Hídlap, 2007. március (5. évfolyam, 42–63. szám)

2007-03-21 / 55. szám

www.istergranum.hu 2007. március 21., szerda • HÍDLAP 5 Miközben a Párkányhoz közeli Bajtán arra készülnek, hogy megemlékezze­nek az 1848-as szabadságharcról, a Kelet-Szlovákiában található Rozsnyón ellopták Kossuth szobra elől a március 15-én odahelyezett koszorúkat. Az Ister Granum Eurorégió települé­sei közül nagy valószínűséggel a felvi­déki Bajtán tartanak ebben az évben utoljára 1848-as megemlékezést. A fa­lu polgármestere, Struhár József la­punknak elárulta, hogy ennek az oka az, hogy március 15-ére nehéz lett vol­na olyan személyiséget csábítani a fa­luba, aki vonzza az embereket. „Azt szeretnénk, ha minél többen eljönné­nek arra az ünnepélyre, ahol a helyi ovisok, ifjúsági csoport és az asszony kórus lép majd fel. A vasárnap három órakor kezdődő megemlékezésen töb­Ismét lecsapott Kéménden a titokzatos rém Mint ahogy arról korábban beszá­moltunk, a Párkánytól 13 kilométerre lévő Kéménd háziállatait egy titokzatos lény tizedeli. Január végén véget ért az öldöklés, az elmúlt hetekben azonban újra felbukkant a vérszomjas állat. Januárban kilenc vemhes kecske pusztult el egyetlen éjszaka alatt, né­hány nap elteltével pedig három birká­nak harapta el a torkát valami. Ezt kö­vetően, több mint egy hónapig nem le­hetett támadásokról hallani, az utóbbi hetekben azonban újra felbukkant a rém. A kárvallottak elmondása szerint egy nagy fekete kutya a tettes, a fenevad azonban nem eszik az állat húsából, „csak” megöli, és darabokra szaggatja azokat. A falu lakói eközben tartanak a támadásoktól, és mindenféle következ­tetéseket vonnak le: némelyek valószí­nűsítik, hogy a véreb nem azért öl, mert éhes, hanem mert ez örömet szerez ne­ki. „Az embereknek beindult a fantázi­ája. Tudomásom szerint senki sem érte tetten az ebet, ha meg igen, akkor miért nem kapták el? Emberi felelőtlenségből ered az egész, nem létezik, hogy a kutya gazdája nem veszi észre, hogy egyes tá­madások után véres az eb szája” - pa­naszkodott Kéménd polgármestere, Benefi László. A falu első emberétől azt is megtudtuk, hogy több mint fél éve kezdődött ez a folyamat: azóta már több kecske, tyúk, és más háziállat is elpusz­tult. A jószágokat sem az erős deszkák­ból készült ólak, sem a kerítés nem óv­ta meg a támadástól, ráadásul a véron­tások az éjszaka folyamán történnek, ezért szinte lehetetlen rajtakapni azok okozóját. A lakosok mindhiába keresik azt az állatot, amelyet a település lakói közül a faluszélen lakó, két vemhes kecskéjét és tíz kacsáját elvesztő Kopik Ilona is látott. „Zajt hallottam, de már csak annyit láttam, hogy egy nagy feke­te kutya ugrik-át a hátsó kerítésen. Evek óta tartok állatokat, ilyesmi még soha nem fordult elő” - panaszkodott a kár­vallott, majd bevallotta, hogy hosszabb ideje csak légpuskával a kezében mer kimenni sötétedés után az udvarra. „Egy kassai céggel évente négyszer, nem kis összegért szedetjük össze a kó­bor kutyákat: karácsony előtt húsz álla­tot vittek el a sintérek. A lakók félnék, de szerencsére eddig egy emberre sem támadott rá az állat” - magyarázta a kétségbeesett faluvezető. • Sz. É. bek között jelen lesz Csáky Pál, volt miniszterelnök helyettes, aki nagy is­mertségnek örvend a faluban” - mond­ta Bajta első embere, aki azt is hozzá­tette, hogy az MKP-s alelnök hitelesen képviseli majd a szlovákiai magyarsá­got. Miközben a Párkányhoz közeli fa­luban az 1848-as szabadságharc évfor­dulóját készülnek megünnepelni, a ke­leten található Rozsnyón ellopták azo­kat a március 15-i koszorúkat, amelye­ket a múlt héten helyeztek el a helyi Kossuth-szobor talapzatára. A Magyar Koalíció Pártjának helyi szervezete is­meretlen elkövető ellen tett feljelentést és arra szólította fel a gömöri magya­rokat, hogy - jelképes válaszul a nyil­ván magyarellenes szándék motiválta bűnügyre - tegyenek ismét egy-egy szál virágot Kossuth Lajos lábai elé. • (szép) A világ legszennyezettebb folyói közt a Duna A WWF szerint túlszabályozás és a szennyezés okozza a gondokat Folytatás az 1. oldalról A Duna vizének minősége a felső szakaszon legalábbis nem annyira ag­gasztó, mint azt sokan gondolják, a mintavételekből az derül ki, hogy álta­lában közepesnek, jónak mondható. Horváth Lajos az Észak-dunántúli Kör­nyezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ÉDUKTVF) műszaki igazgatóhelyettese kérdésünk­re elmondta, hogy kéthetente vesznek vízmintát a folyóból, Esztergomnál, Komárom, Dorog és Esztergom szenny­víztisztító telepeiből közvetlenül a Duná­ba ömlik a tisztított szennyvíz, ezen kívül az érintett szakaszon nyolc üzem enge­di a vízbe szennyvizét, míg mellékvízfo­lyásokon keresztül további négy kisebb befolyás torkollik a folyóba, és öt közsé­gi szennyvíztisztító telep végterméke jut el a Dunáig. Dunaalmásnál és Komáromnál is vizs­gálják a víz összetételét. Annak ellené­re azonban, hogy kémiai szempontból a Duna vize fürdésre alkalmas lehet, a baktériumok miatt sok helyütt nem ta­nácsos megmártózni benne. A szakértő szerint a víz szennyezettsége leginkább stagnál - eltekintve az esetenkénti sú­lyosabb szennyezésektől, balesetek­től -jelentős javulás úgy 15 éve követ­kezett be, amikor a szennyvíztisztítás egyre hatékonyabb lett. Ma leginkább a mikroszennyezők, például növényvé­dőszerek veszélyeztethetik a víz minő­ségét, de a hajók által útközben gyak­ran kiengedett olajos, úgynevezett fe­nékvíz sem tesz jót a folyó élővilágá­nak. A Dunát szerencsére a nagy víztö­megnek köszönhetően nehezen éri sú­lyos szennyezés, de az alsó, román-bul- gár szakaszán sokkal rosszabb a hely­zet, mint a felső részeken és általáno­san jellemző, hogy a part mellett 15-20 százalékkal több szennyező anyag gyű­lik fel, mint a sodorvonalban. Bár az európai folyókat az éghajlati viszo­nyoknak köszönhetően nem fenyegeti A Rio Grande és a Gangesz rövidesen teljesen kiszáradhat, ha nem csökkentik a me­zőgazdasági és emberi fogyasztás céljára történő kiszivattyúzást, az Indus a globá­lis felmelegedés áldozata lehet. A Mekongot vészesen túlhalásszák, a Jangcét pedig az ipari szennyezés fojthatja meg. a kiszáradás, az átgondolatlan folyam­szabályozások komoly gondot okoz­hatnak, ahogyan például a Szigetköz élővilágát is próbára teszi a bősi gát miatt megcsappant vízhozam. A WWF ezért preferálná a Duna esetében a vas­úti közlekedést és rendkívül alapos mérlegelésre int újabb gátak, vízmér­nöki építkezések tervezése esetén. • Szabó Hajnal Kinek kellettek Kossuth koszorúi? Egyelőre marad a busz Ellopták a kegyelet virágait Rozsnyón Bár lejárt a tesztelésre szánt próba­hónap, egyelőre még jár Kesztölcön a február közepén „hadrendbe állított” rásegítő járat reggel fél hat után. Utasoldali kezdeményezésre döntött úgy a területileg illetékes Vértes Vo­lán Zrt., hogy a tumultus csökkentése és a kényelmesebb munkába járás biztosítása érdekében egy szóló busz helyett, kettőt indít ebben az időpont­ban. A Volán társaság illetékesétől ka­pott információ szerint annak ellené­re, hogy vége a próbahónapnak, to­vábbra is közlekedik a rásegítő járat, figyelik a forgalmat és keresik annak lehetőségét, hogy véglegesíthessék a járatot. Minden esetre addig üzemben tartják, amíg nem születik végleges döntés az ügyben. Amennyiben még­sem tartják üzemben a plusz egy szó­ló buszt, arról a lakosságot hirdet­mény útján tájékoztatják. Programok az új kápolnában A decemberben, a téli napfordulókor felszentelt pilisszántói Boldogasz- szony-kápolnában március 24-én szombaton délelőtt 11 órakor szentmi­sét mutat be Tamóczi Ferenc atya kesztölci plébános. A tavaszi napéj­egyenlőség alkalmából megtartott is­tentiszteletet követően, várhatóan dél­ben a falu igen érdekes történetéről és szakrális vonatkozású nevezetességei­ről tart előadást a kegyhely építésének fővédnöke, a település volt polgármes­tere, Szőnyi József. Szombaton este hat órakor tüzet gyújtanak a kápolna előtt. A programok másnap is folyta­tódnak. Vasárnap délután 16 órakor Nagy Anikó előadóművész híres musi­cal részleteket énekel a templomban. Ml A VELEMENYE? Negyedszázada még szabadstrandok működtek a Dunán, ma már környezeti szempontból a világ tíz legveszélyezte­tettebb folyója közé tartozik a folyó. Arról kérdeztük az embereket, hogy valóban ennyire elszomorítónak tart­ják-e a helyzetet. Magyar Gábor (nyugdíjas) ; A vízminőség válto­zó dolog, amikor Nyergesen kienged- I ték a pakurát, tele volt olajfoltokkal a Duna. Minden korban megvannak a felelőtlen emberek és cégek. De a folyamat nem visszafordíthatatlan, sőt egy kicsit el is van túlozva az ijesztge­tés, én még tavaly is fürödtem a folyóban, a kutyám rendszeresen ebben pancsol és iszik. Baranyai László (kőműves) i Nem a tisztasággal van gond, hanem a | nagy hajókkal, ame- I lyek nagy hullámo­kat vetnek, ami a partra veti a kis­halak ezreit, így tizedelve meg a halállományt. Néha kijárok hor­gászni és látom, hogy évről évre rosszabb a helyzet. Ez sosem volt „kék Duna”, csak ha az eget visz- szatükrözi, a színe ellenére fürdeni a mai napig lehet benne. 20-30 éve a Duna sokkal szennyezettebb volt. Schwerteczky Erzsébet (műszerész) Attól nem félek, hogy elapadna, in- I kább az árvizek a I jellemzőbbek, ami­nek érezzük is a hatását, mert a Duna mellett lakunk. A környezet­szennyezés jelenti az igazi problé­mát. Ifjabb koromban rendszere­sen fürödtünk benne, versenysze­rűen kajakoztam. Most már nincs az az élet a vízen, mint régen. Majtényi Sándor (nyugdíjas) Mikor gyerek vol­tam, ebben füröd­tünk, ittunk belőle, az asszonyok még a negyvenes években is mostak ben­ne. Most már annyira szennyezett, hogy a mocsoktól a halak is el­pusztulnak. Ha nem engednének bele minden szemetet, talán meg lehetne menteni, de nem sok re­ményt látok a javulásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom