot három olasz csapat, az Internazionale, a Sampdoria és az AS Roma Cisco kereste meg a téli átigazolási idő­szakban. Az MTK futballistája vé­gül úgy döntött, hogy a legjobb ajánlatot, a római klub meghívását fogadja el. A tehetséges középpá­lyás a Paolo di Caniót is soraiban tudó első csapattal edz, de a kor- osztályos Primavera-bajnokság- ban szerepel. LESVONAL Reszkess, Christiano Ronaldo! Meglehetősen durva kijelentés előz­te meg a mai, portugál-belga Eb selejtezőt. „Két perc Után már hordágyon kell levinni Cristiano Ronaldót” - nyilatkozta a belgák kapusa, Stijn Stijnen arra a kérdés­re válaszolva, hogy milyen taktiká­val készülnek a mérkőzésre. „Nem azt mondtam, hogy el kell tömi a lábát valakinek, de agresszívnek kell lennünk, és megvannak ehhez a játékosaink” - korrigálta kismér­tékben kijelentését a kapus, miután kontinensszerte nagy felháborodást váltott ki megjegyzése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom